A kormány saját halottjának tekinti a vasárnap, életének 65. évében elhunyt Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett világhírű zongoraművészt.
“A művészetben az örök érvényűségre kell törekedni” – ez volt Kocsis Zoltán ars poeticája. Ennek az igénynek a szolgálatába állította mérhetetlen tehetségét. Mélyről jövő hitelesség, zeneművek tolmácsolásához csak a legnagyobbakra jellemző tudás és alázat tette őt a magyar kultúra kivételes alakjává.
A Nemzeti Filharmonikusok főzeneigazgatójaként, zeneszerzőként és zongoraművészként a klasszikus és kortárs magyar zeneirodalmat egyaránt gazdagította. Már életében óriás volt. Halálával pótolhatatlan veszteség érte a magyar kultúrát, a kortárs zenetörténetet” – olvasható az Emmi méltatásában.
Kocsis Zoltán az elmúlt negyven év magyar zeneművészetének egyik legmeghatározóbb művészegyénisége volt. Fotó: Marjai Judit
Elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar klasszikus és kortárs zene hazai és külföldi recepciójában. Az Emmi közleménye felidézi, hogy Kocsis Zoltán 1952-ben, Budapesten született.
Alig háromévesen kezdett el zongorázni: a Fővárosi Zeneiskola Szervezetben, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora szakán többek között Kadosa Pálnál, Rados Ferencnél és Kurtág Györgynél tanult. 18 éves korában megnyerte a Magyar Rádió Beethoven-versenyét, s ezzel nemzetközi hírnévre tett szert.
Rövidesen a világ minden jelentős zenei központjába, fesztiváljára meghívták, a leghíresebb zenekarokkal lépett fel, és olyan ismert karmesterekkel dolgozott, mint Claudio Abbado, Christoph von Dohnányi, Edo de Waart, Charles Mackerras vagy Ferencsik János. 1987 óta karmesteri pályája mellett komponált is. 1983-ban Fischer Ivánnal megalapította a Budapesti Fesztiválzenekart, majd 1997-ben átvette Magyarország egyik vezető szimfonikus együttese, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar irányítását. Bartók Béla életművének kiemelkedő tolmácsolója volt.
Ő volt a művészeti vezetője a 2006-ban útjára indított Bartók Új Sorozatnak, amely számos rangos szakmai díjban részesült. 1973-ban – 21 évesen – átvehette a legrangosabb hazai zenei kitüntetést, a Liszt Ferenc-díjat, ezt követte a Kossuth-díj 1978-ban, majd 2005-ben újra. Egyebek között Érdemes és Kiváló művész, Bartók-Pásztory-díjas, a magyar kultúra követe, Jubileumi Prima Primissima-díjas, Budapest díszpolgára, a Magyar Corvin-lánc tulajdonosa.
Kocsis Zoltán zenei óriás volt, a ritka zsenik egyike. Hatása egész generációjára felmérhetetlen
– írta a Facebookon közzétett rövid méltatásában a vasárnap elhunyt zongoraművészről Fischer Iván Kossuth-díjas karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) zeneigazgatója. Fischer Iván méltatásában úgy fogalmazott:
“Mély megdöbbenéssel és szomorúsággal hallottam a gyászhírt, Kocsis Zoltán elhunytát. Zenei óriás volt, a ritka zsenik egyike. Hatása egész generációjára felmérhetetlen. A Budapesti Fesztiválzenekar nevében és a saját nevemben is megrendüléssel búcsúzom a pályatárstól, alapító társtól, a sok-sok közös zenei produkció partnerétől, felejthetetlen muzsikus példaképünktől. Nyugodjék békében.”
Kocsis Zoltán 2014-ben megkapta a Budapest díszpolgára címet – a fővárosi önkormányzat saját halottjának tekinti
Tarlós István közleményében – amelyet a Főpolgármesteri Hivatal juttatott el az MTI-hez – úgy fogalmazott, hogy fájdalommal vette tudomásul Kocsis Zoltán halálhírét. A főpolgármester a főváros és a saját nevében őszinte részvétét fejezte ki a családnak.
Pótolhatatlan veszteség érte a magyar kultúrát Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett zongoraművész, karmester, zeneszerző, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar főzeneigazgatójának halálával – írta a főpolgármester vasárnap.
PS/MTI, Fotó:concertobudapest
Facebook
Twitter
YouTube
RSS