Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter a Nyugat hibáira mutatott rá a Spiegelnek adott interjújában. Az egykoron háborús héja, ma reálpolitikus, aki nemrégen adta ki tizenhetedik könyvét Világrend címmel, napjaink fenyegetettségéről, az ukrán, szír konfliktusról, és Amerika szerepéről is beszélt.
Káosz fenyegeti a világot a tömegpusztító fegyverek elterjedése, a határok nélküli terrorizmus miatt. Új jelenségként tűntek fel a kormányozatlan területek, mint Líbia, de az államot, mint fogalmat is több helyen támadják. A káosz közepette – paradox módon ugyan –, de mégis van új világrend, hiszen először történik meg az, hogy a regionális problémákon túl, a különböző országok beleszólhatnak tőlük távol eső világrészek politikájába. A globalizált világnak új rendre van szüksége. Ma már nincs egységesen elfogadott szabály: van kínai, iszlám, nyugati és orosz megoldás – magyarázta az interjúban az amerikai politikus
Kissinger szerint a Krím-félsziget különleges eset, Ukrajna pedig Oroszország része volt hosszú ideig. Ugyanakkor elfogadhatatlan az az elv, hogy valaki önkényesen megváltoztassa a határokat. „De ha őszinték akarunk lenni, a Nyugat is követett el hibákat” – érvelt a volt külügyminiszter, és arra mutatott rá, hogy a Krím-félsziget annektálása nem a világ legyőzésének szándékát vetítette elő. Nem volt azonos – mint ahogyan sokan tévesen állítják – Hitler Csehszlovákia elleni lépésével.
Putyin milliárdokat ölt a szocsi téli olimpia megrendezésébe, amivel azt akarta bizonyítani, hogy Oroszország progresszív állam, aminek kötődése van a Nyugathoz a kultúrán keresztül. Így nincs magyarázat arra, hogy az olimpia befejezése után miért kebelezte be a félszigetet, és kezdett háborút Ukrajnában. A Nyugatnak meghatározó szerepe volt az ukrán válság eszkalálódásában. Amerika és Európa nem értette meg az ukránok Európához kötődő gazdasági kapcsolatainak és a tüntetéseknek a kihatásait. Erről párbeszédet kellett volna folytatni az oroszokkal – mondta az ex-politikus.
Bár Kissisnger bizonyos értelemben megérti Putyint, de elismeri, hogy az orosz elnök lépései fokozták a káoszt a világon. Esély van arra, hogy újra indul a hidegháború, ami a történelem tragikus ismétlését jelentené – figyelmeztet az amerikai politikus.
A gazdasági szankciókról szólva Kissinger megjegyezte, hogy amikor a Nyugat nem fogadta el Krím orosz státuszát, abban a pillanatban muszáj volt ellenintézkedést hozni. Ugyanakkor a Nyugat nem javasolt semmit a krimi helyzet megoldására. És az is tény, hogy senki sem kíván háborúzni Kelet-Ukrajna miatt. Bár Kissinger nem gondolja, hogy Oroszország visszavonulása nélkül be kellene szüntetni a szankciókat, de számos problémája van velük. Egyáltalán nem ért egyet a személyes szankciók ötletével. „Mit mondunk, ha a szankciót feloldjuk, hogy ez a négy még rajta van a listán, ez a négy már nincs?” – tette fel a kérdést. Nagyon végig kellene gondolni, mit miért kezdünk el, és hogyan fejezzük be – tanácsolta.
Kissinger szerint Oroszország világhatalmi tényező, így számos kérdésben, például Irán nukleáris leszerelésében vagy a szíriai válság megoldásában hasznos lehet a vele való együttműködés. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy Ukrajna független ország, amelynek joga van eldönteni, hogy milyen gazdasági, kereskedelmi politikát folytat. Az viszont nem természetes, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen, ebben a kérdésben az Egyesült Államoknak nem kellene diktálni, csak élni szavazati jogával a NATO-ban .
A szíriai háborút Kissinger nem úgy értelmezi, mint egy kegyetlen diktátor és a szerencsétlen nép harcát. Abban sem hisz, hogy Aszad eltávolításával az ország demokratikus lesz. Szerinte egy multietnikai konfliktus zajlik, ami egyaránt jelent lázadást a Közel-Kelet régi rendszere és lázadást a kormány ellen. Csak annak szabad beavatkozni az ország életébe, aki hajlandó ezeket a problémákat megoldani, hajlandó áldozatokat is hozni, és tudja, hogy valami jobbat tud teremteni. Intő példaként Líbiát hozza fel: „Volt annak morális alapja, hogy Kadhafit eltávolítsuk, de nem voltunk képesek a hatalmi vákuumot kitölteni. Ennek következtében milíciák harcolnak egymás ellen, kormányozhatatlan területté, Afrika fegyverraktárává vált az ország” – emlékeztet a volt külügyminiszter.
Kissinger mindig is az aktív külpolitika mellett állt, de a Szíriába való beavatkozást nem helyeselte volna, mert egy konfliktus megoldásához partnerek kellenek. És Szíriában nem voltak. Kissinger kizárja, hogy Bashar Aszáddal együttműködjön az Egyesült Államok az Iszlám Állam leverésében, szerinte párbeszédet kellene folytatni Oroszországgal Szíria jövőjéről. Obamának és Putyinnak együtt kellene kialakítani a stratégiát – állította.
Forrás: Válasz.hu
Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS