Nem szívesen jósolok, de ez az ország, ez a rezsim nem fog összeomlani – ez működőképes rendszer – nyilatkozta a Magyar Narancs csütörtöki lapszámában Kornai János közgazdász, hozzátette, aki az szeretné. hogy a rendszer megváltozzon, az ne a gazdasági összeomlásban reménykedjen, amely megváltoztathatja az emberek hangulatát. Mint hangsúlyozta, „ezt az árat senki nem fizeti meg szívesen”.
Kornai János közgazdász Látlelet című tanulmánykötete megjelenése kapcsán nyilatkozott a csütörtökön megjelent Magyar Narancsban. A kötet első tanulmánya 2011-ben, a még létező Népszabadságban jelent meg, amelynek megállapításait a cikk „prófétikusnak” nevezte. A közgadász ezzel kapcsolatban arról beszél, kollégái hajlamosak kapkodással vádolni a kormányt, véleménye szerint ugyanakkor „Orbánék” számára a legfontosabb megragadni és megtartani a hatalmat, ezért olyan rendszert építenek, amely megnehezíti a leváltásukat. Kornai szerint ennek egyik eszköze, hogy előre meghatároznak célokat, majd utána keresnek hozzá hivatkozási alapot. Ez történt az egyfordulós választási rendszer bevezetésénél is, amely az ellenzék koalíciós összefogásának meggátolása miatt találtak ki.
A közgazdász elmondta, saját definíciója szerint három hatalmi ágat különít el, a diktatúrát, az autokráciát és a demokráciát. Hozzátette, az „Orbán-rezsim” véleménye szerint autokrácia, amely például abban különbözik a diktatúrától, hogy még van „egy tartósan választási vereségre ítélt, de létező legális ellenzék”. Az „Orbán-rendszer” véleménye szerint többek közt abban visszakanyarodás az autokráciához, hogy megerősíti a központi bürokrácia jelentőségét, bár elfogadja a piac és a magántulajdon jelenlétét. Ugyanakkor a piac szereplői között az együttműködési, alárendelődési készség mentén válogat. Kornai hozzáttete, ennek a gazdaságpolitikának a lényege az is, hogy a nemzeti tőkét kell fejleszteni a „nemzetietlen tőke” számára pedig barátságtalanná kell tenni a környezetet. mint megjegyezte,
ennek történelmileg végleges formája volt, amikor a zsidó tulajdont elrabolták a fajvédelem jegyében.
A rendszerváltásról szólva arról is beszélt, az Európához történő felzárkózással kapcsolatos elvárások túlzóak voltak, bár voltak tagadhatatlan vívmányai, például a politikai-, sajtó-, és véleményszabadság megteremtése. Kornai szerint a Bécs Budapest különbséget nem lehet egy csapásra felszámolni, különösen nem a bérek kiegyenlítésével. Megjegyezte, nem szabad elfelejteni, hogy az előző kormány balszerencséjére a legrosszabbkor ütött be a gazdasági válság, míg a jelenlegi kormánynak szerencséje van, hogy egy gazdasági fellendülés időszakában kormányozhatnak.
Teljes interjú a Magyar Narancs csütörtöki számában olvasható.
Forrás: Magyar Narancs; fotó: mkt.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS