Sulyok Tamás alkotmánybírót, az Ab – jelenleg elnöki jogkört gyakorló – elnökhelyettesét javasolja az Alkotmánybíróság következő elnökének Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Az Alkotmánybíróság tizenöt tagját az Országgyűlés választja meg az összes képviselő kétharmadának szavazatával, titkos voksoláson, tizenkét évre. A testület elnökét a parlament választja az alkotmánybírók közül, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart.
Az Ab létszáma tavasszal csökkent 11 fősre, az elnöki tisztség pedig jelenleg nem betöltött, jogköreit Sulyok Tamás elnökhelyettes gyakorolja. Sulyok Tamást az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává; 2015. április 1-jétől a testület elnökhelyettese, az elnöki jogköröket 2016. április 22-től látja el. Az Ab elnökét és négy új tagját a tervek szerint jövő kedden választja meg az Országgyűlés, előtte bizottsági meghallgatáson vesznek részt.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Fidesz, a KDNP és az LMP megegyezett az Ab hiányzó bírói helyeire a jelöltekről – a frakciók Marosi Ildikót, Horváth Attilát, Schanda Balázst és Szabó Marcelt jelölik –, és a testület új elnökének személyéről is egyetértés jött létre a három képviselőcsoport között. Kósa Lajos azt is mondta, próbáltak az MSZP-vel és a Jobbikkal is egyeztetni, ám a szocialisták „elzárkóztak”, a Jobbikkal pedig a személyekben nem tudtak megegyezni.
Az MSZP puccsszerűnek minősítette a keddre tervezett alkotmánybíró-választást, így nem is vesznek részt rajta. Úgy látják, a Fidesz be akarja venni az Alkotmánybíróságot is, ehhez demokratikus ellenzéki párt nem asszisztálhat. A Jobbik azt sérelmezte, hogy a kormánypártok nem egyeztettek a Jobbikkal a kérdésről, és szóvá tette, hogy az LMP a háttérben „lepaktált” a Fidesszel. Az LMP társelnöke, Hadházy Ákos csütörtökön azt mondta, a négy alkotmánybíró-jelölt megválasztásával növekedhet az Ab azon tagjainak száma, akik a kormánytól függetlenül hozzák meg döntéseiket. Hangsúlyozta, a jelöltek kiválasztásakor fontos szempontjuk volt, hogy nem zsákmányszerzésre törekedtek, támogatásukért nem kértek pozíciót. A kiválasztás szempontjai között a függetlenség mellett a környezetvédelmet és azt nevezte meg, hogy legyen női jelölt.
MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS