Kirúgták Gyurta egykori edzőjét az Újpesttől, Széles szerint már Széchy halála után elkezdték fúrni

Végetért egy sikertörténet: miután Gyurta Dániel szakított korábbi edzőjével, Széles Sándorral, egyesületük, az Újpest sem tart igényt a szakember munkájára. Széles elkeseredetten nyilatkozott, elmondása szerint évtizedek óta folyik ellene az aknamunka, a “sörözgetések”, betegségek is a fúrások eredményei.

Mindenképpen furcsa, magyaros és kelet-európai Széles Sándor története. Egyszerre felemelő és letaglózó. A neves úszóedző szerint már az edzőlegenda Széchy Tamás halála után elkezdték őt fúrni, de sokáig hiába tették, mert legnevesebb tanítványa, Gyurta Dániel kitartott mellette jóban (a fiatalon kiharcolt olimpiai ezüst), rosszban (azt ezt követő lejmenet), és ennek eredménye egy világklasszis felépítése volt. Gyurta világbajnok és olimpiai bajnok lett, úgy tűnt, minden tökéletes. Aztán mégis szétváltak az útjaik.

A riói olimpiára már nem Széles edzéstervei szerint készült fel Gyurta (hogy miért nem, nem tudjuk, különböző, ellentétes információk, sejtetések, célozgatások vannak csak), és tény, hogy az eredmény lesújtó volt. Az utóbbi hat-nyolc évben mindig éles, minden versenyre tökéletesen felkészülő Gyurta már az olimpia előtti időszakban visszaesett, így címvédőként sem vártunk tőle aranyat. Illetve dehogynem – klasszisát ismerve. Ennek ellenére borzasztóan úszva még az elődöntőbe sem került be, ezzel az olimpia egyik legnagyobb magyar csalódását okozva. (Más kérdés, hogy neki – bár nincs szüksége erre a gesztusra – még ezt is “megbocsátottuk”. Tett, versenyzett eleget, felemelő nyilatkozatáról nem is szólva.)

Ezután – jó magyar szokás szerint – megkezdődött a sárdobálás, Széles Gyurta új edzőire (az ő egykori tanítványaira, felfedezettjeire) mutogatott, az úszó pedig tőle szokatlanul (bár valahol érthető reakció volt) nekiment mesterének. (Ez utóbbi azért is váratlan volt, mert korábban mindig, mindenki ellen – legyen az akár a szövetség nagy hatalmú (finom fogalmazás) vezére, Gyárfás Tamás – megvédte őt. Nem volt meglepő, hogy ezután útjaik elváltak, és most pont került a mondat végére. Szélesnek felmondtak az Újpestnél, az esetről elkeseredetten beszélt a Jochapress.hu-nak.

„Már akkor igyekeztek fúrni, amikor még Széchy Tamás élt, aki köztudottan engem tartott szellemi örökösének és óriási tudását igyekezett megosztani velem – nyilatkozta. – Amíg élt, nem tudtak velem mit kezdeni, de amint lehunyta a szemét, az irigyeim mindjárt magasabb sebességre kapcsoltak. Amikor Gyurta Dani a 2004-es, athéni olimpiai ezüstérmet követően 2005-2006-ban elég mély hullámvölgybe került, minden áron el akarták mellőlem marni. Előbb Turi Györgyöt ajánlották neki, majd menjen bárkihez, csak ne maradjon velem – ez volt a jelszó. Szerencsére Dani kitartott mellettem és a későbbi évek igazolták, hogy jó utat választottam.”

Széles a rettegett, de zseniális Széchy Tamástól (balra) tanulta a szakmát / Forrás: Olimpia.hu

A fiatal Gyurta eredménytelenebb időszaka tényleg erről szólt, cikksorozatok, megszólalók egész sora ragaszkodott az úszó váltásához, hogy hagyja végre ott Szélest. Az edzőt a kudarcos időszakok és a sikeresztendők alatt is alkoholizmussal vádolták (Gyárfás különösen ízléstelen nyilatkozattal jelentkezett egyszer), volt, hogy el sem vitték egy-egy versenyre. Erről is beszélt:

„A sokéves, ellenem folyt aknamunka jócskán benne volt az én sörözgetéseimben, többszöri betegségemben. Ezt előrebocsátva is ki merem jelenteni: Gyurta Dani tőlem minden szakmai segítséget, komplett felkészülési tervet megkapott. Különösen igaz ez 2016 elejétől, amióta egyetlen kortyot nem ittam és minden edzésen ott voltam.

Állítom azt is, hogy az általam megadott edzéstervtől kollégáim – Virth Balázs és Kovácshegyi Ferenc, Danival együtt – gyakran eltértek. Ezért nem tudtam vállalni a felelősséget az eredménytelenségért. Kár volt Danit azzal biztatnom, hogy esetleg érmes lehet – nem akartam elvenni az önbizalmát”.

Igazságot nem tudunk, így nem is szándékozunk tenni. Most itt tartunk. Adott két klasszis: egy remek edző és egy zseniális versenyző. Különváltak, de a kérdés közös: van még visszatérés a csúcsra?

(Itt olvasható egy remek visszaemlékezés Széles Sándortól. Szóba kerül benne mestere, apja ’56-os megmentése, és a Gyurtával átélt jobb, rosszabb időszakok is).

Fotó: Nso.hu