Magyarország gazdasága folyamatosan erősödött a 2008-as pénzügyi válság óta, ami megteremti a lehetőségét annak, hogy a növekedés fenntartható legyen az elkövetkező évtizedben – közölte az Európai Bizottság a 2018-as európai szemeszter szerdán közzétett téli jelentésében. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint a jelentés „politikai és kampányjelentés”, hiszen bár az uniós bizottság álláspontja számos kérdésben „tompult”, korábbi ügyeket is „felmelegít”.
Az uniós bizottság éves növekedési jelentésében hangsúlyozta, hogy Magyarország sebezhetősége jelentősen csökkent. A hazai össztermék a becslések szerint a támogató külső környezet és az alkalmazkodó belpolitika eredményeként növekedett, a háztartások fogyasztását a kétszámjegyű bérnövekedés erősítette. Az uniós támogatásoknak köszönhetően a befektetések lendületet vettek. Az exportnövekedés tükrözte a globális fejleményeket. Az infláció emelkedett és közeledett a jegybanki célszámokhoz.
2018-ban a növekedés várhatóan erős marad a támogató környezet következtében
– közölte a bizottság. A jelentés szerint Magyarország a foglalkoztatás terén rekordot ért el. A gazdasági fellendülés hajtóereje mellett a szakpolitikai intézkedések szintén segítettek a munkaerő-piaci helyzet javításában. A határokon átnyúló munkaerő-vándorlás és a kedvezőtlen demográfiai tendenciák azonban csökkentették a munkaerő-kínálatot, különösen a szakképzett munkavállalók körében. A munkanélküliségi ráta 2017-ben az elmúlt évek legalacsonyabb szintjére esett vissza, bizonyos területeken pedig munkaerőhiány alakult ki.
A jelentős belföldi kereslet ellenére a költségvetési hiány a GDP 1,9 százalékos 2016-ban regisztrált szintjéről 2018-ban körülbelül 2,5 százalékra emelkedik. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya fokozatosan csökken, és a magas nominális GDP-növekedésnek köszönhetően a következő két évben is ezen a pályán marad.
A jövőbeli költségvetési kiigazítások hiányában azonban ez a kedvező tendencia középtávon kockázatos lehet
– tették hozzá. Az uniós tagállamok gazdasági és szociális helyzetéről készített éves elemzés Magyarországgal kapcsolatban megjegyezte ugyanakkor, hogy korlátozott előrelépést tett az uniós bizottság 2017-es országspecifikus ajánlásainak megvalósítása terén.
Az ország gazdasági felzárkózását hátráltathatják az intézményi környezet gyengeségei bizonyos területeken
– közölték. Amíg némi előrelépés történt az alacsony jövedelműek adóterheinek csökkentése terén, kevésbé sikerült csökkenteni az adórendszer bonyolultságát. Kisebb előrelépés történt a közbeszerzések átláthatósága terén is, de a korrupcióellenes intézkedések megerősítésében korlátozott volt a haladás és ugyanez mondható el a szolgáltatások szabályozási környezetének javításáról is. Mint írták,
előrelépés történt a közmunkaprogram javítása terén, azonban korlátozott volt a hátrányos helyzetű csoportok – különösen a romák – részvételének növelése az oktatásban.”
Az oktatási és az egészségügyi rendszer nem támogatja eléggé a humántőke fejlesztését, különösen az alapkészségek elsajátítása, a társadalmi-gazdasági háttérnek a tanulmányi eredményekre gyakorolt hatása vagy az egészségügyi ellátás egyenetlen minősége és hozzáférhetősége szempontjából. A foglalkoztatáspolitika előtt álló feladatok között említették a munkaerő-tartalékok gyors mozgósítását annak érdekében, hogy meg tudjon felelni a magas munkaerő-keresletnek. Az uniós bizottság szerint a szegénységgel kapcsolatos mutatók összességében javultak, de a kiszolgáltatott csoportok továbbra is magas szegénységi kockázatnak vannak kitéve.
Szájer József: az uniós bizottság befolyásolni kívánja a magyar választásokat
Az Európai Bizottság szerdán közzétett téli gazdasági országjelentése egyértelmű és világos manipulációról, befolyásolásról szól, ugyanis az európai uniós intézmény azt kívánja elérni, hogy Magyarország adja fel azt a politikáját, amely elutasítja a bevándorlók kötelező kvóták szerinti elosztásának uniós rendelkezését – jelentette ki Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő magyar újságíróknak nyilatkozva. Úgy vélte:
az Európai Bizottság a magyar választókat kívánja befolyásolni, hogy szavazataik által olyan kormány jöjjön létre, amely ezt az akadályt könnyedén el fogja hárítani.”
Szájer József véleménye szerint jelentésével az uniós bizottság „behozta az Európai Unió intézményeibe a magyar választási kampányt”, ugyanis a megfogalmazott javaslatok és észrevételek egyrészt nem az ország helyzetének leírását tartalmazzák, másrészt előrehozzák azokat az értékeléseket és ajánlásokat, amelyeket az uniós intézmény más országok esetében jóval később szokott megtenni. Mint elmondta, a szöveg ellenséges Magyarországgal és intézkedéseivel szemben, amit az is tükröz, hogy a bizottság jelentésében szereplő adatok a valósággal gyakran „köszönőviszonyban sincsenek”.
Nem kétséges, hogy az országjelentés „az ellenzék kottáját másolja”, és nekik kíván segítséget nyújtani
– húzta alá a kormánypárti EP-képviselő. Az Európai Bizottság jelentése politikai megrendelésre készült, a magyar választási kampányba való nyílt beavatkozásnak tekinthető, hiszen az ellenzék számára fontos kérdéseket rögzíti – tette hozzá Szájer József.
Kovács Zoltán: az EU országjelentése politikai és kampányjelentés
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országjelentése politikai és kampányjelentés, amelynek jellegzetessége, hogy csak negatívumokat tartalmaz – jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő szerdai brüsszeli tájékoztatóján. A 2018-as európai szemeszter téli jelentésében írtakkal kapcsolatban a szóvivő felvetette:
miért van az, hogy mindig, különösen a kampányok és politikai fordulópontokhoz kapcsolódóan, olyan vélemények jelennek meg az Európai Bizottság részéről, amelyek azt sugallják, hogy az a bizonyos pohár legfeljebb csak félig van tele?
– tette fel a kérdést Kovács Zoltán, aki egyúttal elmondta, Magyarország nem látja, hogy a jelentés tükrözné a kormány által rendelkezésre bocsátott és nyilvánosságra hozott eredményeket akár a gazdaság, akár az igazságügyi reform terén, vagy más ügyben tett lépéseket illetően. A kormányszóvivő úgy vélekedett, hogy mindez nem véletlenül történik, hiszen Magyar György baloldali képviselőjelölt fia, Magyar Gábor személyében olyan ember van a szerzők között, akik nyilvánvalóan kapcsolódnak a magyar ellenzékhez. Aggályosnak nevezte, hogy amikor egy országban választási kampány zajlik, olyan emberek tollából születnek jelentések és javaslatok a gazdaság, az ellátórendszer, vagy az ország egyéb teendői kapcsán, akik teljesen nyilvánvalóan a politikai ellenzékhez kapcsolódnak.
Ilyen esetben nem születhet elfogulatlan és objektív ítélet, innentől kezdve a bizottság országspecifikus jelentése egy politikai és kampányjelentés
– hangoztatta. A szóvivő sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Bizottság politikai testületté válik, noha nem ez lenne a feladata. Kovács Zoltán a jelentésben foglaltakkal szembeni magyar kormányzati kifogásokat firtató kérdésre válaszolva kijelentette, ha az Európai Bizottságon és más uniós intézményeken múlik, akkor Magyarországon adókat kell emelni.
El kell gondolkodni azon, ha egy politikai jellegű jelentésről van szó, és megjelenik benne ez az elem, akkor az ellenzék hatalomra kerülése esetén egészen biztosan adóemelésekre kell számítani
– fűzte hozzá. A kormányszóvivő hozzátette, noha az uniós bizottság álláspontja számos kérdésben „tompult”, amit a bírósági rendszer átalakításáról szóló megállapítások, vagy a roma integráció kérdésköre tükröz, Brüsszel jelentésében korábbi ügyeket „melegít fel”. Ezek olyan, már lefolytatott és lezárt jogi párbeszédek és nézeteltérések elrendezése után megszületett vélemények, amelyben Magyarország már kifejtette szempontjait.
A kérdéskörök újbóli felemlegetése ugyancsak politikai célokat szolgál
– húzta alá Kovács Zoltán.
Forrás: MTI; fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Facebook
Twitter
YouTube
RSS