„Teljesen világos, milyen összefüggések vannak az európai politikában, elég, ha csak arra gondolunk, hogy a német kormány legfontosabb menekültügyi tanácsadója milyen kötődésekkel bír. A németek mondanak a menekültválsággal kapcsolatban, az ugyanaz, mint amit Sorosék hangoztatnak” – nyilatkozta Kovács Zoltán kormányszóvivő. A MagyarIdők.hu-nak kifejtette, igenis létező az a szándék, hogy kívülről mondanák meg egy nemzetnek, hogyan gondolkodjon, hogyan érezzen.
Nem rabszolgavásár volt, amikor az ember a kilencvenes években az adott körülmények között pályázott – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő. Hozzátette, ő az Akadémiával és más szakmai szervezetekkel volt kapcsolatban, amikor ösztöndíjasként tanult vagy kutatott, talán ezért sem küldte el Soros György a számlaszámát, hogy visszafizesse a tandíjat. Véleménye szerint beteg gondolkodás, ha valaki úgy véli, a támogatásért cserébe a gondolkodásmódján is változtatott. Hozzátette ugyanakkor, hogy 10-15 évvel ezelőtt, az első polgári kormány idején valami megtört, a Soros-portfólióban egyre inkább csak egy felfogás mentén lehetett gondolkodni. A Soroshoz köthető szervezetek egy része mára kifejezetten politikát akar csinálni, mégpedig ellenzéki politikát, és ezt Soros György maga is elismerte.
Azok az emberek, akik ma ezeket a támogatásokat, pénzeket kapják, nemcsak átélik mindezt, hanem egyfajta küldetéstudattá vált bennük ennek a politikai feladatnak a teljesítése.
A korányszóvivő szerint mindenkinek joga van arra költeni a pénzét, amire akarja. Soros Györgynek társadalmi víziói vannak, amelyek sok kérdést fölvetnek. Kiemelte, a kérdés az, meg akarja-e, jól tudja-e megbecsülni akár maga a támogató vagy a támogatott, hogy hol húzódik a választóvonal, amikor az eredeti szándék már átfordul egy olyan dologgá, amelynek a működési mechanizmusa és elvei teljesen mások.
Hozzátette, a Soros által pénzelt szervezetek ráadásul olyan nemzetközi hálózatot alkotnak, amely alapvetően tudja befolyásolni nemcsak egy-egy ország, hanem egy régió vagy akár Európa közhangulatát bizonyos kérdésekben. Hangsúlyozta, „az általam, általunk vallott képviseleti demokrácia szembenállása az aktivista demokráciafelfogással ma a minket körülvevő politikai valóság egyik legfontosabb kérdése”.
Az elmúlt hat évben a magyar belpolitikában vagy a Magyarországgal kapcsolatos külföldi politikai megnyilvánulásokban rengeteg példát tudunk arra mondani, hogy a civil szervezetek bőségesen átlépték annak a kereteit, ahol pusztán véleménynyilvánításról lett volna szó, s lettek politikaformálóvá saját hálózataik, adott esetben a média segítségével.
– mondta.
A Soros-féle ideológia európai beágyazottságával kapcsolatban a kormányszóvivő megjegyezte, „teljesen világos, milyen összefüggések vannak az európai politikában, elég, ha csak arra gondolunk, hogy a német kormány legfontosabb menekültügyi tanácsadója milyen kötődésekkel bír. Hogyne jönne át, hogy amit a németek mondanak a menekültválsággal kapcsolatban, az ugyanaz, mint amit Sorosék hangoztatnak, mármint hogy az nem egy probléma, hanem egy lehetőség.” Kovács Zoltán szerint igenis létezik egy kísérlet egy legitimáció nélküli hatalmi struktúrának a felépítésére, ami megpróbálja megváltoztatni egy ország, egy civilizáció céljait és felfogását a létező világgal kapcsolatban. Hozzátette, Kelet-Európa egyelőre nem hozott létre Soros-ellenes közösséget, viszont nem mindig úgy viselkedik, ahogy elvárnák tőle, ezért fel kell készülni, hogy a jövőben is leginkább negatív példaként fog megjelenni.
Teljes riport itt olvasható.
Forrás: magyaridok.hu
Fotó: tenyek.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS