A Maracana Stadionban rendezett pénteki, magyar idő szerint szombat hajnali ünnepélyes megnyitóval kezdetét vette a XXXI. nyári ötkarikás játékok Rio de Janeiróban. A világ legnagyobb, négyévente sorra kerülő sporteseményét hivatalosan Michel Temer, Brazíliai ideiglenes államfője nyitotta meg, a lángot a maratonfutó Vanderlei Cordeiro de Lima lobbantotta fel.
A Maracana stadionban 61 500 néző követte élőben az ünnepélyes megnyitót, amely Brazília történetét mutatta be ötven percben és igazán látványosan. A portugál gyarmatosítók megérkezése, a rabszolgák által megművelt földek, majd a semmiből kinövő nagyvárosok és a különféle bevándorlók megérkezése jelentették a fő motívumokat, s mindezt bossa nova és más brazilos zenék kísérték. Az ünnepség fő üzenete a környezetvédelem volt, amelynek az ügyét a szervezők kiemelték Brazília szintjéről, és a világszintű problémát mutatták be.
A csapatok bevonulása követte a műsort. Ezt a szokásoknak megfelelően a görögök nyitották, és három új csapat is felbukkant: a nemrégiben megalakult Koszovó és Dél-Szudán a Nemzetközi Olimpiai Bizottság legújabb tagjai, így ők először vesznek részt olimpián, a Menekültek Olimpiai Csapata pedig a világszerte jelen lévő menekültproblémára hívja fel a figyelmet tízfős küldöttségével. Utóbbiak Thomas Bach NOB-elnök „projektje”. Utolsó előttiként vonultak be, hatalmas tapsot kapva a stadionban, az viszont elgondolkodtató, hogy a korábban bevonuló, otthon maradt szírekből álló maroknyi csapatot nem fogadta ekkora lelkesedés, pedig tőlük sem kis teljesítmény, hogy egyáltalán ott vannak az olimpián. A menekültek tíz olimpikonjából ráadásul öten dél-szudániak, miközben az újonc dél-szudáni csapatot mindössze hárman alkotják.
Szilágyi Áron vitte a magyarok zászlaját
A 160 fős magyar csapat nagy része a 93. helyen vonult be a Maracanába, a Londonban olimpiai bajnoki címet szerzett kardvívó, Szilágyi Áron által vitt nemzeti zászló mögött. A férfiak elegáns sötétkék öltönyt és fehér inget viseltek, a nők piros-fehér-zöld színű nyári kosztümje pedig elfogultság nélkül is az egyik legszebb formaruha volt a megnyitón. A bevonuláson nem vettek részt azok a sportolóink, akik már most, szombaton rajthoz állnak, illetve akik csak jóval később kezdenek, így még nem érkeztek meg Brazíliába. A magyar csapatot a lelátóról üdvözölte Áder János köztársaság elnök és neje, Herczegh Anita is.
Virágok, szamba, hatalmas hangulat
A házigazdák kultúrájuknak megfelelően a bevonulásnál is karneváli hangulatban részesítették vendégeiket: minden érkező országot egy virágokkal megrakott triciklis vezetett fel, a sort pedig dobosok zárták. Az olimpiák történetében először a bevonulóknak is volt feladatuk, hiszen minden küldöttség egy-egy különböző fajtájú növényt, illetve magot helyezett el a felállított vázákba. Ezekből sarjad majd ki a sportolók erdeje, mely a riói olimpia öröksége lesz. A brazilos, szamba stílusú zenére zajló sportolói bevonulást a hagyományokhoz híven az ötkarikás játékok bölcsőjének számító Görögország versenyzői nyitották, a sort pedig a házigazdák zárták. Az egyik legfőbb érdekesség az volt, hogy az iráni zászlót az ország története során először egy nő, az íjász Zahra Nemati vitte, ő majd a paralimpián is indul. Összesen 207 csapat, 205 nemzet, valamint egy független, illetve a menekültek együttese vonult be, utóbbi utolsó előttiként.
A beszédek sorát Carlos Nuzman, a szervezőbizottság elnöke nyitotta, üdvözölte a sportolókat és a szurkolókat.
“Most az egész világhoz szólok! Öt kontinenshez, ötmilliárd emberhez, vagy még többhöz! Köszöntünk titeket Rióban, az olimpia városában! Azért vagyunk itt, hogy történelmet írjunk. Történelmet írjunk sportolókkal, önkéntesekkel, az emberekkel, a fiatalokkal. Az olimpiai álom most már maga a csodálatos valóság.”
Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke kiemelte, az első dél-amerikai olimpia, amelyet Brazília rendez, az egész világhoz eljut.
“A szervezőbizottság, a brazil vezetők minden szinten, és valamennyi brazil ember büszke lehet ma este. Hét év alatt elértétek mindazt, amiről korábban generációkon át csak álmodhattak az itteniek! Rio de Janeirót, ezt a csodálatos várost, modern metropoliszt még szebbé varázsoltátok! A mi hálánk még nagyobb, mert mindezt nagyon nehéz időkben valósították meg. Mindig hittünk bennetek” – fogalmazott Bach. A sportvezető az újonnan alapított Laurel-díjat (Olimpiai Babérkoszorút) adta át Kipchoge Keino kétszeres olimpiai bajnok közép- és hosszútávfutónak, aki a sport révén nevel, taníttat árvákat hazájában, Kenyában. Ezt követően Michel Temer, Brazília ideiglenes államfője – a közönség hangos füttyszava mellett – megnyitotta a játékokat.
Kalandos múltú bronzérmes gyújtotta meg a lángot
Az olimpiai zászlófelvonás és a hivatalos eskütétel után következett a riói szambaiskolák felvonulása, majd az est fénypontja, a játékok szellemiségét jelképező láng meggyújtása. A ceremónia egyik nagy kérdése volt, hogy ki kapja meg a megnyitó talán legfontosabb feladatát, különösen azok után, hogy az ország legismertebb sportolója, a labdarúgó legenda, Pelé jelezte, nem tudja elvállalni a szerepet. A stadionba a háromszoros Roland Garros-győztes teniszező, Gustavo Kuerten érkezett be a fáklyával, mely a hagyományoknak megfelelően Görögországból, az olimpia őshazájából indult útjára április 20-án. Tőle Hortencia Marcari olimpiai ezüstérmes kosárlabdázó vette át a fáklyát, mellyel végül nem ő, hanem Vanderlei Cordeiro de Lima olimpiai bronzérmes maratonfutó gyújtotta meg a lángot. De Lima úgy lett bronzérmes a 2004-es athéni olimpián, hogy a 35. kilométernél vezető helyen futott, ám egy ír pap, Neil Horan megtámadta. A megzavart atlétát később ketten is megelőzték a célig. A maratonfutót most, az első dél-amerikai olimpián az a megtiszteltetés érte, hogy meggyújthatta a lángot. A szombati első versenynap után a riói olimpia augusztus 21-ig tart, a seregszemlén közel 10 500 sportoló indul és 28 sportágban 306 számban osztanak érmeket.
PS/ MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS