Ki győzte le Bácsi Pétert?

Milyen enervált volt Bácsi Péter a tegnapi bronzmeccsén, ugye? Úgy tűnt, túlzottan kifáradt ahhoz, hogy komolyan küzdjön az éremért. Akár a ránézésre és az első három meccse alapján is tökéletes formában lévő magyar birkózó kondiját is elkezdhetnénk szidni, de ehelyett pillantsunk rá egy kicsit a lebonyolítási rendre!

A 75 kg-os súlycsoportban húszan voltak, és a húsz versenyzőt a létező legegyszerűbb módon csökkentették le tizenhatra, hogy tudjanak nyolcaddöntőt tartani. Tizenketten szerencsések voltak, őket egyből a nyolcaddöntőbe küldték, nyolc továbbit pedig megszívattak, és nekik selejtezőt kellett vívniuk egymás ellen. Ez valahol érthető, más sportágaknál is alkalmaznak ilyesmit, az viszont igencsak furcsa, hogy nem a leggyengébbeknek kell eldönteniük egy selejtező körben, ki méltó közülük arra, hogy a jobbakkal is megmérkőzzön. Ehelyett betették a 2014-es világbajnok Bácsi Pétert, hogy amíg ő rommá veri a nyilvánvalóan sokkal gyengébb ellenfelét, de közben mégiscsak fárad, addig a valós vetélytársai nyugodtan pihengessenek biztos nyolcaddöntősként.

Első három meccsén ellenállhatatlanul erősnek tűnt Bácsi Péter, de minden erő elfogy egyszer, ha eleget fárasztják (kép: MTI / Kovács Tamás)

A fáradtság és a bíró együtt már sok volt Bácsinak

Bácsi férfiasan beleállt a küzdelembe, hiszen nemcsak a selejtezős, hanem nyolcaddöntős ellenfelét is nagyon megverte technikai tussal, de még a negyeddöntőben is egyértelműen fölé nőtt az azeri Murszalijevnek, akit 5:0-ra győzött le. Így, három meccsel a karjában és a lábában vágott neki az addig csak kettő meccset vívott dán Madsen elleni elődöntőnek. Az elődöntőben mégis egyenrangú ellenfél volt, de a bíró nagyon szakszerűen, hamar kiosztotta a három intést (és vele az 1 büntetőpontot) passzív birkózásért Bácsinak, miközben azt nem sikerült észrevennie, hogy Madsen az utolsó két percben egyebet sem csinált, csak passzívan bekkelt az 1:0-s előnyével. Így esett el Bácsi Péter attól a lehetőségtől, hogy aranyéremért birkózzon.

Ha nem fáradt el eléggé, akkor az is megoldás lehet, hogy a bíró csak őt inti meg passzivitásért, a passzív ellenfelet viszont nem (kép: MTI / Kovács Tamás)

Hányszor kell nyerni az éremért?

Egy ilyen fárasztó küzdősportban egyáltalán nem mindegy, hogy három vagy négy meccs után kell megnyernie valakinek egy fontos meccset – adott esetben éremért. Netán elég hozzá két meccs? Bácsi Péter négy mérkőzést vívott, mire szembekerült az iráni Abdvalival a bronzcsatában, de lássuk, mennyit kellett mérkőznie Abdvalinak, hogy ugyanoda eljusson!

A selejtezőt megúszta, így a nyolcaddöntőben kezdett, és ott azonnal vereséget szenvedett a később Bácsit is legyőző dán Madsentől. Mivel birkózásban azok kerülnek a vigaszágra, akiket a későbbi elődöntősök búcsúztatnak, az iráninak már csupán egy vigaszágas meccse volt, amelyen megverte a Madsen által a negyeddöntőben legyőzött, szerb színekben versenyző Nemes Viktort. Ez volt Abdvali második meccse az olimpián. A harmadik pedig az, amelyiken a bronzéremért küzdött az akkor már ötödik meccsét vívó magyarral.

Három mérkőzéssel könnyebb bronzérmet nyerni, mint öttel (kép: MTI / Kovács Tamás)

Esetleg ki lehetne még próbálni azt is, hogy a maratonfutásnál 30 km-t lefutásával is lehessen bronzérmet nyerni, és ehhez egy olyan versenyzőt kéne megelőzni, aki már 50 km-t futott. A birkózás lebonyolításában ekkora csalástól kreténségtől sem riadnak vissza.