Portik Tamás egyik legrégebbi bizalmasa, a Kacsa becenevű Lendvai János tett tanúvallomást az Aranykéz utcai robbantás perében csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken. Kacsa szerint Portikot bekészítették, és politikai okok miatt juttatták rács mögé. A fővádlott pedig a mai tárgyaláson a Laborc-Portik jegyzőkönyvekből is már ismerős szöveget hangoztatta: húsz éve Pintér Sándor élet-halál ura a rendőrségnél és a belügyminiszter parancsára az ellene folyó eljárásokban bizonyítékokat tüntettek el. Kacsa egyébként a tárgyaláson elszólta magát, mert azt állította, Portik ismerte Borost, holott a vádlottnak az a védekezése, hogy nem is ismerte az áldozatot.
PÁMER DÁVID – PestiSrácok.hu
A négy halálos áldozattal járó bűncselekmény egyik korábbi gyanúsítottjának, Lendvai János Kacsának, valamint orvosi és biomechanikai szakértőknek a meghallgatásával folytatódott Portik Tamás és Jozef Rohác pere csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken. Portik Tamás gyermekkori barátja leszögezte, hogy valóban ott volt a robbantás helyszínén, de nem igaz, hogy jelentette az eseményeket az Energol-vezérnek, mivel „Portiknak nem is volt telefonja”. Ismert, Kacsát korábban azzal gyanúsították, hogy a merénylet után telefonon jelentett Portiknak a robbantásról, ám később, ahogyan a Prisztás-gyilkosságban, úgy ebben az ügyben is bizonyítottság hiányában megszüntették ellene az eljárást.
Kacsa szerint a politika juttatta hűvösre barátját
A tanú hangsúlyozta, nem tud Portik és az áldozat közötti konfliktusról, soha nem látta őket egy társaságban és közös üzleti ügyükről sem tud. Elmondta azt is, „tudja jól”, hogy a harmadrendű vádlottnak „semmi köze ehhez az ügyhöz”, szerinte Portik „meg van csinálva”. „Nem kell politizálni” – vonta le az ügy tanulságait Lendvai, aki nyilván arra célozhatott, hibázott a vádlott, amikor 2008 nyarán Laborc Sándor volt NBH-vezérnek felajánlotta, bármit hajlandó megtenni – akár jobboldali, fideszes politikusok lejáratását is vállalva – az MSZP 2010-es győzelméért.
Portik Tamás és Kacsa a Fővárosi Törvényszéken. Fotó: Marjai János/MTI
Elszólta magát Lendvai
Elhangzott, Kacsa a merénylet időpontjában éppen fogorvosnál volt, és a detonáció után orvosával együtt lerohantak segíteni a sérülteknek. Lendvai János Boros kapcsán kijelentette: „halottról jót, vagy semmit”, de „ami a hírét illeti, sokan nem szerették”. Kacsa elmondta, szerinte Portik egykori titkárnője (az ügy koronatanúja) „egy bohóc”, akit soha életében nem látott és felháborítónak tartja, hogy „ennek a nőnek komolyan vették a vallomását”. Hozzátette: a hatos számú tanú miatt „egy évig bent rohadt a börtönben”. Kacsa egyébként a tárgyaláson részben el is szólta magát, mert azt állította, Portik „nem volt annyira jóban Borossal”, mint ő. Ez a kijelentés azért volt kellemetlen a vádlottnak, mivel védekezése többek között arra épül, hogy nem is ismerte az áldozatot, így a halálához sincs köze. Kacsa elszólására az ügyész is lecsapott, végül Portik barátja korrigálta korábbi szavait.
Portik a Laborc jegyzőkönyvből idézett
Portik észrevételében bizalmasához hasonlóan szintén megkérdőjelezte a nyomozás során felhasznált tanúvallomások hitelességét, és rámutatott, hogy „jól látható az ügy mögött lévő zavarodottság ”. Szerinte a nyomozati iratokból „Pintérék ellopták a bizonyítékokat”, hogy „ellenük kreálni tudjanak egy vádat”. Portik elmondta azt is, az elmúlt húsz évben mindig Pintér Sándor döntött arról, kit nevezzenek ki rendőrfőkapitánynak és a rendőrségen belül ki milyen pozícióba kerüljön – mondta föl a vádlott a Portik-Laborc jegyzőkönyvből ismerős szöveget, amelyet egyébként éppen megbízója, Laborc Sándor állított. Mármint azt, hogy Pintérnek erős a hatalma a rendőrségen belül és amikor a rendőrök kinevezéséről volt szó, “hallatta a hangját és miatta módosításokra is sor került”. Laborc panaszkodott is, hogy nem túl szerencsés, ha “hosszú-hosszú évtizedeken keresztül valakinek a keze nyoma ilyen mélységet, mélységben nyúl bele” a szervezet működésébe, és az sem tetszett a volt kémfőnöknek, hogy az akkor mundért nem viselő Pintérhez előbb eljutottak a rendőrség dolgairól szóló információk, mint akár hozzá.
Részélet a Laborc-Portik jegyzőkönyvek kitakaratlan lehetséges verziójából. (I3: Portik Tamás, I2: Laborc Sándor, I: Vajtó Lajos)
Nem beszélt az őt ért merényletekről
Tanúvallomást tett az a fogorvosi asszisztens is, aki 1998 július 2-án abban a Régiposta utcai fogorvosi rendelőben dogozott, ahol Kacsát a robbantás híre érte. A tanú alátámasztotta Lendvai vallomását, hogy a korábbi gyanúsított a merénylet idején a rendelőben tartózkodott. A nő úgy emlékezett, a férfi a detonáció után olyan kijelentést tett, hogy az ellene, vagy pedig Boros ellen irányult. Kacsát kérdezték az őt ért támadásokról is, ám ezekről nem kívánt beszélni, mert „nem szerette volna feltépni a régi sebeket”. Ez a kérdés azért merülhetett fel a tárgyaláson, mert Radnai László úgy vallott, mivel Lendvai eltávolodott Portiktól, a harmadrendű vádlott megbízást adott bizalmasa megöletésére. Radnait erről az Energol-vezér egyik embere, Karalyos Gábor tájékoztatta. Kacsára 1999. november 11-én lőtt rá ismeretlen tettes a VIII. kerületi Békési utcában. Lendvai Jánost saját Audi A–8-asában érte a támadás, miután kilépett a konditerméből. A nyolc lövés közül három lövedék eltalálta, és súlyosan megsebesítette. Kacsának volt még ereje, hogy saját lábán visszatérjen az épületbe, ahonnan két alkalmazott kórházba szállította. Lendvait ezen kívül egy másik támadás is érte, amikor egy szórakozóhelyen albánok késelték meg.
Nem hallgathatták meg Papát
Hiába idézték a bíróságra Sándor István Papát, mivel amiről faggatták volna, minősített adatot képez, és a KBI volt operatív főnyomozóját nem mentették fel a titoktartás alól. A volt főnyomozó csupán annyit mondhatott, ő irányította az olajos felderítéseket, a vádlottakat pedig személyesen nem ismeri. Portik annyit jegyzett meg ezzel összefüggésben, hogy Papa „így is sokat mondott azzal, hogy nem mondott semmit”, majd felemlegette, a tanút egy nappal azelőtt tartóztatta le az ügyészség, hogy vallomást tett volna a Pallag László vezette parlamenti olajbizottság előtt. A védelem indítvány nyújtott be a tanú titoktartás alóli felmentésére.
Az ezerarcú bűnöző, Jozef Rohác Csehországban Milan Lupták néven is bujkált Fotó: oidnes.cz
Ludovig Fényes néven bujkált Rohác
A tárgyaláson elhangzott, a nyomozás során felhasznált igazságügyi orvosszakértői vélemény szerint az 1998-as kamerafelvételeken szereplő feltételezett merénylő és az elsőrendű vádlott személye nem kizárható, hogy ugyanaz, de száz százalékos bizonyossággal ezt nem lehet kijelenteni. A nyomozásba szintén bevont biomechanikai szakértő ugyanakkor azt állapította meg, hogy az 1998-as biztonsági kamerafelvételeken látható feltételezett elkövető és Jozef Rohác személye azonos. Azonban az elsőrendű vádlott védője, Fülöp Tamás a szakvélemény formai hibáira mutatott rá, illetve hangsúlyozta, hogy az abban leírtak nem felelnek meg a büntetőeljárási törvény követelményeinek. Kiderült az is, hogy Rohác Ludovig Fényes álnéven bujkált csaknem tíz évig Prágában. Erről maga az érintett beszélt abból a megfontolásból, hogy bizonyítsa, hasi sérülései nem a robbantás következményeként 1998-ban, hanem 2007-ben keletkeztek. A tanú állítását az orvosszakértőként kirendelt tanú nem cáfolta.
A tárgyalás végén Portik Tamás beadványában kérte, hogy kirendelt védőként újra Szikinger István lássa el a védelmét, amit a bíróság engedélyezett számára. A per március 26-án szakértők meghallgatásával folytatódik.
Fotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS