A világ államfői ma írták alá New Yorkban a párizsi klímaszerződést. Az első ilyen jellegű, de globális érvényű szabályozást tavaly december 12-én fogadták el, és ma – éppen a Föld Napján – írták alá jelképesen az érintett országok államfői, köztük Áder János. Ma és az ENSZ tegnapi közgyűlésén is felszólalt a magyar államfő, Magyarországon pedig rendezvények sokaságát szentelték a Föld Napjának.
„Lépjünk tovább a Párizsi Klímacsúcs eredményein, kezdjünk azokra építkezni. Kezdjük el most. És ne álljunk meg” – hangzik a Föld Napja szervezőinek felhívása. Ehhez illeszkedve választották a mai napot a 2020-ban érvénybe lépő klímaegyezmény jelképes aláírásához. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szerint soha korábban nem írt alá nemzetközi egyezményt egyetlen nap alatt ennyi ország; ezt összesen 171 ország vezetője teszi meg a következő egy évben.
Áder János ma is felszólalt, tegnap, az ENSZ közgyűlésén pedig arról beszélt, hogy amíg a 20. század az olaj évszázada volt, a 21. a víz évszázada lesz, és
a vízválság már nem fenyegető rémkép, hanem mindennapi valóság.
A köztársasági elnök elmondta, hogy a vízbázisok védelme és a vízválság kezelése nélkül nem tarthatóak a fenntartható fejlődés részletes céljai sem. Hozzátette, hogy Magyarország jelentős szerepet vállalt ezen célok kimunkálásában, ezért a feladatok végrehajtásában is ugyanerre törekszik, és megszervezi a második Budapesti Víz Világtalálkozót. „E nagy nemzetközi konferenciára Budapest szeretettel várja a politikusokat, tudósokat, szakembereket” – zárta beszédét Áder.
Izgalmas, interaktív programokkal várta tegnap és ma az embereket a Nemzeti Múzeum kertjében a Föld Napja – VI. Tudományfesztivál, amely az „utcai tudomány” segítségével kívánja felkelteni a látogatók érdeklődését a környezet, a természetvédelem, valamint a tudományok iránt.
„Ez a rendezvény is igazolja, hogy lehet játékosan, a szabadidő kellemes eltöltése közben is pontos tudományos ismereteket átadni az érdeklődők számára” – hangsúlyozta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter még a rendezvény csütörtöki megnyitóján.
A Múzeumkertben felállított sátrakban az érdeklődők megismerkedhettek egyebek mellett a Magyar Nemzeti Parkok értékeivel, az Országos Meteorológiai Szolgálat technikai eszközeivel, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum standjánál a hüvelyes növényekkel, de bemutatkoztak az állami erdészeti társaságok és más tudományos műhelyek is.
A budapesti Orczy-kert fáinak és a fővárosi zöldfelületeknek a megóvását szorgalmazta a Föld napján a jövő nemzedékek szószólója, aki szerint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások engedélyezésének napi gyakorlata igazolni látszik a szabályozással kapcsolatosan korábban megfogalmazott természetvédelmi aggályokat. Szabó Marcel a konkrét konfliktusok – fakivágások engedélyezése a Liget-programban, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusa esetében – feloldása, a potenciális természeti károk minimalizálása érdekében párbeszédet szorgalmaz közleményében a hatóságok, a beruházók és a társadalmi szervezetek között, ebben szükség esetén kész közvetítő szerepet is vállalni.
Az esemény idei egyik témája az étrendünk és az éghajlat összefüggése. A Föld Napja Alapítvány közlése szerint, a húsfogyasztás csökkentése sok erdőt megóvhatna, ráadásul a gyors ütemben növekvő hústermelés ma már több, felmelegedést okozó gázt termel, mint a közlekedés összessége, és emiatt az étrend már nem magánügy.
„És mit tehetsz még? Sokat. Zöldítsd környezetedet, ültess fát, termelj haszonnövényeket, komposztálj, szigetelj, közlekedj közösen, ne vásárolj csomagoltat, válts környezetbarát szerekre, félkész, készétel helyett egyél friss hazait, egyél kevesebb állatit” – áll az Alapítvány honlapján.
A Jobbik szerint, a Föld Napja alkalmából bocsánatot kérhetne Orbán Viktor, amiért azt mondta Illés Zoltánnak, hogy „a környezetvédelem baloldali issue, a gazdag országok ügye, akadályozza a gazdasági fejlődést, ilyenre mi nem költhetünk”. Novák Előd hangsúlyozta, hogy a zöldgondolat és a markáns nemzeti politika feltétele egymásnak. A radikális párt alelnöke szerint érthetetlen, hogy a 21. században, amikor már adóbevallást is lehet elektronikusan benyújtani, miért olyan a vagyonnyilatkozatok „elektronikus” rendszere, hogy gépi kitöltés után is kötelező nyomtatni, aláírni, és úgy beadni, hogy aztán kép formájában tegyék közzé.
(forrás: magyarhirlap.hu, Híradó.hu, fna.hu, Jobbik.hu, nyitókép: MTI)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS