Koronavírus – Lassan éledeznek a budapesti plázák

A bevásárlóközpontokban működő üzletekben még júliusban is elmaradt a bevétel az egy évvel korábbihoz képest, arra is volt példa, hogy a forgalom ötöde hiányzott a kasszából – írta keddi számában a Világgazdaság. A plázákban üzemelő, nem élelmiszer jellegű üzletek júliusi árbevétele átlagosan tíz-húsz százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, de a múlt hónapban az élelmiszerboltok is forgalomcsökkenést tapasztaltak – mondta a lapnak Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára.

A korlátozások ideje alatt hatvan-hetven százalékos visszaesést regisztráltak a tagok, a többség véleménye szerint pedig egy-másfél évre is szükség lehet ahhoz, hogy a plázákban lebonyolított forgalom elérje a tavaly szintet. A csökkenés mértéke változó a különböző bevásárlóközpontokban, a vidékiekhez képest a budapestiek látogatottsága továbbra is alacsony. Ami a bérleti díjakat illeti, az MNKSZ főtitkára állítja: néhány tagjuk egyáltalán nem tudott eredményes tárgyalásokat folytatni az üzemeltetőkkel. Főleg azok vannak rossz tárgyalási pozícióban, akiknek még évekig érvényes szerződésük van, és nem tudnak kilépni – állapította meg Neubauer Katalin. A szövetség szerint az üzemeltetők az üresedő házaktól tartanak. Csak akkor változhat az erőviszony és a tárgyalási készség, ha a lejárat vonatkozásában újratárgyalják a bérleti szerződéseket – tette hozzá a szakember, aki kitért arra is, hogy a nulla vagy csekély árbevételt hozó időszakban a hazai tulajdonban lévő házak képviselőivel voltak a legeredménytelenebbek a bérleti díjakról szóló tárgyalások.

Tagjaink visszajelzéseiből úgy tudjuk, vagy csomagban állapodtak meg bérlőikkel, vagy egyedi egyezségek születtek, profiltól, forgalomtól, üzletnagyságtól függően – közölte a Világgazdasággal a bérleti díjak kapcsán Balatoni Judit, a hatvanegy bevásárlóközpontot és száznegyvenöt hipermarketet képviselő Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) főtitkára. Az MNKSZ tapasztalatai szerint a nem élelmiszert forgalmazó áruházak esetében Budapesten negyven-száz, vidéken pedig huszonöt-negyven eurós négyzetméterár jellemző, erre még az üzemeltetési és marketingköltség is rárakódik. Így egy száz-kétszáz négyzetméteres üzlet bérleti díja nyolcszázezer és nyolcmillió forint között mozog. Neubauer Katalin szerint ezeknek a költségeknek a kitermelése rendkívül nehéz, a jövőben néhány vállalkozásnak talán megoldhatatlan feladat lesz.

Forrás: MTI. Fotó: MTI/Mónus Márton