Az egyetlen helyszín, ahol az alapárában benne van három névleges igazgató díja is! – hirdeti most is egy honlap az offshore adóoptimalizációs szolgáltatásokat. Az utóbbi hetekben az ICIJ nevezetű nemzetközi újságíró-szervezet egy ismert panamai nemzetközi ügyvédi iroda adatait, információit szivárogtatta ki. A botrány nemzetközivé terebélyesedett, többek között az izlandi kormányfő – igen kínos huzakodás után – lemondott, a brit miniszterelnök kínos magyarázkodásba kezdett, aminek a vége az lett, hogy kiderült: ő is részvényes volt apja offshore cégében. Putyin elnök érintettségére is fény derült, bebizonyosodott, hogy Lionel Messi így optimalizálta az adót. Kis hazánkba is begyűrűzött a botrány, egy volt fideszes politikus, az MSZP volt és majdnem jelenlegi pénztárnoka, és egy MSZP-közeli főbankár “mutyikirály” is érintett a skandalumban. A PestiSrácok.hu annak is utánament, mi a háttere a történteknek és ki a kiszivárogtató.
Lionel Messi a Chicago Tribune fotóján, a botrány kitörése után.
Panama is az adóparadicsomok listájához sorolható nem véletlenül. A panamai társaságok létrehozása az 1927. február 26-i 32. sz. Általános Cégtörvény alapján történik. A 32. sz. törvényt számos más ország használta fel mintaként, az rugalmas cégstruktúrát, befektetoi titoktartást kínál, valamint jogi keretet biztosít a nemzetközi szintu törvényes üzleti tevékenységek végzésére.
– írja igen gyenge magyarsággal egy honlap, amely panamai cégek alapítását helyezi kilátásba. Persze nem tisztünk a helyzet bagatellizálása, ezért inkább arról számolunk be, hogy jelenleg úgy tűnik, igen sokan lapíthatnak….
Először is a szivárogtatókról!
Az International Consortium of Investigative Journalists (ICIJ), magyarul Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma mögött több forrás Soros György nevét, illetve pontosabban a milliárdos befektető által finanszírozott, Amerikai Közintegritási Központot (CPI) sejteti, amelyet viszont számos érdekes hátterű amerikai non-profit alapítvány is támogat. Az ICIJ és a CPI hátterét könnyen megismerhetjük. A dolog úgy áll, hogy a CPI mögött a Carnegie Corporation of New York, a Democracy Fund, a Ford Foundation, Open Society Foundations, a Rockefeller Brothers Fund és a Rockefeller Family Fund nevű szervezetek találhatók. Az Open Society Foundation-on túl további, Soroshoz köthető szervezet, például a Hang the Bankers is kapcsolatban áll az ICIJ-el.
A magyar botrányok
A hét eleje egy fideszes expolitikus nevétől volt hangos, Horváth Zsoltról, a legelső Orbán-kormány egy államtitkáráról, volt kecskeméti országgyűlési képviselőről derült ki, hogy offshore bizniszben utazott. A politikustól a párt elhatárolódott, jelezték, hogy már nem aktív.
Horváth Zsolt – Fotó: 24.hu
Aztán a nemzetközi kiszivárogtatás magyar beavatottja, az exorigósok Direkt36 nevű, adományokból élő portálja a jobber kishal beáldozása után emelte a tétet: kiderült, hogy vastagon érintett Boldvai László is, az MSZP korábbi botrányhős pénztárnoka, akit Tóbiás József pártelnök épp most szeretett volna reaktiválni. Boldvai feleségéről, Konti Csilláról derült ki, hogy a panamai ügyvédi irodán keresztül egy szamoai cég segítségével optimalizálták az adót éveken keresztül. Az MSZP-s politikus lemondásra kényszerült.
A barikad.hu képén Boldvai László látható, igen jó hangulatban…
A tudósítások mindegyikében felbukkan egy közvetítő, amely egy svájci magánbank, és a két politikus ezeken keresztül bízta meg a panamai ügyvédi irodát a cég alapításával és a cégügyek vitelével.
A hét további részében aztán a szocialista kormányok kedvenc bankára, Erős János neve bukkant fel. Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank egykori – szocialista kormányzás alatti vezérigazgatója ugyanis szintén igénybe vett “offshore szolgáltatásokat” – hivatali ideje alatt.
Erős János és Bajnai Gordon. Fotó: hvg.hu
Erős Jánosnak, aki 2002-2010 között volt az MFB elnöke, hivatali ideje alatt volt egy panamai cége. Ennek közreműködésével egy hazánkban jól ismert osztrák befektetővel bizniszelt 2007-2009 között; éppen akkor, amikor az OMV nagyon meg akarta venni a Molt – írta meg a Direkt36. Erős János ügyével szorosan összefügg Heinrich Pecina neve is, aki az egyik legismertebb osztrák üzletember, s régóta jelen van Magyarországon jelentős befektetőként. Jelenleg a befektetőcégein keresztül az FHB Bankban, illetve a Népszabadságot, a Nemzeti Sportot, a Világgazdaságot és több megyei lapot is kiadó Mediaworks Hungary Zrt.-ben van érdekeltsége. A Falter nevű osztrák lap szerint ez a kapcsolat akkor is működött, amikor az OMV üzleti offenzívát indított a Mol felvásárlása érdekében, és mint a Direkt36 írja:
“ennek a történetnek különböző oldalakon szereplője volt Erős és Pecina is”.
Az ügy azért is pikáns, mert szocialista kormány bizalmi embere, az állami tulajdonban álló MFB volt vezetője gyakorlatilag bundázta a meccset – magánbizniszben. Az eddig ismeretes információk szerint Erős János Pecinával úgy bizniszelt, ráadásul 2007–2009 között, hogy Pecina Collegia elnevezésű magánalapítványa eladta a Wintercastle nevű cégét 50 ezer euróért a Garuda Groupnak. Ez utóbbi cég (a Garuda) panamai bejegyzésű volt és a most kiszivárgott papírok szerint a tulajdonosa Erős János.
Bár ez a baloldali bankszakmában nem teljesen egyedi, mint ismeretes Simor András – korábbi jegybankelnök – például ciprusi bejegyzésű céggel “optimalizálta” a befektetéseit. Simor akkor arra hivatkozott, hogy a ciprusi cégek nem offshore-k hanem onshore-k. Ez persze igen jelentős különbség, emellett a Vitonas LTD, vagy a Danilack LTD neve is ismerős lehet olvasóinknak, ez utóbbiak szintén ciprusiak és az utolsó szocialista szakértői kormányfő – Bajnai Gordon nevéhez kötődnek.
Még a Waffen SS is szóba került
Az ICIJ több tényfeltáró projektben vett részt már eddig is, azonban egyelőre ez tűnik a legnagyobb dobásuknak, az offshore dokumentumok méretére jellemző, hogy 2.6 terrabájt információt kellett a tényfeltáró újságíróknak átnézni. Fontos hozzátenni, hogy ez egyetlen ügyvédi iroda irattömege, bár lehetséges, hogy az egyik legnagyobbé.
A Mossack Fonseca ügyvédi iroda két ismert panamai állampolgár tulajdonában áll. Az ügyvédi iroda nem rejtőzött, tevékenységét gyakorlatilag az üzletben résztvevők jól ismerték. A cégnek jól működő honlapja van, amely angolul, spanyolul és kínai nyelven is kínálja a szolgáltatásokat, egyben leírja, hogy 37 irodát működtet világszerte, Londonban, Csehországban, de Genfben is lehet a Mossack Fonseca Ügyvédi Irodával találkozni, ugyanúgy, mint több helyen Kínában.
A cég közel 200 ezer céget jegyeztetett be offshore- helyszíneken, így Panamában, Szamoán, a Seychelle szigeteken, illetve talán a legtöbbet a Brit Virgin-szigeteken. A Mossack Fonseca abban volt igazán piacvezető, hogy jól tudta kihasználni a Noriega tábornok bukása után is meglehetősen „árnyékos” panamai üzleti környezetet, illetve felfedezte a Brit Virgin-szigetek nem túl transzparens lehetőségrendszerét.
Ramón Fonseca 1952-ben született Panamában, 1977-ben alapította meg ügyvédi irodáját, amely egészen 1986-ig, vagyis Noriega tábornok bukásáig nem eredményezett komoly bevételt. Fonseca maga egy díjnyertes regényíró, és a helyi kormányzópárt elnöke is volt aki emellett 2016 márciusáig a panamai köztársasági elnök közvetlen tanácsadója, és csak azóta távozott elnöki tanácsadói és pártelnöki állásából, hogy Brazíliában eljárás indult az irodája ottani szárnya ellen és az ICIJ újságírói elkezdték vegzálni a cég ügyeit. Legutóbbi irodalmi alkotása a “Mister Politicus” címet viseli.
Jürgen Mossack, az üzletfele és társtulajdonosa pedig egy német bevándorló, akinek az apja új életet akart kezdeni Panamában, miután a hitleri Waffen SS-ben szolgált a második világháborúban.
Jürgen Mossack (b) és Ramón Fonseca, (j) a két tulajdonos. Fotó: elcomercio.com
A cég egyébként számos sötét ügyben – vagyis inkább konkrét, egyszerű köztörvényes bűnügyben segített a pénzek kifehérítésében. Többek között egy brit rablás zsákmányát, vagy épp a nemzetközi – Dél Afrikában kezdődő Fidentia nevű piramisjáték jövedelmét is offshore cégbe mentették, amit aztán így fehérítettek ki. A Fidencia cég vezetője „VIP” szolgáltatásokat kapott a Mossack Fonsecától.
Számos más korábbi és jelenlegi diktátor, és király is itt őriztette a családi trezort. Többek között az azeri elnök Ilham Alijev, a szaúdi király, vagy épp a pakisztáni miniszterelnök, Nawaz Sharif is a Mossack Fonseca ügyfele volt. A cég segítségével üzletelt Mauro Macri argentín elnök is, aki egy papíron bahamai cég vezetője volt. A Mossack Fonseca tulajdonosai és alkalmazottjainak talpa alatt 2014-ben kezdett égni a talaj, ekkor kezdődött ugyanis Brazíliában az „Operation Car Wash” vagyis a kocsimosás nevű akció. Az eljárásban aztán az ügyvédi iroda alkalmazottait azzal is megvádolták, hogy megsemmisítettek bizonyítékokat, papírokat.
Azonban nemzetközi szinten sokkal nagyobb sötétséget találhatunk, így például pikáns, hogy a nemzetközi közélet átláthatóságát folyamatosan ostorozó balliberális Transparency International nemzetközi korrupciókutató szervezet chilei szárnyának vezetője is érintett az offshore-botrányban – írta a Reuters. Gonzalo Delaveau megdőlése után lemondott a TI-beli munkaviszonyáról. Ő tehát saját tapasztalatait is megoszthatta az átláthatatlan pénzügyekről szóló előadásaiban.
Gonzalo Delaveu, a Transparency Interntional chilei vezetője. Fotó:transparency.org.
Az offshore botrányban politikai vezetők, különböző sztárok, menő labdarúgók, és természetesen szervezett bűnözői körök is érintettek. Pedig ez csak egy ügyvédi iroda a sok panamai közül, amelynek iratait ismertették, csak egy cég belső levelezéseit, papírjait, információit tették közzé az újságírók. Az információcsomagban több mint 200 ezer offshore érdekeltségről esik szó.
A szerencse azonban úgy hozta, hogy Vlagyimir Putyin is az érintettek közé került, az orosz köztársasági elnök üzlettársai, közeli ismerősei és barátai az információk alapján közel kétmilliárd dollár összeget tisztítottak meg a panamai offshore-cégek segítségével. Az ügyben az ukrán elnök, Petro Porosenko is érintett, annak ellenére, hogy a korrupció ellen rengetegszer felszólalt.
Vlagyimir Putyin
Azonban méltatlan lenne csak a kelet-európai szálakat megemlíteni az eddigi legnagyobb leleplezési botrányban, a távol-keleti érintettség is elég komoly. Li Peng volt kínai miniszterelnök lányának neve is szerepel az iratokban.
Az eddigi egyik legkínosabb interjú Izlandon
Minden idők egyik legkínosabb miniszterelnöki interjúját is megtekinthettük tegnapelőtt, Sigmundur Davíð Gunnlaugssont ugyanis azzal szembesítették, hogy milliókat tartott dollárban izlandi államkötvényekben, azonban azzal az aprósággal, hogy offshore számlán, tehát nyilván adómentesen. Épp akkor, mikor az ország teljes pénzügyi rendszere összeomlott, sőt a lakosság megtakarításait őrző bankoknak se segítettek. Az alább levő videón látható a szembesítés – egyébként a háromszázezres lakosságú Izlandon tízezres létszámű tiltakozás, tüntetés ment a személye ellen. Miután lebukása után bejelentette, hogy távozik, egy nappal később azzal örvendeztette meg az izlandi és a világ közvéleményét, hogy mégsem távozna, csak időlegesen. Végül le kellett mondania.
A britek viszik a pálmát: Cameron is lebukott
Azonban a gentleman’s agreement-ek hazája, a csigavérű, angolok miniszterelnöke se érintetlen, ugyanis a jelenlegi brit miniszterelnök, David Cameron elhunyt édesapja – aki ügyvéd volt – is szerepel a dokumentumokban. A brit miniszterelnök apja, a multimilliomos ügyvéd és bróker neve ugyanis többször is felbukkan az iratokban, a kormányfő 2010-ben elhunyt édesapjának, Ian Cameronnak részesedése volt a svájci és bahamai érdekeltségű Blairmore Holdings nevű cégben. A sztori azért is felettébb kínos, mert épp David Cameron lépett fel több beszédében az offshore cégek ellen.
“A brit miniszterelnöknek és közvetlen családtagjainak nincsenek olyan befektetései offshore alapokban, amelyekből “a jövőben” anyagi hasznuk származna”
– hangsúlyozta az ügyekre szerdai közleményében a Downing Street. A közlemény tényszerű és pontos, a “már” szócskát azonban célszerűnek látszik a mondat elejére beszúrni.
David Cameron hivatala így reagált arra, hogy a szerdai brit sajtó igen jó kedélyűen cikkezett a konzervatív párti kormányfő esetleges offshore érdekeltségeiről. Azonban ettől függetlenül a tény tény marad: a Blairmore Holdings nevű alapkezelő cégnek Ian Cameron társalapítója és társigazgatója volt. A cég jogilag nem számított Nagy-Britanniában rezidens adóalanynak, ezért a helyzet úgy áll, hogy Cameronnak hamarosan papírja lesz arról, hogy igen közeli családtagja adócsaló volt.
David Cameron édesapja (balra). Fotó: Shutterstock
Nem váratott magára sokat azonban a beismerés, vagyis az, hogy ki kelljen mondania: bizony, 2010 előtt ő is rendelkezett részesedéssel apja offshore cégében, így, bár még a magyarázatok meglehetősen homályosak – valamilyen része mégiscsak volt neki is az adóelkerülésben.
Az ukrán elnök se szeretett Ukrajnában adózni
Petro Poroshenko, ukrán elnök neve is rögtön felbukkant a listákon. Az ukrán elnök – 2014-ben, már a majdnai lázadás kitörésének idején egy ciprusi kijáróembert foglalkoztatott, aki a Mossack Fonsecán keresztül a Brit Virgin-szigeteken alapította meg offshore cégét. A cég azért jött létre, hogy Poroshenko eladhassa a Roshen nevű édesipari cégét- védekezett az elnök.
Azonban az offshore bomba robbanása után rögtön előjöttek a korábbi tettei is, ugyanis ukrán oknyomozó újságírók újabb öt offshore vállalatra bukkantak, amelyeket állítólag Petro Porosenko jelenlegi elnök használt korábban adóelkerülésre. Az ukrán Szabadság rádió pénteki híradása szerint 2003-ban büntetőeljárás is indult az ügyben.
Az államfő Ukrprominveszt vállalatcsoportjához tartozó offshore cégek ellen még Leonyid Kucsma elnöksége idején indult eljárás, amikor Porosenko ellenzéki politikus volt. A rádió újságíróinak olyan nyomozati anyagok kerültek a birtokukba, amelyekből az olvasható ki, hogy az államfő üzleti struktúrájában 2001-ben megjelent és máig létező Agroprodimpex vállalat több ukrajnai cég adójának minimalizálásában működött közre. A gyanú szerint mintegy 25 millió hrivnya, mostani árfolyamon csaknem 263 millió forint adó befizetése maradt el.
Porosenko szerint csak azért kellett offshore cégeket alapítania, hogy a tulajdonában lévő Roshen édesipari vállalatot eladja – itt még mosolyog…..
Mindenesetre az elnök ellen vizsgálat indult.
Nem járt sokkal jobban az argentín elnök sem
A világbotrány kitörésének idején már elhangzott az argentín elnök neve is. Tegnapra azonban eljutottak a dolgok odáig, hogy élő tévébeszédben kellett védenie ártatlanságát, amellyel kapcsolatban a jelek szerint az argentín ügyészségnek is van még némi mondanivalója. Mauricio Macri visszautasította, hogy bármit is kihagyott volna adóbevallásából, és azt mondta: áll az igazságszolgáltatás rendelkezésére., továbbá ártatlanságát hangoztatta.
Argentína se maradt érintetlen, elnöke épp magyaráz. Fotó: http://www.lanacion.com.ar/
Macri neve két offshore céggel hozható összefüggésbe. Az argentin államfő ugyanakkor leszögezte: őszinte volt, tiszteletben tartotta a törvényt, és nincs rejtegetnivalója.
Az elnök apja az ország egyik leggazdagabb embere. Mauricio Macri azt állítja: a nevéhez köthető cégek a család vállalkozásai, ő csak a nevét adta hozzájuk, és semmilyen ellenszolgáltatást nem kapott. Mindezt az elnök élő televíziós beszédében mondta el. Eközben a Buenos Aires-i elnöki palotánál körülbelül 500 ember követelte az államfő lemondását.
Mauricio Macri azt is bejelentette, hogy vagyonkezelő alapot szeretne létrehozni, amely hivatali ideje alatt tőle teljesen függetlenül kezelné minden pénzügyét.
“Ilyet még egyetlen elnök sem tett. Azért teszem ezt, mert azt akarom, hogy szemernyi kétely se legyen”
– fogalmazott.
Az AP hírügynökség birtokába jutott dokumentumok értelmében azonban az argentín ügyészség már benyújtotta a hivatalos kérvényt a bíróságon, hogy vizsgálatot indíthassanak az elnök ellen. A bíró megalapozottnak látta a kérést, és szükségesnek tartja a vizsgálatot annak kiderítésére, hogy nem járt-e el az elnök rosszhiszeműen. A bíró szerint bár Macri ártatlannak mondja magát, be kell számolnia arról, milyen szerepe volt a kérdéses cégekben, és a vállalatok milyen adószabályok szerint rótták le a közterheket.
És még sokan mások…
Emellett a kung-fu tudásáról ismert színész, Jackie Chan, illetve a focivilág számos sztárja az ötszörös aranylabdás Lionel Messi és egyéb botrányok miatt épp szénné égő Michel Platini is érintett.
Hogy megy az offshore?
Megkérdeztük Kecskés Andrást is, a PTE kereskedelmi jogi tanszékének vezetőjét, egyetemi docenst, mit is kell tudni az offshore cégekről.
Kecskés András, tanszékvezető egyetemi docens. Fotó:PS:hu
Az offshore cég egy olyan, úgynevezett adóparadicsomban bejegyzett jogi személy, amely így „adóoptimalizálásra” és a tulajdonos elfedésére alkalmas– mondta el. Ilyenek például Panama, a Seychelles szigetek, Szamoa, de a köznapi értelemben véve európai helyszínek is elhíresültek ilyen szolgáltatásokról, így például Ciprus. Kevesen tudják, hogy az „amerikai cég” – vagyis az USA-ban bejegyzett jogi személy sem jelent feltétlenül jót, például a nevadai cégek alapvetően szintén az „adóoptimalizálási lehetőségekről” híresek – tette hozzá.
Az úgynevezett offshore céget rendszerint egy ügyvédi iroda jegyzi be, – ilyen volt az is, amely most ebben a pillanatban lebukott az adataival – amelyet aztán kézbesítési megbízottként és egyéb módon lehet megragadni a hivatalos okiratokban- húzta alá.
Az offshore kifejezést használják kiterjedtebb értelemben is és van egy szűkebb szakmai értelmezése is, amely kifejezetten azokra a gazdasági társaságokra vonatkozik, amelyeket olyan államokban jegyeztek be, melyek jogrendszere kedvezőbb adójogi környezetet biztosít és cégnyilvántartásuk nem transzparens- mondta.
Nem transzparens, tehát nem tudunk utánanézni, ki a tulajdonos.”
A nyilvánosság és a hatóságok közötti együttműködés kettős hiánya pedig lehetővé teszi, hogy a társaságok tényleges tulajdonosai titokban maradhassanak és lehetőséget kínálnak pénzmosásra is- mondta el.
Az adó-optimalizáció szempontjából vannak olyan országok, ahol az adókulcsok jelentős mértékben kisebbek a hazaiaknál, szélsőséges esetben az is előfordulhat, hogy csak névleges adóteher hárul az offshore társaságokra. Vagyis gyakorlatilag nem kell adózni.”
Elképzelhető, hogy a tényleges tulajdonos az offshore céhen keresztül olyan szerződéseket köt meg, amelyeket a személyét érintő összeférhetetlenségi akadályok folytán másként nem köthetne (közbeszerzésekben való közreműködés, pályázatok, állami és alapítványi megbízások)- mondta el.
Az offshore ügyekben érintett politikusok tipikusan ebbe a kategóriába tartoznak, de a vagyonnyilatkozatuk – nyilván visszaélésszerűen – nem tartalmazza az offshore céggel összefüggő lényeges adatokat.”
A pénzmosás esetében jogellenesen szerzett tevékenységből származó jövedelmek beáramlanak a gazdasági életbe az offshore cégeken keresztül és a folyamat végén (a belőlük megvalósított gazdasági tevékenység közbeiktatásával), mint igazolt bevételek állnak rendelkezésre az offshore cégek tulajdonosai számára –tette hozzá. Az offshore cégeken keresztül megvalósuló pénzmosás költségei alacsonyabbak, mint más esetben, mivel kevesebb – gyakorlatilag azonosítatlan – gazdasági szereplő közbeiktatása útján megy végbe a folyamat – mondta el Kecskés.
Általános szóhasználatban az offshore jelzőt – tévesen bár, de – alkalmazzák minden olyan vállalkozásra, amelyet politikusok és közéleti személyiségek az országhatárokon túl üzemeltetnek. Bankszámlák esetében is gyakran hangzik el az offshore jelző, amennyiben az külföldi számlára vonatkozik, még akkor is, ha a számla éppenséggel nem anonim. Ezzel a szóhasználattal vigyázni kell, mert tartalmát tekintve nem fedi az offshore előbbiek szerint meghatározott fogalmát.
„A panamai esetben azonban vérbő offshore cégekről beszélünk. Ott a cégek gyakorlatilag kinyomtatott papírokon léteznek, és ha a panamai hatóság nem néz utána – és bizony gyakran nem néz utána, hisz nem érdeke – akkor szinte teljesen el tud rejtőzni a delikvens.”
Címlapfotó: The New York Post
Facebook
Twitter
YouTube
RSS