Karácsony kikotyogta az Európai Bíróság közelgő döntését a magyar jogállam felszámolásáról

A baloldali politikusok és elemzők hosszú hónapok óta nyíltan kimondják: mindenáron meg akarják változtatni az Alaptörvényt, akár teljesen szembemenve a jogállam által megkövetelt szabályokkal. Különféle módszereket hallunk tőlük, ám az ellenzéki előválasztás egyik legszerencsétlenebb miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely elkotyogta a legújabb receptet. Az Európai Unió Bíróságával akarják kimondatni, hogy Magyarország nem jogállam – világított rá friss írásában a Tűzfalcsoport.

Karácsony Gergely titkot tartani sem tud. Az InfoRádió Aréna című műsorában szólta el magát, amikor arról kérdezték, mit gondol az Alaptörvény feles többséggel való megváltoztatásáról. A főpolgármesternek nincs jogász végzettsége, össze-vissza beszélt az interjúban, például arról, hogy mivel Magyarország nem jogállam, ezért „a rendszer felszámolása nem jogi kérdés”, és hogy a pénzcsapok elzárása „ezerszer fontosabb kérdés, mint hogy a parlamentben egy feles többség mit mond a kétharmados jogszabályokról”. Ezután sokkal érdekesebb dolog hangzott el a szájából, ugyanis sikerült kikotyognia az ellenzék tervét:

Elkezdünk kormányozni és elzárjuk a pénzcsapokat, amelyek ezt a rendszert működtetik. És van még egy dolog, ami nagyon fontos ügy: Magyarország ellen, a magyar jogállamiság működésével kapcsolatosan az Európai Bíróság hamarosan fog hozni egy döntést. Ez a döntés legjobb tudomásom szerint nem lehet más, mint hogy a bíróság meg fogja állapítani, hogy a magyar kormány szisztematikusan leépítette a jogállamot, az alkotmányos ellensúlyokat, és hogy az, ahogy Magyarország ma működik, nem összeegyeztethető az európai uniós alapértékekkel és az európai uniós joggal. Erre nagyon komoly tétben mernék fogadni, hogy ez még a parlamenti választás előtt ki fog derülni…

– idézte a szerző Karácsony szavait.

A főpolgármester tehát azt állítja, hogy az Európai Unió Bíróságán (EUB) nemsokára megszületik egy döntés Magyarország ellen, amelynek tartalmáról neki tudomása van, és azt is meglebegteti, hogy minderre még a 2022-es országgyűlési választások előtt sor fog kerülni. A szóban forgó, luxemburgi székhelyű EUB huszonhét bíróból és tizenegy főügyészből álló testület. Feladatuk tulajdonképpen az lenne, hogy egyfajta alkotmánybíróságként működjenek, biztosítsák az uniós jogszabályok betartatását, és szükség esetén értelmezzék azokat. Sajnos általában hatalmukat arra használják fel, hogy mindenféle körmönfont jogi érveléssel a tagállami hatáskörök rovására bővítsék az uniós intézmények mozgásterét.

A Soros-egyetem még mindig itt van Magyarországon

A CEU ügyében tavaly ősszel az EUB úgy határozott, hogy a magyar Országgyűlés által módosított magyar felsőoktatási törvény, amelynek 28 külföldi intézményből 27 alá tudta vetni magát gond nélkül, nem felelt meg az uniós jognak. Soros természetesen üdvözölte a döntést, mint az uniós értékek védelmének sikerét, ám sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a CEU számára túl későn született meg a kedvező ítélet: nem tudnak visszatérni Budapestre. Csakhogy ez szemenszedett hazugság, hiszen ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök a tizenharmadik szamizdatjában is felhívta rá a figyelmet, a Soros-egyetem még mindig itt van Magyarországon.

Az uniós bíróság Soros pártját fogja

Nem kellett sokat várni a következő olyan ítéletre sem, amely a milliárdos spekulánst és hálózatát vette védelmébe: idén februárban az EUB a Stop Soros törvénycsomagot találta uniós jogba ütközőnek. Habár a jogszabály elsődleges célja az volt, hogy a külföldről finanszírozott NGO-k esetében átláthatóságot biztosítson, Brüsszel számára a transzparencia csak akkor fontos, ha azt politikai furkósbotként használhatják a tagállamok ellen. Az EUB arra hivatkozott, hogy az egyik uniós alapszabadság, a tőke szabad mozgása sérül akkor, ha az álcivil szervezeteknek fel kell tüntetniük, hogy külföldről kapnak támogatást. Az uniós bíróság egyértelműen Soros pártját fogja. Mondjuk ez nem is meglepő annak fényében, hogy láthatóan – legalábbis egyirányú – kommunikáció áll fenn köztük: a Nyílt Társadalom Alapítvány „igazságügyi kezdeményezése” 2018-ban jogi állásfoglalást írt a Stop Soros törvénycsomagról, amelynek bevezetőjében felszólítják a Bizottságot, hogy az ügyben forduljanak az EUB-hoz. A magyarok ügyét az sem segíti, hogy az EUB elnöke 2015 óta a belga Koen Lenaerts, aki föderalistának tekinthető: sokat foglalkozott az EU föderális jellegével, és azzal a kérdéssel, hogy az unió közjogi struktúrája mennyire hasonlítható a szövetségi államok – például az Egyesült Államok – berendezkedéséhez.

A pártatlanság, semlegesség hamis mítosz csupán

Az egyes EUB testületi tagoknak a Soroshoz való bekötöttségét, illetve politikai hovatartozásukat bevalljuk, nehéz és időigényes munka előkutatni, de nem lehetetlen. Lássunk néhány példát:

• A bolgár Alexander Arabadjiev például 2002-ben egy szerzőtársával, Yonko Grozevvel írt tanulmányt a Nyílt Társadalom Intézet részére a bulgáriai igazságszolgáltatási rendszerről. Magát az irományt nem találtuk meg az interneten, csak az arra való hivatkozást (a linkelt dokumentum 188. oldalán).
• A lengyel Maciej Szpunar a második, 2011–2014-es Tusk-kormány idején a külügyminiszter-helyettesi posztot töltötte be, ahonnan egyenesen a kormányposztról került az Európai Unió Bíróságához, ahol jelenleg kiosztja az elbírálandó ügyeket. Ezen kívül a lengyelországi Soros-zászlóhajó, a Báthory Alapítvány rendezvényein is részt vett, amint a szervezet beszámolójából kiderül.
• A szintén bolgár Evgeni Tancsev a kommunizmus idején futott be jogász karriert, amely a kommunizmus bukása után a posztkommunista párt támogatásával továbbá is felfelé ívelt. Így politikai hovatartozását illetően nem sokat hagy a képzeletünkre…
• Niels Wahl svéd főtanácsnok szíve sem a magyarokért dobog: ő javasolta az EUB-nak, hogy ne fogadják be a magyar devizahitelesek ügyét. Szerinte ugyanis azok a szerződési feltételek, amelyek a devizahitelek folyósítására a kölcsön törlesztésekor alkalmazandó átváltási árfolyamtól eltérő árfolyam alkalmazását írják elő, nem feltétlenül számítanak tisztességesnek…
• Juliane Kokott német főtanácsnok volt az, aki védelmébe vette a Soros-egyetemet, álláspontja szerint ugyanis a magyar felsőoktatási törvény (amelyhez az EU-nak semmi köze) módosítása sérti az uniós jogot. Soros örömmel fogadta a hírt.
• Az EUB magyar tagja (legalábbis most még, de már nem sokáig) Juhász Endre, aki a Horn-kormányban államtitkár volt, a Medgyessy-kormányban pedig európai integrációs ügyekért felelős tárca nélküli miniszter lett, az EUB-ba történő 2004-es kinevezéséig. Már ebből lehetne sejteni, hogy nem a jelenlegi kormányzat pártját fogja az uniós bíróságon. Azonban még árulkodóbb, hogy a kommunizmus idején, Kádár alatt osztályvezető volt a Külkereskedelmi Minisztériumban, sőt, a brüsszeli, majd a washingtoni kirendeltséget is vezette. A rendszerváltás után az SZDSZ színeiben indult az önkormányzati választáson.
• A lengyel Marek Safjan szintén a Báthory Alapítvány meghívottjai között szerepelt. Ezen kívül a lengyelországi Helsinki Bizottság tagja.

Magyarországgal szemben előítéletes, a nyílt társadalom iránt elkötelezett, illetve kommunista érzelmű bírók és főtanácsnokok döntenek az ügyeinkben. A pártatlanság, semlegesség hamis mítosz csupán: minden ember a saját világnézetének megfelelően szűri meg az információt és hoz döntéseket. Még a bírók is. Most pedig őket akarja segítségül hívni az ellenzék ahhoz a tervükhöz, hogy esetleges kormányra kerülésük esetén kétharmados többség nélkül is meg tudják változtatni Magyarország Alaptörvényét.

Nem hagyhatjuk!

– zárta gondolatait a szerző.

Forrás: tuzfalcsoport.blogstar.hu; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu