Miközben Veszprémnek korábban olyan országgyűlési képviselői voltak, akik pártállástól függetlenül sokat tettek a különböző fejlesztésekért, most Kész Zoltán személyében olyan képviselőnk van, aki inkább a konfrontációt keresi, mint a polgármesterekkel, önkormányzatokkal való közös gondolkodást, együttműködést – jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Porga Gyula, Veszprém fideszes polgármestere. “Kész Zoltán úgy tűnik, a konfrontációban érdekelt, nem a segítségben. Mi nyilván próbálunk minden lehetőséget megragadni, és úgy gondolom, hogy sikeresek is vagyunk, a képviselő nélkül is” – fogalmazott a városvezető. A politikus szerint évek óta töretlenül fejlődik a Dunántúl történelmi jelentőségű városa, Veszprém. Az elmúlt időszak beruházásainak és jövő terveinek köszönhetően méltó helyet foglalhat el a város a megyei jogú városok sorában. Folyamatosan bővül a turisztikai kínálat, és erősödik a helyi gazdaság. Ma már nem a munkanélküliség, hanem a munkaerőhiány jelent kihívást. Porga Gyulával, Veszprém polgármesterével arról beszélgettünk, hogy a város hamarosan a kultúra és a sport egyik vidéki központjává válhat, ahol az oktatási lehetőségeknek, a fiatalokat középpontba állító gondolkodásnak, a cégek, vállalatok által kínált biztos megélhetésnek és az épülő-szépülő környezetnek köszönhetően jó élni.
Szálláslehetőséggel, bérlakás programmal is segíteni a dolgozni-, letelepedni vágyókat
Az elmúlt egy évben számtalan üzembővítés, gyárbővítés történt a városban és új vállalkozások is szép számban indultak. Mindezek tükrében, hogy látja gazdasági szempontból Veszprém város pozícióját?
Számokkal is alá tudjuk támasztani, hogy a válság óta, évről-évre erősödik a gazdaságunk. 2010 és 2015 között több mint 4000 új munkahely jött létre. Veszprémnek van egy nagyon egészséges gazdasági struktúrája. Megvannak a zászlóshajók, a multinacionális cégek, akik nagy foglalkoztatók, és nagy adóbefizetők is. Összesen 6000 vállalkozás működik a városban, a foglalkoztatottak száma szerint 11 nagy és 60 közepes cég, a többi főként kis családi vállalkozás. Ők adják a gazdaságunk gerincét. A vállalkozások az elmúlt időszakban folyamatosan tudnak bővíteni, fejleszteni. Beszédes adat, hogy 2007 és 2014 között a városunk 10 milliárd forint körüli uniós támogatáshoz jutott, a gazdasági társaságaink pedig közel 70 milliárd forintot hoztak. A munkanélküliség ma 2,5 százalék. Vagyis szinte teljes a foglalkoztatottság. Ez a másik oldalon problémát is jelent. Már a tavalyi évben is a munkaerőhiány volt a legnagyobb kihívás, a továbblépés legnagyobb gátja, ami 2017-ben sem fog önmagától változni. Ez a nehézség már nem csak a nagy cégeinknél jelentkezik, hanem a kis- és közepes vállalkozásokra is jellemző, hogy nem találnak a piacon munkaerőt. Az önkormányzatnak is megvan a szerepe ennek a problémának a kezelésében: az hogy a Veszprémben dolgozni vágyóknak megteremtsük az infrastrukturális feltételeket.
Bérlakás programra gondol?
Jelen pillanatban nagyon korlátozottak a lehetőségeink. Első körben a munkásszállási kapacitást kell bővítenünk. E téren már folyamatban vannak a vizsgálatok.Ez lesz a gyors segítség a cégeinknek. A következőkben pedig,valóban a bérlakás programban kell intenzívebben jelen lennünk. A munkásszállás ideiglenes megoldás, de bízunk abban, hogy azok, akik először dolgozni érkeznek a városba, biztos megélhetéssel, hosszabb távon otthonra is találnak nálunk. Fontos szempont, hogy mi nem csak a város közigazgatási határain belül, hanem térségben gondolkodunk. Több olyan kistelepülés van Veszprém közelében, ahol az önkormányzat részéről megvan a nyitottság, és náluk lévő ingatlanállománnyal is segítenék a közös céljainkat.
Az egyetem, mint tudásbázis a gazdasági növekedés biztos alapja
Mi lehet Veszprémben a további gazdasági fejlődésnek a legfőbb biztosítéka, alapja?
A városban működő nagy cégek döntően az autóiparban érdekeltek. A másik nagy szegmens pedig az építőipar. Mindkét területen a gyártáson túl kutató-fejlesztő tevékenység is folyik. Ezek a vállalatok 1000 fő feletti fejlesztő mérnöknek tudnak biztos egzisztenciát biztosítani. Veszprémben adott a jó humánerőforrás: egy jó minőségű szakképzés és erre épül egy jó minőségű egyetemi képzés. Egy csak gyártással foglalkozó céget viszonylag gyorsan össze lehet pakolni és elvinni máshova, ahol hozzáadott érték is megjelenik, ami esetünkben a tudásbázis, a kutató-fejlesztő tevékenység, az viszont komoly kötelék. Ebből az következik, hogy ezek a cégek hosszú távra terveznek Veszprémben.
“A stabil működés mellett fejlesztésekre és önként vállalt feladatokra is tudtunk költeni saját forrásból”
Hogy látja Veszprém büdzséjének a lehetőségeit? Lesz-e komolyabb mozgástere a városnak 2017-ben?
A béklyót, vagy a döntési lehetőségek szűkösségét a 2013 előtti időszak okozta ennek a szférának. Az önkormányzatok nagyon alulfinanszírozottak voltak korábban, elindultak egy jelentős eladósodottság irányába. Nem az jelentette a veszélyt, hogy beruházásokra, fejlesztésekre hitelt kellett felvenni, hanem az, hogy sok esetben már a működéshez is. A kormány nagyon helyesen felismerte, hogy ebből a spirálból ki kell szabadítani az önkormányzatokat. Mi nem voltunk a nagyon eladósodott városok között, de minden évben egy jelentős összeget a hitel törlesztésére kellett fordítanunk. Ezzel szűkültek a döntési lehetőségeink. Amióta megszűnt ez az adósságteher, azóta sokkal szabadabban tudunk tervezni, hiszen a bevételünk viszonylag könnyen kiszámolható. A tavalyi és az azt megelőző év is arról szólt, hogy pontosan tudtuk, mivel kalkulálhatunk és csak addig nyújtózkodtunk, olyan fejlesztéseket, beruházásokat vállaltunk, amire meg volt a forrásunk. Nyugodt költségvetési évek vannak mögöttünk és minden évben jutott a fejlesztésekre is, az uniós forrásokon túl is. Ami legalább ennyire fontos, hogy a működésünk, a városüzemeltetés stabil és olyan önként vállalt feladatokat is tudunk finanszírozni. Egy város ugyanis szerintem nem csak arról szól, hogy minőségi infrastruktúra legyen. Kell, hogy legyen megfelelő kulturális kínálat, megfelelő színvonalú sportolási lehetőség. Mindezeket kiemelten fontos feladatunknak tekintjük.
A veszprémi kórház az egyik legkorszerűbb az országban, kiváló gyógyító csapattal
Ugyan így nagyon fontos az egészségügy is, még ha nem is önkormányzati feladat…Egy város életében az is fontos, hogy a kórházi ellátás megfelelő színvonalú legyen. Hogy látja, milyen állapotban van egy egészségügy Veszprémben?
A veszprémi kórház az elmúlt években több mint 10 milliárd forinttal gazdagodott. Eszközbeszerzésben, a sürgősségi betegellátó osztály fejlesztésében, továbbá egy regionális onkológiai centrum is épülhetett. A gazdasági feltételek mellett, hogy biztos egzisztenciát nyújtó munkahelyek legyenek, ugyan annyira fontos az is, hogy az egészségünk biztonságban legyen. Az önkormányzatnak az alapellátás biztosítása a feladata, de e lett nagyon büszke vagyok a kórházunkra.A legfontosabbak a gyógyítók:az orvosok, az ápolók közössége, szerintem ebben kimagaslóak vagyunk. Nagyon magas színvonalú gyógyító munka zajlik Veszprémben, 21. századi, korszerű technikai feltételek, műszerezettség és infrastruktúra mellett. A jövő feladata az alapellátás erősítése. A következő uniós ciklusban rendelkezésre álló forrásokat erre fogjuk fordítani. Építünk egy egészségházat, amit reményeink szerint már 2017-ben elkezdünk.
Az infrastruktúra fejlesztés eszköz, hogy az itt élők otthonuknak érezzék a várost
Látványosan, külcsínben is sokat fejlődött a város az elmúlt években, ami a turisztikai vonzerőt is jelentősen növelte. Ön szerint hol, milyen területeken sikerült igazán nagyot előre lépni?
Azt vallom, hogy minden infrastrukturális beruházás csak eszköz. A cél az, hogy Veszprémben mindenki megtalálja a boldogulását, érezzék otthonuknak ezt a várost, függetlenül attól, hogy milyen generációhoz tartoznak, milyen anyagi helyzetben vannak. Az elmúlt időszak beruházásai erről szóltak: a belváros rehabilitáció, akár a szociális rehabilitáció, amit a lakótelepeken hajtottunk végre. Ezekre mind azért volt szükség, hogy a veszprémiek használni tudják a várost, éljenek az adott lehetőségekkel. A siker nem abban mérhető, hogy mennyi uniós forrásból újítottuk meg a várost, hanem abban, hogy az emberek mennyire jókedvűen veszik birtokba. Ide sorolnám például a Séd-völgyének a rehabilitációját, amit egyre többen látogatnak, itt sétálnak, beszélgetnek. A városi létnek ez egy alapvető kritériuma. A következő időszakban is ezen elvek mentén tervezzük a fejlesztéseket.
Veszprém egyik turisztikai attrakciója, a vár – Fotó: www.dpse.hu
A további tervekből az tűnik ki, hogy a közösségi terek, a kultúra és a sport komoly hangsúlyt kap. Veszprém az ország egyik kulturális, sport központja is lehet, ha mindaz, amiről látogatásakor a miniszterelnök is beszélt, megvalósul.
Igen, a tervezést már 2016-ban megkezdtük, de a végrehajtás ebben az évben indul. A belváros megújításának következő üteme a Színházkert és az Erzsébet-liget rekonstrukciója, ami döntően egy zöldterületi megújítást jelent. De bővítjük a közszolgáltatásokat is. Új óvodát fogunk építeni Gyulafirátóton, illetve az Egry úti óvodát teljesen újjá építjük. Egyre komolyabb kihívást jelent a városi közlekedés anomáliáinak a megszüntetése. Indokolt, hogy körforgalmat, új utakat építsünk. Az uniós források mellett pedig valóban egy történelmi léptékű megállapodásnak köszönhetően is sokat fejlődhetünk. Ez a Modern Városok Program. A megállapodás, amit miniszterelnök úrral aláírtunk, további 35-40 milliárd forintnyi forrást hoz Veszprémbe. A programban uszodát építünk, a Petőfi Színház – aminek a rekonstrukciója a 80-as években volt– felújítása is elkezdődhet.Úgy látom, hogy a Veszprém Aréna kibővülésével és a veszprémi uszoda megépültével komolyat lépünk előre a sport területén. A kulturális szféra ugyanúgy megérdemli ezeket a beruházásokat. A Hangvilla megépítése után a következő lépés a színházunk teljes rekonstrukciója kell, hogy legyen. A Pannon Egyetem és a város, illetve az itt működő gazdasági társaságok együttműködésével egy tudományos parkot, központot is, szeretnénk létesíteni az Aranyos-völgyben, szintén a Modern Városok Program keretében, 11 milliárd forintos költségkerettel.
Veszprémnek évek óta nincs érdemi parlamenti képviselete
Mennyivel nehezebb elérni ezeket a célokat, úgy, hogy Veszprémnek gyakorlatilag nincs érdemi képviselete a parlamentben?
Ez nyilvánvalóan a polgármesterre rak nagyobb terhet. Egyelőre el kell, hogy fogadjuk ezt a helyzetet. Sajnos valóban egy olyan országgyűlési képviselőnk van, aki inkább a konfrontációt keresi, mint a polgármesterekkel, önkormányzatokkal való közös gondolkodást, együttműködést. Ennek a városnak a múltban olyan képviselői voltak, akik pártállástól függetlenül sokat tettek a különböző fejlesztésekért, említsük akár Bernáth Ildikót, Horváth Balázst,Navracsics Tibort vagy a másik oldalról Pál Bélát. Kész Zoltán úgy tűnik, a konfrontációban érdekelt, nem a segítségben. Mi nyilván próbálunk minden lehetőséget megragadni, és úgy gondolom, hogy sikeresek is vagyunk, a képviselő nélkül is.
A fiatalok felé nyitnak – “Ők fogják tovább építeni, amit mi elkezdünk”
Beszéljünk egy kicsit a fiatalokról… Az ön által említett munkaerőhiány megoldása miatt is fontos lenne, hogy a fiatalok itt maradjanak, sőt esetleg jöjjenek még a városba és válasszák otthonuknak Veszprémet.
“Amit ma felépítünk, annak a fiatalok generációja lesz az igazi haszonélvezője”
A tavalyi évben nem véletlenül hirdettük meg a Fiatalok Évét.Kifejezetten a fiatalokat szerettük volna bevonni a város vérkeringésébe. Őket mindig egy kicsit nehezebb megszólítani, viszont fontos, hogy minél korábban bevonjuk őket a városi életbe, kinyissuk nekik azokat a lehetőségeket, ahol ők is tényleges otthonként tudják megélni ezt a város. Ne csak tanulni járjanak ide, ne csak lakjanak ebben a városban, hanem éljék is meg azt, amit egy város kínálni tud. Próbáljuk őket minél közelebb hozni, hogy minél intenzívebben vegyenek részt a közéletben. Azt látom egyébként, hogy a nyugdíjasok, nyugdíjas szervezetek nagyon aktívan jelen vannak, jól megszervezik a saját életüket, a fiataloknál éreztük azt, hogy jelentős hiány van. Tavaly elindítottunk egy ösztöndíj programot, ami kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy azok a tehetséges gyerekek, akik Veszprémből indultak, az egyetemen megfelelő feltételekkel, zavartalanul tudjanak tanulni. Próbáljuk a szórakozási lehetőségeiket is bővíteni. Fiatalok Napját szerveztünk koncertekkel, ami több ezer fiatal vett részt. Kifejezetten ifjúsági civil szervezeteknek írtunk ki egy jelentős támogatást, hogy az általuk fontosnak ítélt programokra legyen megfelelő forrás, háttér. Nagy sikerű akció volt a Randi Szerda – a városi intézményeket, az állatkerttől, a színházon át a múzeumig szerdánként egy nagyon kedvezményes, mondhatni jelképes áron látogathatták. Szeretném, ha ezek a programok nem csak egy esztendőre vonatkoznának, hanem tudnánk őket folytatni, hiszen ettől a korosztálytól jött visszaigazolás megmutatta, hogy igen is szükség van ilyen gesztusokra. Beigazolódott, hogy a fiatalok, ha kapnak lehetőséget, akkor azzal minden esetben élni fognak. A városfejlesztési tervezésbe is szeretnénk őket minél inkább bevonni, hogy mondják el ők a véleményüket. Hiszen amit mi most felépítünk, megújítunk, annak a haszonélvezői majd ők lesznek. Reményeink szerint a fiataljaink itt maradnak és ők fogják tovább építeni mindazt, amit mi elkezdtünk.
Fotók: Mészáros Péter
Facebook
Twitter
YouTube
RSS