A kiegyezést, Deák Ferencet, a kiegyezés korának neves jogászait, tudósait állította a jelenkor ügyészeinek példaként az államfő pénteken, az ügyészség napja alkalmából tartott ünnepi köszöntőjében Budapesten.
Áder János az Igazságügyi Palotában megrendezett ünnepségen azt kívánta a jelen kor ügyészeinek, a neves elődök példájából merítsenek erőt ahhoz, hogy „az állam törvényszerűen, gyorsan és pontosan szolgáltassa az igazságot”. Áder János felidézte:
„a kiegyezés nem egyetlen mozzanat, hanem döntések sorozata volt, megannyi fontos lépés egy folyamatban, amelynek a végén megnyílt a lehetőség, hogy Magyarország önmaga lehessen.”
Emlékeztetett: 1867 során csak a munka egy részét sikerült elvégezni, a java még hátra volt, rendezni kellett a magyar társadalom mindennapjait. Úgy vélte: a reformkor megújulási szándéka, az áprilisi törvények tervrajza, a kiegyezésnek pedig a valóságos, kézzel fogható építménye a modern polgári Magyarország volt – mondta. Deák Ferencet méltatva rámutatott: a vádhatósági feladatokhoz már 1848 nyarán országos közvádlókat rendelt.
Az idő Deák politikáját igazolta
Hozzátette: Deák a kiegyezést csak a már korábban megszerzett jogok visszaállítása alapján tudta elképzelni, 1867-et követően pedig az igazságszolgáltatás célszerűbb átalakítását és kódexeinek megalkotását sürgette. Az értékeken nyugvó állami működés szószólója volt, a szabadságjogok kiterjesztésén, a törvény előtti egyenlőség megvalósításán munkálkodott – emlékeztetett Áder János, aki szerint az idő Deák politikáját igazolta.
Budapest, 2017. június 9.
Áder János köztársasági elnök beszédet mond az ügyészség napja alkalmából rendezett ünnepségen az Igazságügyi Palota dísztermében 2017. június 9-én.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Kiemelte azt is, hogy a közjogi kiegyenlítéssel rengeteg törvényt kellett megalkotni, ezt az időszakot a kodifikáció és az intézményi működés kialakítása aranykorának nevezte a magyar jogtörténetben. Úgy vélte: nem kisebb feladat várt a jogászokra, mint az állam újraalapítása. A közös munka közreműködői közül kiemelte Horvát Boldizsárt, a kiegyezés utáni első igazságügy-minisztert, Csemegi Károly jogtudóst, aki európai megoldásokat követve időtálló műveket alkotott, Kozma Sándort, Magyarország első, korona-ügyészi feladatokat is teljesítő főügyészét. Megemlékezett Székely Ferencről, aki bíróként, ügyészként, majd miniszterként is folytatta Deák örökségét, és elérte, hogy a börtönöket és az igazságügy intézményeit korszerűsítsék, feladataikhoz és céljaikhoz méltóvá tegyék.
Az új, biztosabb státusz erősebb jogi alapot jelentett
Áder János úgy vélte: a százötven évvel ezelőtti kiegyezés jelentősége nemcsak abban állt, hogy rendeződött Magyarország viszonya a Habsburg Birodalommal. Az új, biztosabb státusz erősebb jogi alapot jelentett, az erősebb jogalap modern jogállamiságot, a modern jogállam pedig nagyobb közbizalmat – mondta. Az ügyészség napját 1991 óta tartják meg annak emlékére, hogy 1871. június 10-én hirdették ki az egységes, centrálisan felépített, a bíróságoktól független államügyészségről szóló törvényt. A parlament 2005. november 23-án munkaszüneti nappá nyilvánította ezt a napot az ügyészségi szolgálati viszonyban állók számára.
Polt Péter: meg kell őrizni, és tovább kell növelni a biztonságot
Meg kell őrizni, és tovább kell növelni a biztonságot, legyen szó közbiztonságról vagy jogbiztonságról – mondta a legfőbb ügyész az ügyészség napja alkalmából rendezett ünnepségen. Az Igazságügyi Palotában Polt Péter kijelentette: a globális jelenségek, a bűnözés szerkezeti változásai, a szervezett bűnözés új formái, az új bűncselekmények megjelenése, eddig nem látott eszközök és módszerek alkalmazása újfajta kreatív ügyészi munkát igényel. A társadalom joggal várja el, hogy az állam ilyen körülmények között is garantálja az élet- és vagyonbiztonságot, a személyes és vagyoni jogok érvényesítését – tette hozzá. A legfőbb ügyész párhuzamot vont az első ügyészi törvény szellemisége, valamint Magyarország alaptörvényének rendelkezései között. Felidézte: a hat éve elfogadott alaptörvény szerint az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Polt Péter úgy vélte:
az alaptörvénybe foglalt kötelezettségek magas szintű teljesítése nélkül ma Magyarországon nem létezhet hatékony és törvényes igazságszolgáltatás.”
Kitért arra: míg 1872-ben a statisztikák 40 149 büntetőperbe fogott személyről számoltak be, addig 2016-ban összesen 991 236 ügyirat érkezett az ügyészségre. A bűnözés struktúrája a korábbiakhoz képest nem változott, továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki az összbűnözés nagyobbik részét, az élet és testi épség elleni bűncselekmények száma alacsony, ugyanakkor a közlekedési, a korrupciós, valamint a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények száma növekedett – közölte.
Migrációs helyzet az új kihívások között
Az új kihívások közé sorolta Polt Péter a migrációs helyzetet is, ezzel összefüggésben azt emelte ki, hogy tavaly 351 embercsempészést regisztráltak, ami mintegy fele az egy évvel korábbinak. Ugyancsak az új jelenségek közé sorolta a kiberbűnözés elterjedését. A biztonság szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek nevezte a terrorizmus elleni küzdelmet, aminek érdekében több intézkedést is tett az ügyészség, példaként említve a Terrorizmus, Pénzmosás és Katonai Ügyek Főosztályának létrehozását. A kapcsolódó bűncselekmények elleni fellépésre is hangsúlyt fektetnek, elsődleges feladatként kezelik például a terrorizmus finanszírozásának megakadályozását, a pénzmosással összefüggésben az ilyen vagyonok felkutatását és elkobzását.
Úttörő szerepet vállalt a magyar ügyészség a nemzetközi együttműködésben
Polt Péter kijelentette: a nemzetközi együttműködésben a magyar ügyészség úttörő szerepet vállalt, több közös nyomozócsoport létrehozását kezdeményezte. Példaszerűnek nevezte az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) való bűnügyi együttműködést is. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: ennek révén egyre sikeresebben lépnek fel a pénzügyi érdekek sérelmére elkövetett és ehhez kapcsolódó bűncselekményekkel, így a korrupcióval szemben is. A váderedményességi adatokról szólva azt hangsúlyozta: 95,8 százalékról 97,4 százalékra nőtt ez az arány, ezzel párhuzamosan pedig csökkent a felmentések és megszüntetések aránya. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy bizonyos területeken további erőfeszítéseket kell tenni az eredményesség növelésére, ide sorolta a hűtlen kezelés vagy a korrupciós bűncselekmények esetét, amelyekben értékelése szerint további teendők várnak a vádhatóságra a bíróságok által elfogadható bizonyítékok felkutatásában.
Forrás és fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS