Szalay Annamária volt az első fecske a gyermekvédelem szabályozásának területén, az általa alkotott szabályok az alapjai ma is a törvényeknek – jelentette ki Kocsis Máté szerdán, Zalaegerszegen.
A Fidesz frakcióvezetője a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) első elnöke halálának tizedik évfordulóján tartott emlékkonferencián Szalay Annamáriát a becenevén említve azt mondta: Panni már az 1990-es években, az internet előtti világban is azokat a lehetőségeket kereste, hogy miként lehet megvédeni a gyerekeket az életkoruknak nem megfelelő tartalmaktól.
Még töredékében sem volt olyan durva a helyzet, mint ma, de igyekezett előre gondolkodni, így a magyar médiaszabályozás a mai napig az általa felállított szabályokra épül. Panni tudta, hogy a magyar jövő olyan lesz, mint a gyermekek tekintete: ha az tiszta és egyenes, akkor a jövőjük is az lesz. Mit szólna, ha látná azt a féktelen támadást, amit az ő lelkük ellen intéznek ma?
– tette fel a kérdést Kocsis Máté. Felidézte, hogy Szalay Annamária a betegsége alatt is dolgozott, nem kért a sajnálatból, mert erős nő volt.
Nem kímélték az ellenfelei sem, oly módon támadták, ami ellen egész életében küzdött: becstelenül, tisztességtelenül. A halála óta eltelt tíz évben nagyon fordult a világ, sok olyan kihívás került elénk, amelyek az ő számára is fontosak voltak. A bajtársiasság volt a politikai boldogulásának háttere, mert azt vallotta, hogy akiknek nincsenek bajtársaik, nem ismerik vagy vallják a közösség iránti hűséget, azok magukra maradnak, egyedül viszont nem lehet nagy tetteket végrehajtani sem a városért, sem a nemzetért
– emelte ki Kocsis Máté.
Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár úgy vélekedett: ha élne, Szalay Annamária “ma igencsak elemében lenne, mert a szívügyének tekintett gyermekvédelem és emberi méltóság területén” Magyarországnak és a magyar kormánynak számos tisztességtelen támadást kell kivédenie.
Korát megelőzve tűpontosan mutatott rá arra, hogy a felület, a platform csak másodlagos lehet a tartalom, a kontent után. Elsősorban nem a forma, hanem a tartalom számít, és még inkább az az éberség, amivel szabályoznunk kell, hogy a tartalom ne veszélyt, hanem valódi értéket és tudást is közvetítsen, különösen, amikor a gyermekeinkről van szó
– hangsúlyozta Nagy János.
Panni tudta, hogy csak az a bátorság ér valamit, ami átsugárzik a körülöttünk lévőkre is, és erőt képes önteni másokba. Nem szívelte a félszívű embereket, akik nem álltak bele a harcba, vagy a vélt vagy valós ellenfél véleményére többet adtak, mint a saját közösségéére. Amikor 2013-as halálakor Orbán Viktor búcsúztatta a zalaegerszegi temetőben, a gyászbeszédében azt írta, hogy “katonaként, szolgálatteljesítés közben” halt meg, a halál úgy érte, ahogy élt: bátran, félelem nélkül és méltósággal. Szalay Panni bátor bajtárs volt. Bátor volt, amikor a nyolcvanas évek végén szerepet vállalt a Fidesz helyi szervezetének alapításánál, (…) és bátor volt, amikor a Brüsszelből és a helyi érdekeltségeiktől érkező méltatlan, aljas támadásokkal dacolva elvállalta a médiahatóság vezetését és olyan törvények alakításában vett részt, amelyek azóta is fundamentumát jelentik a mai médiaszabályozásunknak
– húzta alá Nagy János.
Koltay András, az NMHH elnöke elmondta: Szalay Annamária kiemelten foglalkozott a helyi média támogatásával, valamint a gyermekvédelemmel és az emberi méltóság védelmével, amelyekben jelentős változást hozott a 2010-es törvénykezés.
Az új jogszabályok révén megjelent a magyar médiaszabályozásban a korhatár-besorolás vagy a társhatósági szabályozás, amelynek célja nem a szankcionálás, hanem a hatóság, a közösség és a szolgáltatók együttműködésén alapuló szabályozás. A gyermekvédelem internetes szabályainak kidolgozásában is részt vett, amit azonban már csak halála után, 2013-ban fogadott el a parlament
– emlékeztetett az NMHH elnöke. Koltay András arról is beszélt: “nem lehet kizárólag az egyénre, a szülőre bízni, hogy a gyermeke milyen tartalmakkal szembesül”; nem várható el, hogy a szülő átvegye a médiaszolgáltató felelősségét ezzel kapcsolatban. “Olyan médiateret kell biztosítani”, ahol a gyermekek biztonságban vannak és nem sérül az emberi méltóság.
Rigó Csaba, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke Szalay Annamária egykori zalaegerszegi munkatársaként idézte fel alakját: “sziklaszilárd és egyben érzékeny volt, szerette a hazáját, a közösségét”. Személyes élményeit is említve jelezte, hogy neki köszönhetően jött létre a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítvány, az Art Mozi, vagy igazgatósága alatt lett a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem (VHK) országosan is jegyzett kulturális intézménnyé.
Országgyűlési képviselőként is lokálpatrióta maradt, joggal érdemelte ki Zala megye díszpolgári címét és Zalaegerszeg Pro Urbe díját. Állami vezetőként sem változott meg, és olyan “harcostárs” volt, aki alapítása óta gondozta a Fidesz közösségét, illetve minden döntési helyzetben az egyéni érdekek fölé helyezte a közösség, az ország érdekeit
– fogalmazott Rigó Csaba.
Vigh László (Fidesz) országgyűlési képviselő és Balaicz Zoltán (Fidesz–KDNP), Zalaegerszeg polgármestere is azt hangsúlyozta személyes hangú megemlékezésében, hogy Szalay Annamária alázattal szolgálta a szülővárosát és a közösségét, emberként és szakemberként a legnehezebb élethelyzetekben is helytállt. A zalaegerszegi emlékkonferencia a meghívottak főhajtásával zárult Szalay Annamáriának a VHK falán elhelyezett emléktáblájánál.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Katona Tibor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS