F. William Engdahl mindig is Orbán Viktor nagy tisztelője volt, legújabb cikkében pedig a lehető legnyersebb iróniával írt a magyar miniszterelnökről, az Európai Unióról, és Magyarországról. A történész újságíró “Orbán kimondhatatlan bűne” címmel közölt írásában kifejti, “felháborító”, hogy egy miniszterelnök ahelyett, hogy behódolna Jean-Claude Junckernek arra törekszik, hogy megvédje a népét, és hallatlannak nevezi, hogy a CEU-nak is ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelnie, mint a többi magyarországi egyetemnek.
Vannak emberek, akik nem értik, hogyan kell játszani a játékot. Az uniós lista élén jelenleg Magyarország és annak makacs miniszterelnöke, Orbán Viktor áll, “aki nem fogja fel, hogy mi a helyzet”.
Nem érti meg, hogy nem európai, ha egy vezető a polgárai szuverén jogait védi.
– írja Engdahl a New Eastern Outlookon közölt legújabb cikkben. Az Orbán Viktort Nobel-békedíjra javasoló szerző természetesen mindezt a legnyersebb iróniával írja. Hozzáteszi, “mennyire Európa-ellenes, ha egy vezető kikéri a polgárok véleményét az életükre kiható ügyekben a saját országukban, mindezt a senki által meg nem választott Junckerrel szemben”. Az írásban szóba kerül a migráció kérdése is: Engdahl kifejti: Németország és Franciaország voltak azok az országok, akik átnyomták az Európai Bizottságnál a migránskvótát, és bár a magyar kormány által meghirdetett népszavazáson az emberek 98 százaléka nyilatkozott arról, hogy nem szeretnének kötelező jelleggel befogadni menekülteket, Brüsszel ezt figyelmen kívül hagyhatta mert nem volt meg az 50 százalék.
Az írásban A CEU-ról is részletesen ír a szerző:
A bajkeverő Orbán Viktor és az Oktatási Minisztérium bevezetett egy törvényt, mely szerint a Parlament azt kéri a nemzetközi diplomákat kiállító egyetemektől, hogy Magyarországon kívül a többi országban is legyen székhelyük.
A CEU-val kapcsolatban kifejti még, hogy azzal, hogy a kormány megköveteli a CEU-tól is, hogy a nyugati országokhoz hasonlóan hivatalos munkaviszonyban legyen az oktatóikkal, amelyet az egyetem azért nem akar betartani, mert szerintük ez korlátozza a munkaerő áramlását. Arról is ír, hogy Soros által alapított egyetem “élen jár” abban, hogy kiképezze a civileket és ezáltal “erősítse a civil közösséget Magyarországon”.
A CEU-val kapcsolatban még szóba kerül az is, hogy az egyetem a CIA-hez szorosan kapcsolódó Amerikai államtól kapja a támogatásokat, illetve olyan NGO-któl, amikről az átlagember nem tudhat túl sokat.
Azt gondoltad Orbán, hogy ha csatlakozol az EU-hoz, akkor egy csapat független országhoz csatlakozol, akik megvitatják egymással a problémás ügyeket?
– teszi fel a kérdést Engdahl, majd kifejti, az EU egy klub, amelynek olyan nem demokratikus úton választott vezetői vannak, mint Juncker, Timmermans, akik eldöntik majd szépen, hogy mi a jó az országoknak. Hangsúlyozza azt is, hogy az EU nem a demokráciáról szól, és inkább hasonlít a Szovjetunióra, de talán annál egy kicsit kevésbé demokratikus.
A civil törvénnyel kapcsolatban is hosszasan ír a szerző: elmondja “mennyire közönséges”, hogy arra kényszerítik az NGO-kat, hogy egy bizonyos összegű külföldi támogatás fölött feltüntessék, hogy honnan is van az a pénz.
Soros és barátai, mint például a National Endowment for Democracy biztosan nem örülnek ennek. Lehetséges, hogy van mit rejtegetniük a magyar kormány elől?
– teszi fel a költői kérdést Engdahl, majd megemlíti, arról senki nem beszél, hogy az Egyesül Államokban is van hasonló, amit FARA-nak hívnak.
A civil törvénnyel kapcsolatban szóba kerülnek azok a szankciók is, amikkel az EU fenyegeti Magyarországot, majd azzal zárja sorait, hogy a Magyarország, Lengyelország, és Csehország ellen elkövetett brüsszeli támadás valószínűleg visszafelé sül majd el, a hosszú távú eredménye pedig az unió szétesése lesz. Úgy véli, egyre nyilvánvalóbb, hogy az EU nem képviseli az EU polgárainak érdekeit.
Az eredeti cikk itt olvasható.
Forrás: New Eastern Outlook; Fotó: 888.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS