Kevesebben voksolhatnak az önkormányzati választáson, mint az országgyűlésin

Bár a települési képviselő-testületek, polgármesterek megválasztásában nemcsak a magyar és az uniós állampolgárok, hanem bevándorlók, letelepedők és menekültek is részt vehetnek, ha van bejelentett magyarországi lakóhelyük, összességében mégis kevesebben voksolhatnak az október 13-i önkormányzati választáson, mint ha aznap parlamenti választást tartanának.

A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala, a www.valasztas.hu naprakész adatai szerint az országgyűlési választáson – ha most tartanák – összesen nyolcmillió-kettőszáznyolcvannégyezer magyar állampolgár szavazhatna, közülük hétmillió-nyolcszáznyolcvanhatezren magyarországi lakcímmel, a magyarországi szavazókörökben vagy a külképviseleteken, a csaknem négyszázezer magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár pedig levélben szavazhatna. Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán nemcsak a nagykorú, magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok szavazhatnak – hétmillió-nyolcszáznyolcvanhatezren –, hanem az Európai Unió más tagállamainak Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárai is, ha nyilatkoznak arról, hogy választójogukat Magyarországon kívánják gyakorolni: ők körülbelül száztizenhatezren vannak. Ezen kívül szavazhatnak azok a határon túli magyarok is, akiknek sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamában nincsen lakcímük – ez a háromezernégyszáz választópolgár levélben szavazhat az EP-választáson. Így egy most tartandó EP-választáson nyolcmillió-ötezren szavazhatnának.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán nemcsak a nagykorú, magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar és uniós állampolgárok szavazhatnak, hanem a menekültként, bevándorlóként vagy letelepedettként elismert nagykorúakat is megilleti a választási részvétel joga. Vagyis választójoga van a hétmillió-nyolcszáznyolcvanhatezer magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárnak, az Európai Unió más tagországai száztizenhatezer, magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárának és a huszonhatezer bevándoroltnak, menekültnek, letelepedőnek. Így az önkormányzati választáson nyolcmillió-huszonhétezren szavazhatnak.

A passzív választójog – a választhatóság joga – azonban nem esik egybe az egyes választásokon az aktív választójoggal. Az önkormányzati választáson bár választók, de nem válaszhatók a bevándoroltként, menekültként, letelepedettként élők. A lakcím nélküli magyar állampolgárok és a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok – például a határon túl élő magyarok, bár jelöltként indulhatnak – pedig nem szavazhatnak. A nemzetiségi választáson nem lehet választó a magyarországi lakóhellyel rendelkező európai uniós állampolgár, valamint a menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert nagykorú személy. A választójogot az úgynevezett természetes kizáró okok is korlátozzák: ezek alapja mindig jogerős bírósági ítélet. Az alaptörvény szerint nincs választójoga annak, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Az sem szavazhat – és jelöltként sem indulhat –, akit jogerős bírósági ítélet alapján eltiltottak a közügyek gyakorlásától, vagy szabadságvesztés-büntetését, illetve büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti, és természetesen nem szavazhatnak a kiskorúak sem.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu