További képviselői felszólalásokkal folytatódott, majd a kormány zárszavával ért véget az alaptörvény kilencedik módosítására irányuló javaslat általános vitája, majd a szerdai napirend tárgyalása az Országgyűlésben.
Varga-Damm Andrea független képviselő arról beszélt, hogy az alaptörvény célja az alapvető jogok és kötelezettségek jogszabályi keretének biztosítása, a törvény pedig magatartási szabályokat rögzít.
Mióta jog és kötelezettség, vagy magatartási szabály, hogy a természet törvénye alapján a nő nő, a férfi pedig férfi?
– kérdezte a képviselő, majd hozzátette: ezzel a természeti törvények mindenekfelett állóságát tagadják. Mint mondta, a kormány azt akarta, hogy ha egy gyerek azonos nemű családba kerül, akkor ne tudjanak férfit anyának, nőt apának beírni, de ezt törvényi szinten el lehetett volna intézni. Jelezte: egyetért azzal, hogy a gyerek nemisége alapján meghatározott identitását óvni kell, és senkinek nincs joga a nemiségét megkérdőjelezni addig, amíg maga nem dönt arról, hogy nem a saját biológiai neme szerint akar élni. A vagyonkezelői alapítványokkal kapcsolatban azt mondta, hogy a nemzeti vagyon kilopása a lényeg, de ha kormányváltás lesz, akkor lesz mód arra, hogy ha az alapítványok nem lesznek gondos gazdák, akkor kontrollt tudnak majd gyakorolni. Felvetette, hogy az önkormányzati vagyon a közpénz meghatározása alapján nem közpénz, így viszont az Állami Számvevőszék sem ellenőrizhetné az állami bevételek elköltését.
Utóbbi felvetésre Nacsa Lőrinc (KDNP) jelezte: az önkormányzati rendszer az állami rendszer része, az önkormányzati költségvetés az állami költségvetés alrendszerének része. A kereszténydemokrata képviselő emellett a korábban elhangzottakra reagálva visszautasította, hogy rasszisták lennének, mert a természet alapján határozzák meg az anya és az apa nemét. Azzal indokolta a nemek rögzítését, hogy a genderideológia nem használ nemeket. Hangsúlyozta még, hogy a baloldali kormányok idején 190, többségében nyereséges állami céget adtak el, kiárusították a nemzeti vagyont.
Mesterházy Attila (MSZP) úgy foglalt állást, hogy a kormány most az LMBTQ-embereket jelölte ki bűnbaknak, a módosítás pedig azért készült, mert a Fidesz fél a 2022-es választásoktól. Szakács László (MSZP) szerint a Fidesz azért nyújt be ilyen módosításokat, mert látják, hogy az előítéletesség “jól fizet”. Varga László (MSZP) azt mondta, hogy a kormányoldal szükségtelen és egyoldalú diktátumokat fogalmazott meg az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslataiban, hogy azzal terelje el a figyelmet a koronavírus-járvány elleni védekezésről. Az ellenzéki politikus szerint a Fidesz előterjesztései egyrészt hatalmi érdekeket szolgáló módosításokat tartalmaznak, másrészt felesleges, illetve időszerűtlen változtatásokat tartalmaznak. Varga László szólt arról is: nem azt tartják kirekesztőnek, hogy alaptörvénybe foglalják, az anya nő, az apa férfi, hanem azt a “körítést”, amelyet a kormánypárt politikusai tettek hozzá mindehhez.
Bányai Gábor (Fidesz) kijelentette: nem az azonos neműek kapcsolatairól szól az alaptörvény-módosítás, hanem az a “genderlobbi megállításának első lépcsője”. Kiemelte: a kabinet célja, hogy megakadályozza az európai kultúra “módszeres leépítését”. A kormánypárti politikus megjegyezte továbbá, hogy a nemzeti vagyont nem a jelenlegi, hanem a korábbi balliberális kormányok árusították ki. Példaként említette, hogy abban az időben szinte az összes infrastruktúrával foglalkozó vállalat francia, német és olasz állami cégek tulajdonába került.
Ezeket vissza kell vásárolni
– tette hozzá.
A független Volner János azt mondta: fel kell lépni az európai baloldal ellen, amely megpróbálja felszámolni a természetes családi viszonyokat.
Szilágyi György (Jobbik) ismételt felszólalásában tovább bírálta a kormányt az alaptörvény módosításával összefüggésben. Nacsa Lőrinc (KDNP) ezt követően úgy fogalmazott, Szilágyi György “egy év alatt próbált meg náciból kommunistává vedleni”. A jobbikus politikus erre úgy válaszolt, hogy “az Országgyűlés egyik leggerinctelenebb, leghazudozóbb képviselője” őt ne nevezze nácinak, majd ezen a ponton az elnöklő Latorcai János elvette tőle a szót és kizárta az ülésnap további részéből.
A vita lezárásaként Völner Pál államtitkár azt mondta, hogy a vita nagyobb része nem az alaptörvényről szólt, és aláhúzta: a kormánypártok elkötelezettek a hagyományos értékrend védelme mellett, de szó sincs arról, hogy különböző kisebbségeket támadnának meg, valamint leszögezte, hogy nem homofób és nem rasszista a javaslat.
A felszólalást követően Latorcai János levezető elnök lezárta a keddi napirend tárgyalását, a képviselők szerda reggel folytatják a munkát.
Forrás: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS