Eddig sem volt éppen patyolat tisztaságú a Miskolci Egyetem rektorválasztása, és a pozíció megszerzése körül húzódó hatalmi és egyéni harcok, érdekkörök csatája, de minden jel szerint egy újabb botrányszagú történettel gazdagítja a PestiSrácok.hu a „megmutyizott”, plágium váddal tarkított, érvénytelenített egyetemi vezetőválasztást. Az általunk megszerzett dokumentumok tanúsága szerint nem rendelkezik a szükséges és a pályázati kiírásban is alapfeltételként szereplő, megfelelő szintű nyelvvizsgával a rektornak megválasztott és augusztus 15-én kinevezett Torma András. A PestiSrácok.hu dokumentumai szerint valóban problémás lehet a nyelvtudás szintje, miután Torma András egy külföldi kurzus elvégzésével tett szert a papírra.
EGRESSY KÁROLY – PestiSrácok.hu
Minden rektorválasztás öldöklő csata, de immár tény: a magyar egyetemi „elnökválasztási” háborúk történelmében a miskolci viszi a prímet. A Miskolci Egyetem rektori bársonyszékéhez tapadt már mutyi vádja, plágium gyanú és érvénytelenítés, mi magunk is foglalkoztunk az üggyel, majd azt hittük, beteltek a fekete oldalak a jelölés és választás históriás könyvében, de tévedtünk. Újabb fejezettel kell gazdagítanunk azt. A PestiSrácok.hu által megszerzett dokumentumok szerint a rektori pályázat egyik sarokfeltételének nem felel meg Prof. Dr. Torma András, akit megválasztott az egyetem szenátusa, Áder János államfő pedig augusztus 15-i hatállyal ki is nevezte a Miskolci Egyetem új rektorának. Torma András egyetemi tanár, az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja Barkai László és Illés Béla ellenében nyert, a három pályázó közül egyedül az új rektor nem járult hozzá pályázatának nyilvános közzétételéhez.
Ezt a kézzel írt papirost fogadta el és honosította a nyelvvizsga bizottság C-típusú középfokú nyelvvizsgának
Azonosító nélküli tanúsítvány
A PestiSrácok.hu azonban megszerezte Torma András pályázatát, amelyhez a professzor az Universität Wien Wiener Internationale Hochschulkurse által 1990. december 14-én kiállított német nyelvű tanúsítványt, „Zeugnis”-t csatolta nyelvvizsga mellékletként. A kiírásban a rektori pályázat feltétele volt „valamely idegen nyelvből a Közös Európai Referenciakeret szerinti államilag elismert középfokú (B2) komplex nyelvvizsga bizonyítvány …” megléte. Torma András a Zeugnis-t 1991-ben középfokú államilag elismert nyelvvizsgaként honosíttatta Magyarországon úgy, hogy nevén kívül egyik okiratban sem szerepelnek a minimálisan szükséges azonosító adatok (születési idő, hely, anyja neve, de még a lakcím sem). A Bécsi Egyetem által kiállított tanúsítvány szerint Torma András 1990-ben egy úgynevezett „német nyelvtanfolyam külföldieknek” című kurzuson vett részt (Kurs III. EU).
A rektori kiírás szerint a jelöltnek C-típusú nyelvvizsgával kell rendelkeznie
A papírhoz elég volt órára járni
A szokatlan, kézzel írt nyelvvizsga papír kíváncsivá tett bennünket, és ügyvéd által, írásban hivatalosan megkerestük a Bécsi Egyetemet, nyilatkozzon arról, hogy milyen szintű nyelvtudást takar a szokatlan tanúsítvány. A Bécsi Egyetem munkatársa angol nyelvű levelében az alábbiak szerint tájékoztatott: az igazolás B1 szintű nyelvismeretet tanúsít. A pályázati kiírásban ugye B2-es nyelvvizsga követelmény szerepelt. Az Osztrák Szövetségi Tudományos és Kutatási Minisztérium a kérdéses „Zeugnis”-al kapcsolatosan pedig a következő tájékoztatást adta. „A Kurs III EU elnevezés az elért nyelvtudás szintjére utal az akkori szinteknek megfelelően. Ez nem hasonlítható össze az államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal, mivel a Bécsi Egyetem bizonyítványát más intézmények nem feltétlenül fogadják el. Ez a Zeugnis, tehát azt mutatja, hogy a tulajdonosa részt vett és teljesített egy nyelvtanfolyamot a Bécsi Egyetemen, és az akkoriban Kurs III EU-nak nevezett szint pedig a nyelvi kurzus szintjéről szolgál információval. Ez ma B1 szintnek felel meg. A bizonyítvány nem szolgál további hivatalos bizonyítékként a nyelvtudást illetően”. A tanúsítványt kiállító Bécsi Egyetem leszögezte, „a kérdéses tanúsítványt akkor állítják ki, ha a résztvevő rendszeresen látogatta az előadásokat, így az órák legalább nyolcvan százalékán részt vett, és átment a záróvizsgán”. A bécsi felsőoktatási intézmény mindehhez hozzáfűzte, a Kurs III EU azt jelöli, hogy a tanfolyam, amin részt vett, az a hat nehézségi szintből a harmadik. „Ez ma körülbelül a B1 szintnek felel meg” – tájékoztatott a Bécsi Egyetem.
A bécsi minisztérium válaszolt: a dokumentum nem hasonlítható össze az államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal…
A rektor én vagyok
A nyelvtudásával és nyelvvizsgájával kapcsolatban, illetve a bécsi véleményekkel szembesítve felhívtuk Torma Andrást, milyen magyarázatot tud adni a vádakra. „Cáfolom a nyelvvizsga-bizonyítványom hiányát. Természetesen rendelkezem a megfelelő szintű nyelvvizsgával. A pályázatomat és a csatolt igazoló dokumentumokat az illetékes szervek is megvizsgálták, a minisztérium is kontroll alá vette a jelöltek anyagait. Az én pályázatomat megfelelőnek találták, a pályázati feltételek minden pontjának megfeleltem, teljesítettem a kiírás követelményeit, és megfelelő embernek találtak a posztra. Megmérettettem, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Balog Zoltán tárcavezető felterjesztett, Áder János köztársasági elnök pedig augusztus 15-i hatállyal kinevezett a Miskolci Egyetem rektorának” – szögezte le tömören és lényegre törően Torma András az álláspontját a PestiSrácok.hu-nak.
Az új rektor, Prof. Dr. Torma András cáfolja nyelvvizsgájának hiányát Fotó: Nyírséghír.hu
A minisztérium nem hibázott
A fenntartó minisztérium azonban joggal fogadta el a nyelvvizsga-bizonyítványt, tekintettel arra, hogy az idegennyelv-tudást igazoló dokumentumok érvényességét jogszabály határozza meg. Márpedig az idegen nyelvtudás igazolására rendszeresített állami nyelvvizsgáról szóló 3/1980. (X. 25.) MM rendelet 10. § (2) bekezdése alapján a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló bizonyítványok, oklevelek, más okiratok honosítására az Állami Nyelvvizsga Bizottság volt jogosult. Márpedig a bizottság középfokú C típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal egyenértékűnek fogadta el és honosítatta a Bécsben szerzett tanúsítványt. A dokumentumokat közjegyző által is hitelesítették. Az ugyanakkor még megválaszolhatatlan kérdés, hogy miként lehet B2-es szintnek elfogadni és elismerni egy B1-es szintnek megfelelő okiratot.
A rendszerváltáskori nyelvvizsga bizottság honosította a professzor osztrák papírjait
Az egyetemista lázadást vizionál
A Miskolci Egyetem rektorválasztásának újabb gyöngyszeme tehát fölöttébb botrányszagú, különösen annak fényében, hogy a magyar felsőoktatási intézmények hallgatóitól megkövetelik a nyelvvizsga bizonyítványt a diploma megszerzéséhez. A nyelvi bizonyítványok hiánya miatt visszatartott diplomák aránya sok helyen harminc százalék feletti, de vannak olyan felsőoktatási intézmények, ahol az oklevelek közel felét nem adták ki emiatt – írta korábban a Magyar Nemzet. A lap szerint alig-alig csökken azok sokezres tábora, akik még a tanulmányaik végére sem tudják megszerezni a szükséges papírt, pedig az elmúlt években többször is felvetődött az ötlet, hogy felvételi követelménnyé váljon a nyelvvizsga. A Nyíregyházi Főiskolán például negyvenöt százalékra rúg a nyelvvizsga hiányában „bent ragadt” diplomák aránya, és még ezt is meghaladja a Kaposvári Egyetem ötven százalékos mutatója. A Miskolci Egyetemen a hallgatók igen jelentős hányada nem tudja átvenni diplomáját. Egy neve elhallgatását kérő miskolci egyetemi hallgató a PestiSrácok.hu-tól értesült először e sztoriról, s miután nem tudja, hogy Bécsnek, vagy Torma Andrásnak van-e igaza, csupán annyit nyomatékosított, hogy reméli utóbbinak. „Egyetemi lázadás lesz abból, ha kiderül, a rektor úgy tartja vissza a diplomáinkat, hogy papíron ő maga sem rendelkezik a megfelelő szintű nyelvtudással. Mit mond majd a rektor azon hallgatóknak, akik a jogszabályi követelmény által előírt nyelvvizsga hiánya miatt nem vehetik át diplomájukat, és nem tudnak elhelyezkedni?” – tette fel a kérdést az egyetemista.
Bosszúról is szó lehet
Nem meglepő ugyanakkor, hogy sokan (így a PestiSrácok.hu minden bizonnyal nem elfogulatlan informátora is) igyekeznek hibát keresni az új rektor pedigréjében. Nem volt éppen érdektelennek mondható ugyanis a rektorválasztás előélete. Éppen a PestiSrácok.hu írta meg tényfeltáró cikkben idén májusban: “Erkölcsileg erősen megkérdőjelezhető, és megmagyarázhatatlan az, hogy miközben Schmitt Pál, Gyurcsány Ferenc és Semjén Zsolt ügye, vagy hírbe hozása óta kvázi inkvizíciót indítottak Magyarországon a végzős egyetemi hallgatók plágiumgyanús dolgozatai ellen, és a legtöbb egyetemen tűzzel-vassal harcolnak a lopott elemek kiirtásáért a diákéveket lezáró dokumentumból, a Miskolci Egyetem rektori bársonyszékét egy olyan professzor foglalhatja el, aki pályázatát másolt elemekre építette. A kandidáló Barkai László dolgozata ugyanis kísértetiesen hasonlít Bódis József pécsi egyetemvezető korábban beadott nyertes dokumentumára. A PestiSrácok.hu a klasszikus, empirikus eszközhöz nyúlt: félretéve a kirobbant nyilatkozatháború pro és kontra vádjait összevetettük a két munkát és megállapítottuk, hogy Barkai László rektori pályázata húsz százalékban teljes, szó szerinti egyezést mutat Bódis József anyagával, hetven százalékban pedig szerkezeti, tartalmi egyezést fedeztünk fel a két dokumentum között”. A botrány hatására az egyetem szenátusa végül kiütötte az addig tuti befutónak hitt Barkai László pályázatát. Ezután került sor az újabb rektorválasztásra, amelyben a most a nyelvvizsga körüli ügyeskedéssel vádolt Torma András lett a befutó.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS