Még mindig nem sikerült megállapodni a görög javaslatcsagról, ez viszont azt is jelentheti, hogy Görögországnak ideiglenesen el kell hagynia az euróövezetet. Alekszisz Ciprasz kormányfőnek nincs sok választási lehetősége: vagy elfogadja a reformokat, vagy végignézni, ahogy összeomlik országa bankrendszere.
Víz alá nyomta Alekszisz Ciprasz görög kormányfőt Angela Merkel – ezzel a guantánamói kínzási hasonlattal írta le a brüsszeli tárgyalásokat egy uniós tisztségviselő. A forrás szerint a német kancellár, Donald Tusk az Európai Tanács elnöke és Francois Holllande francia elnök azzal szembesítették Cipraszt a találkozójukon: vagy beleegyezik az unió által javasolt reformokba, vagy elhagyja az euróövezetet és végignézi, ahogy összeomlik a görög bankrendszer.
Az euróövezet állam-és kormányfőinek találkozója még véget sem ért, de Athénban már elkezdtek gyülekezni a tüntetők a rendkívüli megszorítások miatt. A Szirizán belül is óriási az ellentét, a kormánypárt képviselői szinte sokkot kaptak a kiszivárgott megszorítási intézkedések hallatán.
A pénzügyminiszterek vasárnap délutánig egyeztettek Görögország sorsáról. A találkozó után úgy nyilatkoztak: jelentős előrelépéseket sikerült elérniük, de néhány jelentős ügyben az állam-, illetve kormányfőknek kell döntést hozniuk, ezért átadták nekik a stafétabotot. A mindent eldöntő tanácskozás vasárnap délután négy órakor kezdődött. “Azt mondanám, a megállapodás 90 százalékban kész van. A többiről viszont az állam-, illetve kormányfőknek kell dönteniük” – mondta Johan Van Overtveldt belga pénzügyminiszter. A kiszivárgott, négyoldalas tervezetben maradtak zárójeles, nyitott kérdések. Ezek egyike, hogy Görögország egy időre elhagyhatná az euróövezetet.
Ezen kívül ahhoz, hogy Görögországgal elkezdődhessenek a tárgyalások, Athénnak szerdáig tucatnyi intézkedést kell meghoznia. Ezek között szerepel a forgalmi adózás egyszerűsítése, az adóalap kiszélesítése, a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele, a polgári peres eljárási törvény átalakítása, a statisztikai hivatal függetlenségének szavatolása, automatikus kiadáscsökkentést eredményező döntések, az uniós bankszanálási és talpra állítási irányelv egyébként is kötelező, maradéktalan átvétele, az energiahálózat privatizációja, döntés a nem teljesítő hitelek terén, az állami vagyonkezelő függetlensége, a közigazgatás politikamentesítése és a korábban trojkának nevezett nemzetközi intézmények visszatérése Athénba. A pénzügyminiszterek mindezért 82-86 milliárd eurós hitelt biztosítanának– ez az összeg jóval magasabb a Ciprasz által június végén felvetett 30 milliárdnál, de még az IMF által szükségesnek tartott 50 milliárdnál is.
Forrás: Origo.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS