Tajvan elnökével, Caj Jing-vennel beszélt telefonon Donald Trump, ami elemzők szerint szokatlan és példátlan gesztus egy megválasztott amerikai elnöktől, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok 1979 óta nem tart fenn diplomáciai kapcsolatot a de facto önálló országként működő Tajvannal. Peking rögtön ingerülten reagált.
A beszélgetésről először az amerikai elnöki tisztség átvételét lebonyolító stáb, majd a tajvani elnöki hivatal is tájékoztatott. A New York-i stáb közleménye szerint Caj Jing-ven hívta fel Trumpot, gratulált a megválasztásához, és beszélgettek az Egyesült Államok és Tajvan szoros gazdasági, politikai és biztonsági kapcsolatairól. A tajvani elnöki hivatal tudatta, hogy a kétoldalú együttműködés szorosabbá fűzéséről, valamint a „gazdasági fejlődés szorgalmazásáról és a nemzetvédelem megerősítéséről” beszéltek. Az elnöki hivatal szerint Caj Jing-ven mellett vonalban volt Joseph Wu, a tajvani nemzetbiztonsági tanács vezetője és David Li külügyminiszter is.
A kínai külügyminiszter rögtön reagált, hangoztatva, hogy Trump és Caj telefonbeszélgetésre semmiképpen sem változtat a nemzetközi közösség által képviselt „egy Kína politikán”, amelyet évek óta támogat Washington is.
Éppen ez az elv képezi a kínai-amerikai viszony egészséges fejlődésének sarokkövét, és reméljük, hogy nem fog csorbulni ez a politikai alap
– mondta a tárcavezető, s hozzátette, hogy a Tajpej által kezdeményezett telefonhívás csupán „egy jelentéktelen cselfogás”.
A kínai ügyekkel foglalkozó tajpeji hivatal közleményben nyugalomra intette Pekinget:
Felszólítjuk Kínát, hogy nézzen szembe az ázsiai-csendes-óceáni térség új helyzetével, és működjön együtt velünk a Tajvani-szoroson átívelő szoros kapcsolatok fejlesztése érdekében.
Peking álláspontja szerint Tajvan és Kína szárazföldi része egyazon országhoz tartozik, saját területeként tekint a kínai polgárháború 1949-es befejezése óta de facto önálló országként működő szigetre. Tajpej és Peking 1992-ben jutott az ezt megerősítő „egy Kína” elvét elfogadó, úgynevezett 1992-es konszenzusra. Washington 1979-ben vette fel diplomáciai kapcsolatait a Kínai Népköztársasággal, s ezzel elfogadta az „egy Kína” elvét is, azóta Pekinget tekinti Kína legitim képviselőjének. Az Egyesült Államok mindazonáltal szoros, de nem hivatalos kapcsolatokat ápol Tajvannal, a politikai és katonai kapcsolatokat viszont Kína erősen ellenzi.
Mindezért szokatlan, sőt valószínűleg példa nélküli, hogy egy amerikai elnök vagy megválasztott elnök közvetlenül váltson szót Tajvan vezetőjével. A tajvani elnök – aki a sziget függetlenségét szorgalmazó Demokratikus Haladó Párt (DPP) vezetője is – ráadásul májusi beiktatásakor nem tért ki arra, hogy elődjéhez hasonlóan elismeri-e az 1992-es megállapodást, s emiatt fagyos lett az utóbbi hónapokban Tajpej és Peking viszonya. Peking június végén befagyasztotta kommunikációs csatornáit a szigettel.
A Fehér Ház közölte, hogy Washington továbbra is elkötelezett az „egy Kína” elve mellett. Trump úgy reagált Twitteren:
„Érdekes, hogy az Egyesült Államok több milliárd dollár értékben ad el haditechnikai eszközöket Tajvannak, de nekem nem lenne szabad fogadni egy gratuláló hívást.”
Kellyanne Conway, Donald Trump szóvivője és tanácsadója azt mondta a CNN-nek a telefonhívással kapcsolatban, hogy a megválasztott elnök tisztában van az Egyesült Államok tajvani politikájával.
MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS