Segítség, elnyomnak! – ha hihetünk a Népszava cikkének, a tervek ellenére Karácsony Gergely nem beszélt azon a MÚOSZ-szeánszon, ahol – új idők! – már a nemzeti (!) közszolgálatról vitatkoztak. Csütörtökön megírtuk, hogy a vitaindító beszédet a tervek szerint az az Enyedi Nagy tartotta (tartotta volna?), aki a diktatúrában a KISZ agitprop osztályát vezette, majd Krassóról beszélt az állambiztonságnak, nevezetesen arról, hogy szerinte a rendszerváltás egyik emblematikus figurája izgatást követett el. A belsős vitát megtartották, valaki arról beszélt, hogy az MTV a Süsü, a sárkány óta nem tudott olyan értéket létrehozni, amire büszke lehetne. Ezzel azért sikerült harminc év minden tévés szakemberébe belerúgniuk.
„ – Nézd, változnak az idők, nekem semmi bajom a mai vécé csészékkel, hát önnek uram?
– A vécékkel semmi, csak az ilyen ganajtúrókkal van, mint ti vagytok.”
(részlet a Bűnvadászok című klasszikusból).
Természetesen portálunk lecsapta azt a labdát, amelyet a kádári hírszerzés által megszállt, de a rendszerváltás után is balos, liberális, de inkább szélsőbalos vezetés alatt álló MÚOSZ legújabb rendezvénye révén adódott. Az ex-népszabadságos, jelenleg népszavás Hargitai Miklós által vezetett posztkommunista szervezet csütörtökre vitaindítót hirdetett, amely a MÚOSZ nemrégiben újraindított, elég elvtársiasan csengő Belpolitikai Szakosztálya alá tartozott. Ennek megfelelően a tervek szerint annak elnöke, Enyedi Nagy Mihály tartotta (vagy tartotta volna?) az első beszédet.
Az az Enyedi Nagy, aki – sokakkal együtt – a diktatúra időszakából maradt velünk. A jogász-újságíró a rendszerváltás előtt a KISZ Központi Bizottságának tagja és a KISZ agitprop osztályvezetője volt, később pedig Gyurcsány Ferenc mellett a DEMISZ alelnöke lett. Ez még nem minden, ahogyan azt csütörtöki cikkünkben részletesen megírtuk, Enyedi Nagy még korábban, 1983-ban KISZ-es káderként az állambiztonságnak bizalmasan beszélt Krassó Györgyről, amiből jelentést készítettek. Enyedi Nagy joghallgatóként (ezt kiemelik, hiszen szakmai vélemény!) arról tájékoztatta a diktatúra titkos rendőrségét, hogy Krassó szerinte izgatást követett el.
Ez az ember – később a demokratává alakult Gyurcsány tanácsadója – tartotta volna vagy tartotta az első beszédet. A legérdekesebb, hogy mások mellett Karácsony Gergely is szónokolt volna, de ezt a Népszava pénteki cikke szerint nem tette meg. A napilap ezt írta: „Az ellenzéki pártok képviselői közük egyedül Molnár Gyula, az MSZP elnöke ment el a konferenciára, ő arról beszélt, teljesen új médiaszabályozásra, a közmédia jelenlegi vezetőinek cseréjére lenne szükség.”
Karácsony hiányában a minden bizonnyal óriási, jellemzően fiatal közönségnek meg kellett elégednie mások mellett a talpig demokrata Majtényi László beszédével, aki 1972-ben az állambiztonság szerint még Demszky Gáborék szélsőbalos, maoista csoportjához tartozott, és olyan megbízható kis kádercserje volt, hogy azonnal a hadiüzemnek tekintett, a katonai elhárítás alá tartozó MAHART jogtanácsosa lett.
Aztán Demszkyékkel együtt – igaz, más ösvényen – européer politikussá növekedett. Az ő véleménye nyilván releváns, hiszen velejéig független emberről van szó, olyan nagyságról, akire derűs, a szebb jövőbe vetett párás tekintettel rábízhatjuk a közszolgálat megreformálását.
A legérdekesebb, hogy a Népszava cikke szerint a felszólalok (amúgy meg nem nevezett) egyike szerint utoljára a Süsüvel készült érték a Magyar Televízióban, amivel – ehhez azért kell érzék – sikerült az elmúlt több mint harminc év összes tévés dolgozójába belerúgni. Amúgy olyan maoista, szélsőbalos, agitpropos módra.
Ne maradjunk kétségben: a magyar közszolgálattal – ahogyan a sajtóval – számos nagy, komoly probléma van, ezek egyike, hogy még véletlenül sem kiegyensúlyozott.
Nem a kritikával van a baj, hanem azzal, akik mondják. Ezzel a sok itt ragadt Bástya és Virág elvtárssal.
A fotó archív, készítette: Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS