Az Egyesült Államokban a kerületi államügyész – angol nevén district attorney – a szövetségi büntetőjogi törvények helyi szintű végrehajtásáért felel. Ha a bűncselekmény miatti megvádolás nem polgár (magánszemély vagy üzleti személy) révén történik, hanem hatóság (pl. rendőrség, vámügyi, alkotmányvédelmi hatóság, kartellügyi vagy környezetvédelmi hatóság) által, akkor maga az amerikai állam (kerület, megye, szövetségi állam, város) lesz a vádló. A pozíciót az 1789. évi bírósági törvény 35. cikkelye alapján hozták létre, hogy minden egyes bírósági körzetben – district – személyt nevezzenek ki a szövetségi bűncselekmények miatti vádeljárásokhoz. Brutális Soros-nyomulásról ír a Tűzfalcsoport blog.
Ma negyvenhét szövetségi államban a nép választja a kerületi ügyészeket, míg Alaszkában, Connecticutban, New Jerseyben és a fővárosban (Washington) kinevezik őket pozíciójukba. Az 1980-as évek óta négyéves terminusokban látják el hivatalukat.
Soros György amerikai milliárdos üzletember az elmúlt években számos kísérletet tett a felelős kerületi ügyészi pozícióra szóló előválasztások befolyásolására. 2014 és 2018 között több szövetségi államban összesen 16 millió dollárt költött ilyen küzdelmek támogatására, és a 17 kerületi ügyészi megmérettetésből tizenhárom alkalommal az általa támogatott jelölt kapta meg a bizalmat. A tapasztalatok alapján a Soros-győztesek azonnal politikai ízű tisztogatásba kezdenek helyi hivatalaikban, így például az egyik philadelphiai támogatott, Larry Krasner hivatalba lépett kerületi államügyész januári első munkahetén azonnal 31 munkatársát rúgta ki. A cél egyértelmű: Soros a helyi szintű ügyészi jogszolgáltatás minőségi humánerőforrásának átalakítását akarja a megfelelően elkötelezett jogászok pozíciókba helyezésével. Soros Krasner kampányához tavaly 1 millió 450 ezer dollárral járult hozzá, és a jogászok között az amerikai igazságszolgáltatási rendszer „tengelyszögének” (linchpin) is nevezett pozíciót megszerző jelölt azonnal igyekezett meghálálni a gáláns támogatást, hogy valóban összetartó kapocs lehessen egy hálózatban.
A Kalifornia államban tartott 2018. júniusi kerületi ügyészi előválasztások kimenetelére tett befolyásolási kísérlet azonban ezúttal kudarcot vallott, ugyanis a Soros György által pénzelt négy kaliforniai jelölt közül három csúfos vereséget szenvedett. Az egyik Sacramento megyei kerületi ügyészjelölt Soros favoritjával szemben, keményen „sorosozott” is a kampányban, és ellenfele pénzügyi hátterét egy olyan milliárdos támogatásának nevezte, aki „háborút visel a rendfenntartással szemben”. De mennyiben jogos ez a vád, és mi az egyik fő tanulság Európára nézve?
Soros szinte kizárólag olyan ügyészjelöltek mellé állt, akik liberális ideológiai alapon kötelezték el magukat, így például a „rendőrségi brutalitások” miatti szigorú elbánásmód fontos pont volt a programjukban, ugyanakkor az általánosságban túl szigorú bűnüldözést a büntetőjog anomáliájaként tálalták kampányukban. Az egyik jelölt, a san diegói Geneviéve Jones-Wright ellen például jogosnak tűnő vád volt, hogy bár a megcélzott pozíció nem tűri a pártosságot, az összes lényeges kérdésben a demokraták programját sulykolta magát egyébként „progresszív reformistának” titulálva, és már korábban is harcosan hirdette, hogy megvédik Kalifornia állam kannabisztörvényeit a szövetségi szinttel (értsd: Trump) szemben. Beállt a rendvédelem elleni hangulatkeltésbe is, így például folyamatosan támadta a korábbi kerületi ügyészeket a rendőrségi lövöldözésekkel kapcsolatban meghozott vizsgálati döntéseik miatt, az ő szakmai tisztességüket és integritásukat teljesen figyelmen kívül hagyva.
A mellette szóló kampányban végig ott volt a rasszista kártya is, így voltak olyan támogató állítások is róla, hogy csak tőle, mint afroamerikaitól várható majd a „rendszerszerű rasszizmus” megváltoztatása, amivel ugyancsak a rendőrség és az igazságszolgáltatás ellen próbálták hangolni a helyieket. Ugyanakkor éppen Soros egyik jelöltje, a sacramentói Noah Phillips kapcsán szivárgott ki egy olyan e-mail, amely durván rasszista és szexista szövegeket tartalmazott, és amelyet egyik rokonától kapott 2016-ban saját ügyészi e-mail fiókjába. A jelölt az e-mail létezését és az erre született válaszát – amelyben megfelelőnek, találónak nevezte a rasszista ízű poénokat – is tagadta a kampányban, majd miután kikapott június 5-én, nem kívánt gratulálni ellenfele győzelméhez. A gratuláció és elismerés e demokratikus gesztusa kimaradt híveinek írott üzenetéből is. Phillips igazi problémája azonban az volt, hogy nincsen koherens és hiteles programja a választók felé, nem tudta meggyőzni a helyi polgárokat arról, hogy képes lenne megfelelő szakszerűséggel ellátni ügyészi feladatát, és ezáltal hatékonyan képviselni az amerikai törvények szellemét a büntetőeljárásokban.
Jó hír nekünk, felelős európaiak számára, hogy az „emberjogiasított” Soros-féle demagóg populizmuson – amely sokszor nem nagy egyéni hitelességgel, de megjelent az ügyészjelöltek kampányában – hamar átláttak a helyiek, és végül egy kivétellel nem a favoritokat választották meg. A helyi Amerika nem kér a rendet és biztonságot fenntartó szervek és hatóságok elleni gyűlöletből, és sokkal inkább az amerikai rendőrséget felfegyverző, a törvények betartatása mellett kiálló, és szigorú bevándorláspolitikát hirdető Trump elnök nemzeti politikáját, s ezt a fajta gondolkodásmódot látszik támogatni.
Mindez fontos üzenet Európa számára, hiszen a nemzetállamok rendjét és biztonságát kell megvédeni, és a hagyományos állami autoritások és szervek becsületét is vissza kell állítani az európai polgárok előtt, hogy tényleg elhihessék: a túlparton lévő republikánerek, vagy a pusztán szakmai becsületből a rend mellé álló amerikai tisztviselők európai eszmetársai igenis képesek megvédeni Európát a rátörő szellemi nihilizmustól, és a negatív következményekkel járó népvándorlástól.
Forrás: Tűzfalcsoport Blog; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS