Költségvetés: Ha nő a migrációs nyomás, akkor jelentős kiadásokkal kell számolni

A költségvetés céljai nemzeti érdeket szolgálnak, tervezése megfontolt, a számok megalapozottak, a gyengébb forint miatt pedig nincs szükség új büdzsére – mondta a Világgazdaságnak Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke. A költségvetést július 20-án – vélhetően – elfogadja a parlament. Bánki a lapnak kifejtette, a magyar gazdaság már most is önállóan megállja a helyét, 2020-ig pedig tovább erősödik, tartalékokra azonban szükség van, hiszen ha nő a migrációs nyomás, akkor jelentős kiadásokkal kell számolni.

A magyar gazdaság már most is önállóan megállja a helyét, 2020-ig pedig tovább erősödik – mondta Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke a Világgazdaságnak adott interjújában. Kifejtette, az elmúlt öt évből háromban 4 százalék feletti volt a bővülés, az idei első negyedévben 4,8, a költségvetés céljai pedig nemzeti érdeket szolgálnak, tervezése megfontolt, a számok megalapozottak.

A várt gazdasági növekedés fő pillérei a növekvő reálkeresetek, az ipar teljesítménye, az export, a mezőgazdaság és a szolgáltató szektor szárnyalása

– mondta. Az euró árfolyamával kapcsolatban kifejtette, ez egy rövid távú árfolyammozgás volt, azóta némileg korrigált is. A tartalékok megemelésével kapcsolatban Bánki Erik elmondta, Európában a migráció miatt keletkezett politikai feszültségek gazdaságiba is átcsaphatnak, ezért azt szükséges tartalékolni. Hozzátette, ha nő a migrációs nyomás – és ez az ENSZ jelentése szerint is dinamikusan emelkedni fog –, akkor jelentős kiadásokkal kell számolni. 

Az országnak képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát, az állampolgárok biztonságát garantálnia kell. Erre, a közbiztonsági célokra, a határok védelmére, valamint a rendvédelmi életpályamodellre fordítjuk a 350 milliárd forintot

– tette hozzá. A családi pótlék és az adókedvezmények körüli régi vitával kapcsolatban Bánki elmagyarázta, hogy a Fidesz úgy döntött, hogy az utóbbit preferálja, ráadásul úgy, hogy minél több gyermeket vállal valaki, annál nagyobb kedvezményt kap.

A magyar családoknál jövőre 350 milliárd forintot hagyunk adókedvezmény és egyéb más – CSOK nélkül számított – támogatások formájában

– fejtette ki. A lakáspiaci problémákra reagálva Bánki elmondta azt is, 2020 januárjáig olyan mértékű ingatlanfejlesztés valósul meg, amely túlkínálatot okoz, így több, mint 10 százalékos árcsökkenésre számít a lakáspiacon. A cafeteriarendszer átszabásával kapcsolatban pedig szóba került, hogy a kormánynak az a célja, hogy a béren kívüli juttatások köre szűküljön, ellenben a bérek emelkedjenek, összegszerűen azonban ne változzon semmi. Az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke a munkaerőhiány megoldását a képzésben látja:

Átképzésekkel részben áthidalható a probléma. A duális képzés első eredményei is rövidesen láthatók lesznek. Fontos tartalékokat látok a közmunkások versenyszférába integrálásában is.

Bánki úgy véli, ha valaki külföldre megy tapasztalatot szerezni, tőkét felhalmozni, az pozitív, és ha a munkavállalók a kinti keresetük 60-70 százalékát megkapják itthon, hazajönnek.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható.

Vezető kép: Kovács Attila/MTI