Háztartási mentőcsomagot javasolt Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke hétfőn Budapesten, a Városligetben és továbbra is azt szeretné, ha az alapvető élelmiszerek áfáját eltörölné a kormány, bár ez a szakértők szerint sem megoldás. Komjáthi továbbá kóklerkormánynak nevezte a Fidesz-KDNP-t. Az eseményen felszólalt Hiller István is, aki szerint Horn Gyula és Kovács László politikája sokkal jobban oldaná meg a külpolitikai helyzetet. Az MSZP régi harcosa beszélt arról is, hogy szeretné az összefogást a 2024-es önkormányzati választáson, de akkor sem bújnak el, ha nem lesz.
Komjáthi Imre pártja munka ünnepén tartott rendezvényén közölte, ma a megélhetés biztonsága egyre kevesebb dolgozónak jár.
A Fidesz-KDNP képes úgy összeállítani egy költségvetést, hogy nem gondolnak a legszegényebbekre, de számolatlanul szórják a pénzt a haveroknak
– fogalmazott, úgy értékelve: kóklerkormány van hatalmon 2010 óta.
A társelnök háztartási mentőcsomagot javasolt, amelynek része az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának nulla százalékra csökkentése, az élelmiszerekre kivetett extraadó eltörlése. Hozzátette: maradjon meg az élelmiszerárstop, amíg nem csökkentik az alapvető élelmiszerek áfáját, és nem törlik el az extraadót. Komjáthi Imre javasolta, adjanak élelmiszer-bankkártyát a leginkább rászoruló 300 ezer családnak havi 20 ezer forint értékben.
Ötszázalékos nyugdíjemelést javasolt júniustól, valamint hogy célzottan támogassák a hazai kisboltokat, hogy az árstopos termékek mindenhol elérhetők legyenek – sorolta. Szólt arról is, hogy a kormány mindig mást okol a hibákért, pedig 13 éve teljhatalommal kormányoz. Elmondta azt is, akkor van biztonságban egy ország, ha a szomszédságában nem zajlik háború. Bárcsak senki se biztatta volna Putyint az oroszországi diktatúra kiépítésében – hangoztatta.
Az ellenzéki politikus a szakszervezeti tagság mellett érvelt, mert szerinte a szakszervezet a legjobb eszköz arra, hogy a dolgozó embert megvédjék. Ha egyszerre mozdulna az összes dolgozó, és egy szakszervezet százezreket, egy konföderáció pedig milliókat képviselne, melyik miniszter tudna ennek ellenállni? – vetette fel.
Hiller szerint összefogás kell, de ha nem lesz, akkor sem bújnak el
Hiller István, az MSZP választmányának elnöke összetartóbb és együttműködőbb közösség, szabad, igazságos és boldogabb Magyarország mellett érvelt, ezt nevezte az MSZP “sztorijának”.
Az ellenzéki politikus kijelentette: az MSZP az a párt, amely hozzájárult a békés rendszerváltáshoz, az ország NATO- és EU-csatlakozásához.
Fenntartható békére van szükség Ukrajnában – mondta, helytelenítve azt a kormányzati politikát, hogy
aki szövetségesünk, nem a barátunk, aki pedig nem a szövetségesünk, az a barátunk.
Horn Gyula és Kovács László politikája sokkal jobban oldaná meg a jelenlegi külpolitikai problémákat – vélekedett.
Megemlékezett Ferenc pápa hétvégi magyarországi látogatásáról, elmondva azt, hogy örömmel és tisztelettel fogadták a katolikus egyházfőt, és értik azok szavát, akik azt mondják, túl sok az elválasztófal és túl kevés az összekötő híd.
Szerinte békétlenség van az országban, különösen az iskolákban, az egészségügyben, a munkahelyeken, a magas infláció miatt a boltokban. Kitért arra is, hogy az MSZP összefogást kezdeményezett a 2024-es önkormányzati választásra az ellenzéki pártok között. Jelezte, ajtajuk nyitva áll, de ha nem megy az összefogás, pártja nem fog elbújni.
Budapest a szabadságért harcol
Tüttő Kata főpolgármester-helyettes, az MSZP alelnöke azt mondta, Budapest egy szabad város és meg fog harcolni a szabadságért és az európai Magyarországért. Értékelése szerint a 150 éves Budapest a túlélésért küzd, és a csata, amelyet a főváros vív, a magyar ellenzék legnagyobb küzdelme.
A kormány megszüntette az érdekegyeztetést, Budapest azonban érdekegyeztető fórumot hozott létre; a főváros nemet mondott a rabszolgatörvényre, valamint bérszövetséget és -megállapodást kötött – mondta.
Kitért arra, hogy május 1-je Magyarország uniós csatlakozásának évfordulója is. Mint mondta, a magyar kormány Brüsszellel folytatott háborújának a vesztesei a Magyarországon élők, kiemelten Budapest. Hozzátette: a főváros nem fa nélküli lombkoronasétányra, szökőkutakra, térkövekre és kisvasútra költi az uniós forrásokat, hanem a 3-as metró felújítására és az ivóvíz minőségét javító beruházásokra. Tüttő Kata elmondta, Budapest 2050-ig tervez, és nem akkumulátorgyárakat, hanem fenntartható energiatermelést, igazságosabb közterület-használatot, a lakhatási válság megoldását szeretné.
Forrás: MTI, fotó: videókivágás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS