Kedd késő este került ki a parlament honlapjára a 2017-es központi költségvetési javaslat, amely Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közlése szerint minden szakterület számára többletforrásokat biztosít. Íme a költségvetés egészségügyi, honvédelmi és külügyi részletei.
Az egészségügy minden részterülete többet kap
Az egészségügyre összesen 167 milliárd forint többletforrást tartalmaz a költségvetési javaslat. A költségvetés 1963 milliárdról 2059 milliárdra növeli jövőre az Egészségbiztosítási Alapot, a háziorvosi ügyeleti ellátásra szánt összeg 113 milliárd forintra növekszik, az alapellátásra és népegészségügy fejlesztésére pedig 4,5 milliárd forint jut. Az összevont szakellátásra fordítható összeg csaknem 18 százalékkal nő, jövőre 746 milliárd forint lesz. A kórházakra több mint 13 százalékkal több pénzt – 1874,7 milliárd forintot – juttat a költségvetés, a gyógyszertámogatás és a gyógyszertámogatási céltartalék pedig 247, illetve 58 milliárd forintra nő. A gyógyszergyártói és -forgalmazói befizetések az idei 58 milliárd helyett jövőre 66 milliárdot tesznek majd ki. A gyógyszertárak támogatása (3,6 milliárd) és a patikák szolgáltatási díjára fordított előirányzat (4,5 milliárd) nem változik az ideihez képest. A chips-adóból 31,7 milliárdos bevételre számítanak, a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulásából pedig 540 millióra számít a kormány.
Mentésre 29,4 milliárd a jövő évi előirányzat, a légimentési eszközpark bérlése valamivel több mint kétmilliárd forintba kerül – mindkét tétel megegyezik az idei kerettel. A rezidens rendszer működése az ideihez hasonlóan 7 milliárdot igényel majd, míg az új budapesti kórház előkészítésére félmilliárd forint működési és 3,5 milliárd felhalmozási kiadás szerepel a költségvetésben. A táppénzre elkülönített összeg jelentősen növekszik, 79,3 milliárd lesz, míg a gyermekgondozási kiadásokra 125 milliárd jut a tavalyi 116 milliárdhoz képest.
Jóval több jut a honvédelemre
Az ideihez képest 51 milliárd forinttal emelik a honvédelmi kiadások keretét a jövő évi büdzsében, így több mint 350 milliárd forint juthat honvédelemre. Ez az összeg a jövőre jelzett nominális GDP csaknem 0,94 százalékának felel meg, a tavalyi 0,84 százalékkal szemben. A magyar kormány 2012-ben határozatban vállalta, hogy 2016-tól a GDP-részarány évi legalább 0,1 százalékos növelésével 2022-re eléri a GDP nagyjából 1,4 százalékát. A dokumentum rögzíti, hogy a katonák és a rendvédelmi dolgozók tavaly júliusban életbe lépett életpályaprogramja nyomán a fizetésük átlagosan 30 százalékkal emelkedett, és 2019-ig évente 5-5 százalékkal nő.
A feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből várt 33 milliárdos bevételt 2017-ben is a Magyar Honvédség műszaki korszerűsítésére, eszközfenntartásra és -javításra, képesség- és felszerelés-fejlesztésre szánják. A tervezett beruházások 31,8 milliárdot tesznek ki. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat több mint 14 milliárd forintot kap a honvédelmi költségvetésből, a NATO-költségvetéshez pedig 4,3 milliárddal járul hozzá a tárca. A NATO- és EU-felajánlás alapján kialakítandó készenléti alegységekre 100 millió forint, míg az EU közös finanszírozású védelmi alapjaihoz 468 millió forint hozzájárulást tartalmaz a honvédelmi költségvetés. A Honvédkórházban működési költségekre több mint 29 milliárd, beruházásra 401 millió forint jut, és egyúttal több mint 23 milliárd forintos bevétellel számolnak ugyanitt. A debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium több mint 288 millió forintot kap a honvédségi keretből.
A külügy fő kiadását a nagykövetségek jelentik
A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM) összesen 177,33 milliárd forint kiadást és 8,1 milliárd forint saját bevételt irányoz elő a költségvetésről szóló törvényjavaslat. A kiadások legnagyobb részét – 60,69 milliárd forintot – a külképviseletek igazgatása és működtetése jelenti, ehhez 7,31 milliárd forint működési bevétel társul. Nemzetközi tagdíjakra és európai uniós befizetésekre 15,15 milliárd forintot fordítanak, a Balassi Intézetre 2,87 milliárdot, a Nemzeti Befektetési Ügynökségre pedig 2,81 milliárdot. A külhoni gazdaságfejlesztési programokra 15,8 milliárd jut – ebből a döntő rész Délvidéknek és Kárpátaljának.
Komoly tételt jelent az Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítésére szánt 25 milliárd forint, a 3,7 milliárdos külgazdasági fejlesztési célelőirányzat és a kötött segélyhitelezésre előirányzott 579,3 millió forint. A KKM felügyelete alá tartozó szervezetekre és szakmai programokra jövőre 703 millió forintot költenek, kulturális diplomáciai projektekre 650 millió forintot, az állami protokollra pedig 250 millió forintot költenének. Az államháztartáson kívüli szervezetek összesen 390 milliót kapnak, nemzetközi fejlesztési együttműködésre és humanitárius segélyezésre 60 millió forint jut, a keleti partnerséghez kapcsolódó ukrajnai fejlesztési programokra pedig 40 millió. Maga a minisztérium központi igazgatására 9,26 milliós működési kiadást terveznek és 121 millió forint működési bevétellel számolnak. A KKM háttérintézményeként működő Külügyi és Külgazdasági Intézet fenntartása jövőre 180 millió forint működési kiadást jelent.
(MTI, kép: 24.hu)
Facebook
Twitter
YouTube
RSS