A digitalizáció, a technológiai fejlődés drasztikusan átalakítja a munkaerőpiacot; a kormányoknak már most fel kell készülniük arra, hogy a változásokkal ne a dolgozók járjanak rosszul – hívja fel a figyelmet friss tanulmányában az OECD. A Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára szerint itthon továbbra is kedvezőek maradhatnak a munkaerőpiaci folyamatok – írta szombati lapszámában a Magyar Nemzet, amelyet az MTI szemlézett.
Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár az OECD jelentésre reagálva a lapnak elmondta: az OECD-tagállamok többségében az alacsony fizetésű állások gyarapodtak, ezzel szemben a közepes bérszintű munkahelyek aránya a tagállamok közül Magyarországon nőtt az egyik legnagyobb mértékben, tíz százalékponttal az elmúlt években. A szakember hozzátette, hogy a folyamatok a fiatalok munkaerőpiaci helyzetére is kedvezően hatottak: több, mint tíz százalékponttal csökkent a középfokú végzettségű fiatalok körében az alacsony bérezésű foglalkoztatás. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a foglalkoztatási ráta növelésében óriási eredményt tud felmutatni Magyarország: a foglalkoztatottak aránya tavaly 69,3 százalékos volt, meghaladta az OECD 68,4 százalékos átlagát, míg 2010-ben az ötvenöt százalékos mutatónk még jelentősen elmaradt az akkor 64,4 százalékos OECD-átlagtól. A 2018-as 3,7 százalékos munkanélküliségi rátával Magyarország a hatodik helyen áll az OECD-tagországok között, míg 2010-ben az állástalanok aránya 11,2 százalék volt, amivel a huszonkilencedik helyen álltunk a harminchat tagország között – tette hozzá Bodó Sándor.
A Magyar Nemzet a világszervezet tanulmányából kiemelte: a következő években a munkahelyek tizennégy százaléka megszűnhet, harminckét százaléka jelentősen átalakulhat a digitalizációval. Az előrejelzések szerint az alacsony bérszintű munkahelyek aránya valamelyest nő a folyamat során, míg a közepes színvonalú állások aránya drasztikusan csökkenhet. A világszervezet szerint egyre inkább elkerülhetetlen az élethosszon át tartó tanulás, a felnőttképzés modernizálása, a szociális védelem erősítése. Emellett a szociális párbeszéd erősítése is nélkülözhetetlen, mivel a munkáltatókkal kötött megegyezések kulcsszerepet játszanak abban, hogy a digitalizációnak ne a dolgozó legyen a kárvallottja.
Forrás/fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS