Hivatalosan is bejelentette szerdán a német kormány szóvivője, hogy Angela Merkel német kancellár február 2-án Budapestre látogat. Merkel és vendéglátója, Orbán Viktor miniszterelnök “kétoldalú és európai uniós politikai témákat, az aktuális magyarországi fejleményeket és az ukrajnai helyzetet beszélik meg” – írta közleményében Steffen Seibert kormányszóvivő Berlinben. Hozzátette, hogy a kancellár Áder János köztársasági elnökkel is találkozik.
A német kancellár egyébként a Szegedi Tudományegyetem meghívására érkezik Magyarországra, amely díszdoktori címmel tünteti ki, melyet az Andrássy Gyula Német Egyetemen adnak át öt magyarországi egyetem hallgatói jelenlétében. Az egyetemisták a díszdoktori cím átadását, valamint Merkel rövid beszédét követően kérdezhetik is a kancellárt. Merkel programjában szerepel még egy látogatás a Dohány utcai zsinagógában, ahol találkozik a hazai zsidó szervezetek képviselőivel, valamint koszorút helyez el az Emánuel-emlékfánál.
Kai-Olaf Lang német politikai elemző, a berlini SWP kutatóintézet uniós integrációval foglalkozó kutatócsoportjának vezetője azt mondta, Angela Merkel budapesti látogatása elsősorban azt jelenti, hogy Magyarország változatlanul fontos Németországnak, és a német-magyar viszonynak magas helyi értéke van Németország nemzetközi kapcsolatrendszerében. Ez szerinte azzal együtt is így van, hogy a kormányzati viszonyt tekintve az utóbbi években megmutatkoztak eltérő hangsúlyok és tisztázó vitákra is szükség volt.
Angela Merkel legutóbb 2009-ben járt Budapesten. Kai-Olaf Lang a február-2-i látogatás időzítéséről úgy vélte, hogy nem csak a kancellár programjának rendszerint nagyfokú sűrűsége az oka annak, hogy az újabb budapesti útra nem került sor korábban.
A magyar kormányfő berlini látogatásainak viszonzása elől nem lehet tartósan kitérni, hiszen Magyarország partner, a Fidesz pedig a CDU/CSU pártszövetség testvérpártja, az időzítés azonban kifejezi, hogy a német-magyar kapcsolatok ugyan a legmagasabb szinten is működnek, de Berlin nincs állandó készenlétben, ha meghívás érkezik Budapestről – mondta az elemző. Szerinte Berlin számára nyilvánvaló, hogy a magyar fél megpróbál majd tőkét kovácsolni a kancellári látogatásból, viszont azzal, hogy a vizit előkészítése hosszabb időt vett igénybe, a német fél jelzi, hogy nem adta magát könnyen.
További fontos tényező, hogy a német kancellár az országot látogatja meg, és nem csupán kormányfő kollegáját, amikor a kétoldalú kapcsolatok keretében hivatalos látogatást tesz egy államban. A német-magyar viszonyrendszer pedig rendkívül szerteágazó, számos rétege, dimenziója van, és ezt a kapcsolatot a kormányközi viszonytól függetlenül is ápolni kell – emelte ki Kai-Olaf Lang.
Az SWP elemzője szerint a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) nagykoalíciós kormányában egyetértés van a budapesti vezetéshez fűződő kapcsolatok alakítását illetően. A fő irányelv az, hogy nem szabad elszigetelni Magyarországot és nem szabad beleavatkozni a belpolitikába.
Berlin továbbra is nagy figyelemmel követi a magyarországi helyzet alakulását, és hozzáállását a kritikus pragmatizmus határozza meg. Ennek fontos része a törekvés a bizalom fenntartására, hogy minden közös ügyben legyen lehetőség az együttműködésre, illetve a tárgyalásra, nyíltan, de nem a nyilvánosság előtt – mondta Kai-Olaf Lang.
Angela Merkel budapesti tárgyalásainak lehetséges témáiról azt mondta, hogy várhatóan központi szerepe lesz a magyar-orosz kapcsolatok élénkülésének, különösen az energetika területén, és az Oroszország elleni szankciók ügyében elfoglalt magyar álláspontnak.
A német megítélés szerint Magyarország legitim igénye az energia-beszerzési források és szállítási útvonalak diverzifikációja, és abban sincs kivetnivaló, hogy gazdasági érdekeire tekintettel ambivalensen közelíti meg az uniós szankciók ügyét. Ugyanakkor Berlin számára rendkívül fontos az Európai Unió egységes fellépése az ukrán válság kezelésében, és szeretné, ha a magyar vezetés elkötelezné magát amellett, hogy nem folytat “különutas” politikát – fejtette ki a politikai elemző.
A másik fontos témakör a gazdaságpolitika lehet. A felek várhatóan megerősítik, hogy a költségvetési politikával, gazdasági kormányzással, az euróövezeti reformokkal kapcsolatban hasonló filozófiát”képviselnek. Áttekintik a kétoldalú gazdasági kapcsolatok helyzetét is, amellyel összefüggésben van mit megvitatni, hiszen miközben a Magyarországon tevékenykedő német vállalatok egy része elégedett, mások elégedetlenek, és az az érzésük, hogy nem megfelelő a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, az adórendszer egyes elemei pedig fokozottan érintenek bizonyos szektorokat, illetve cégeket – mondta Kai-Olaf Lang.
MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS