Abban reménykedtem, hogy egyszer a zsidó szót úgy lehet majd kiejteni Magyarországon, mint a túrógombócot, de ez nem így történt – ezzel próbálta magyarázni Kende Péter az ATV csütörtöki Egyenes beszéd című műsorában, hogy megelőzően ugyanennek a csatornának egy másik műsorában miért zsidózta le Majtényi Lászlót, a balliberális pártok és „civil” szervezetek közös államfőjelöltjét. György Péter enyhén megfeddte Kendét, de azért a Jobbikot is belekeverte a történetbe.
Kende Péter „közíró” még kedden az ATV Csatt című műsorában azt mondta Majtényi László volt ombudsmanról, esetleges balliberális államfőjelöltről:
egy átlag magyar ember, ha ránéz a Majtényire, akkor érez valami olyasvalamit, hogy ez egy zsidó.
Szavait azzal tetézte, hogy szerinte Majtényi zsidó genetikája „abszolút szemmel látható”.
A nyíltszíni zsidózásért, amiért egy jobboldali közszereplőt már rég deresre húztak volna, Kendét nem hurcolta meg az ilyen kérdésekben magát mindig illetékesnek tartó balliberális nyilvánosság. Sőt, csütörtökön az Egyenes beszédben lehetőséget adtak neki, hogy ki- és megmagyarázza szavait. Eközben beszélgetőtársa, György Péter esztéta enyhe feddésben részesítette őt. Kende azzal mentegetőzött:
Abban reménykedtem, hogy egyszer a zsidó szót úgy lehet majd kiejteni Magyarországon, mint a túrógombócot, de ez nem így történt.
Hozzátette: a mai magyar társadalomban még mindig fontos ez a kérdés. Elismerte ugyanakkor, hogy hibát követett el, amikor a konkrét esetben és témában Majtényi Lászlót „használta fel”, és ezért bocsánatot kér tőle.
György Péter szerint nem lehet azt mondani valakire, hogy láthatóan zsidó, mert ez egyszerűen ostobaság. Az esztéta kijelentette: érthetetlen, hogyan veszi valaki ehhez a kijelentéshez a bátorságot, de ha mégis igaz lenne, hogy az arcra kiül egy ember származása, vagy biológiailag mondjuk zsidó, abból akkor sem következik semmi, pláne nem az, hogy milyenek a politikai nézetei. György úgy vélte:
csak a megszállott antiszemiták képzelik úgy, hogy kontextuson kívül valaki úgymond úgy néz ki, mint egy zsidó.
Az esztéta az író szemébe mondta, hogy gyermeteg dolognak tartja, amit csinált, és minden felnőtt embereknek tisztában kell lennie azzal a felelősséggel, hogy
csak a Jobbik engedi meg magának azt, hogy gátlástalanul bárkiről közölje azt, hogy zsidó.
Kende Péter azzal védekezett, hogy sajnos nem tűnt fel senkinek, hogy az ő állítása és kérdése nem Majtényi Lászlóra, hanem a magyar társadalomra vonatkozott, és Majtényi jelölését egy társadalmi kísérletként fogta fel az illető zsidósága szempontjából. Mint fogalmazott:
Amerikában teljesen természetes volt mértékadó publicisztikákban arról beszélni, hogy Bernie Sanders azért nem lehetett demokrata elnökjelölt, mert zsidó. Ha szoktunk így beszélgetni a kávéházban, akkor ezt át lehet vinni a nyilvánosságba is
– legalábbis Kende szerint. György Péter viszont ezt a szempontrendszert totális tévedésnek nevezte. Az esztéta jelezte: magánügy, hogy két ember miről beszél egy kávéházban, de egy nyilvános szereplésnek vannak írott és íratlan szabályai, amelyek finoman érzékelendő normák, pláne ha nem politikusok a szereplők.
Kende Péter hangsúlyozta: egész életében kereste, hogyan lehet az íratlan szabályok felrúgásával tabukat döngetni, és ilyen volt a rendszerváltás előtt írt könyve, Orbán Viktor portréja és az orvosi műhibaperekről írt kötete is. Mint mondja, például a cigánykérdésben sem szabad vagy szokás kimondani a teljes igazságot, és szerinte a zsidókérdés is ilyen. György Péter szerint viszont Kende nem találta fel a spanyolviaszt, mert hazánkban évtizedek óta normális és nem normális diskurzusok váltják egymást ebben a témában.
Ha azt mondjuk valakiről, hogy zsidó, abból azért nem következik semmi, mert a zsidóság nem főállású foglalkozás
– tájékoztatta Kendét György Péter. Úgy vélte, annak nincs értelme, hogy önmagában a „zsidókról” beszéljünk, ugyanis a felvetés így egy társadalmi valósággal szemben egy mítoszt csinál, ami kettéosztja az amúgy egynek számító magyarságot.
Kende Péter végül, ahelyett hogy még egyszer elnézést kért volna, azzal terelt, hogy mondatai nem a zsidóságról és Majtényiról szóltak, hanem a magyar társadalomról, amely lényegében még mindig ugyanott tart, ahol 1985-ben. (Tehát a magyar társadalom a hibás, amiért Kende nyílt színen zsidózik. Világos – a Szerk.)
Címlapfotó: Mandiner.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS