Kényszerszinglik élnek Magyarországon?

Évről évre kevesebb gyerek születik Magyarországon, egyre kevesebben vállalkoznak a házasságra, magas a válások száma. Változtathat-e ezen a kormány, és kiket éri meg inkább támogatni: a szegényebb nagycsaládosokat vagy a középosztálybeli diplomásokat?  – teszi fel a kérdést M. László Ferenc, a hvg.hu-n megjelent interjúban. A trend fékezhető, de nem fordítható meg, 50 év múlva talán 8 millióan sem leszünk. Trendforduló állhat be viszont a házasságok területén, a tehetősek körében ismét divatos az esküvő. Spéder Zsolt demográfust, a Népességtudományi Kutatóintézet vezetőjét, a kormánynak is ötleteket adó Népesedési Kerekasztal tagját kérdeztük a fogyás okairól.

A demográfus szerint kulcskérdés: mikor születik meg az első gyermek, hiszen, ha az első gyermek későn születik, vagy meg sem születik, akkor – részben a biológiai óra miatt is – nehezebben vagy nem jön a második, harmadik. Minden jel arra utal, hogy a nem szándékos gyermektelenség Magyarországon nőni fog, ráadásul pont az öregedő Ratkó-unokák generációja fog kevesebb gyereket vállalni, pedig ők nagy lélekszámukból adódóan érdemi hatással lehetnének a népesedésre – mondta el a hvg.hu-nak Spéder Zsolt.

És, hogy mi kell ahhoz, hogy a párok hamarabb és nagyobb kedvvel vállalják az első gyereket? A demográfus szerint elsősorban stabil párkapcsolat. “Végül, de talán ez a legfontosabb tényező, ma nehezebb a munka és a család összeegyeztetése: itt nemcsak a karrierre, az előbbre jutásra kell gondolni, hanem arra is, hogy a szülői szabadság után igen nehéz visszakerülni a munkaerőpiacra” – teszi hozzá Spéder Zsolt.

A gyermekvállalással a középső helyzetűek veszíthetnek a legtöbbet, így ők azok, akik  nem tudják gyerekvállalási szándékaikat megvalósítani. Az alacsonyabb státuszúak – ha egyáltalán van munkájuk – rendszerint egyszerű munkát végeznek, munkahelyi státuszuk nem pozícióhoz kötődik, így könnyebb a visszatérésük is munkájukhoz. A magas végzettségűek már olyan kvalifikáltsággal rendelkeznek, ami versenyképessé teszi őket a munkaerőpiacon, tehát nekik sem nehéz a visszatérés. A középvégzettségűek – érettségizettek, szakközepet végzettek – szaktudása viszont nem pótolhatatlan, és náluk egy apró előrelépés is sokat számít, így sokkal inkább féltik az állásukat és pozíciójukat.

A tinédzserterhesség kockázatán túl M. László Ferenc az adó- és járulékkedvezmény eredményességéről, a további népességcsökkenésről és sikermodellekről, valamint szinglihordákról beszélgetett Spéder Zsolt demográfussal. A teljes interjút a hvg.hu-n olvashatják.

Fotó: jokortv.hu