Kedves és joviális volt a miniszterelnök Mészáros Antóniával

„Orbán a lehető legbarátságosabb hangon beszélgetett velem, és közben látványosan átnézett azokon, akik neki akartak éppen megfelelni. Vagy színjáték volt az egész, és élvezte a helyzetet.” – mondta Mészáros Antónia, az ATV műsorvezetője a 2010-ben Orbán Viktor miniszerelnökkel készített interjújáról a Magyar Narancsnak.

Mészáros Antónia műsora, a Szabad szemmel megszűnése után a Kálmán Olga által hátrahagyott Egyenes Beszéden osztozik Rónai Egonnal, az ATV-n. Az interjúban elmondta, ugyan nem nézte jó szemmel, hogy az ATV-n is futott a kormány menekültellenes kampánya, de neki „az számít elsősorban, hogy a reklám előtt és után mi hangzik el”, és ugyan valóban ellentét volt a műsorok és a reklámok között, de „az ATV nézői tájékozottak, el tudják dönteni, hogyan viszonyuljanak a kormánypropagandához”. Arra a kérdésre, hogy milyen közéleti műsort vezetni nőként, Mészáros Antónia elárulta, nagyon felháborodott, amikor az első adás előtt a szerkesztője „azt tanácsolta, hogy mindegy, mint mondasz, csak mutass jól”. Azt vette észre, hogy az a férfi vendég, aki megpróbál felülkerekedni rajta, az könnyen ellenszenvessé válhat. „Van, aki kifejezetten erőltetett kedvességgel reagál, még akkor is, ha tudom, hogy a pokolba kíván a kérdéseimmel együtt.”

Kedves és joviális

A 2010. júliusi Orbán-interjúról elmondta, hogy a miniszterelnök „kifejezetten kedves volt és joviális”, az IMF-tárgyalásról beszélgettek. „Közben körül voltunk véve ideges köztévés kollégákkal” – mondta Mészáros Antónia. „A viszonylag frissen kinevezett kormányközeli kollégák feltehetően arra számítottak, hogy a miniszterelnök őrjöngeni fog, mert kínos kérdéseket is kapott.” – emlékezett vissza. – „Gyurcsány Ferenc például minden miniszterelnöki interjú után határozottan hangot adott az elégedetlenségének és annak, hogy szerinte méltánytalan kérdéseket tettem fel neki.” A műsorvezető elmondta, hogy Orbán nem panaszkodott, a főnökei azonban igen. Ennek ellenére úgy gondolja, hogy „az Orbán-interjú nélkül is kirúgtak volna rövid időn belül.”

A teljes interjú a Magyar Narancs 29. évfolyam 8. számában olvasható!