Folytatódik a paksi atomerőmű bővítése, amely Orbán Viktor szerint az “évszázad szerződése és üzlete”, az orosz gázszállítási szerződést 2019-ig meghosszabbították, és magyar cégek is részt vehetnek orosz stadionépítésekben – mások mellett ezekről a fő kérdésekről állapodott meg ma Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában. A csúcstalálkozó után Kovács Zoltán kormányszóvivő a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott, “miközben Magyarország szolidáris az európai politikával és hazánk az uniós tagja, aközben a kormány tovább erősíti a magyar-orosz kétoldalú kapcsolatokat, de szigorúan gazdasági alapon.” Kovács Zoltán nyomatékosította, hazánk érdekelt az európai-orosz kapcsolatok normalizálásában, az Oroszország elleni uniós szankciók újragondolásában. Kérdésünkre a kormányszóvivő elárulta, tavaly a magyar-orosz kétoldalú áruforgalom 40 százalékkal, 4,7 milliárd dollárra csökkent, de a mostani megállapodásoknak köszönhetően ez az érték újra emelkedni fog.
Az évszázad megállapodásának és üzletének nevezte a paksi atomerőmű bővítéséről szóló, Oroszországgal kötött együttműködést Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az államfő Moszkva melletti rezidenciáján szerdán folytatott többórás megbeszélését követően. A kormányfő arról is szólt, hogy szerinte az év közepén nem lehetséges az Oroszországgal szembeni európai uniós szankciók automatikus meghosszabbítása, arról nyílt vitát kell folytatni.
A miniszterelnök az orosz elnökkel közösen Novo-Ogarjovóban tartott sajtótájékoztatón a paksi bővítésről szóló orosz-magyar megállapodásról nyilatkozva hangsúlyozta: az ezzel kapcsolatos nemzetközi vitákat Magyarország indokolatlannak tartja, mivel a két ország a ’60-as évek óta működik együtt ezen a téren, és nem tett mást a két fél, mint ezeket meghosszabbította. Szerinte bírálatok helyett köszönettel tartozunk Oroszországnak, hogy készen állt ennek meghosszabbítására.
Orbán Viktor megállapította: a magyar-orosz kapcsolatok jól fejlődnek, de ez szavai szerint “kész csoda”. Ezt azzal magyarázta, hogy kedvezőtlen nemzetközi környezetben kell évről évre javítani az orosz-magyar kétoldalú kapcsolatokat. E kapcsolatok sikeressége – mondta – a felelősségérzetből fakad, hiszen “olyan szorosan van összekapcsolódva Oroszország energiaexportja a magyar ipar működéséhez szükséges energia kérdésével, hogy azt szinte nem lehet szétválasztani”. Jó orosz-magyar gazdasági kapcsolatok nélkül a magyar gazdaság, a magyar ipar működésképtelen – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy ezért a magyar emberek érdeke a jó magyar-orosz gazdasági kapcsolat.
“Oroszország nem ellensége, hanem partnere Magyarországnak. Oroszország nem fenyegeti hazánkat, hanem egy partneri együttműködési lehetőséget kínál, ami a gazdasági sikereink egyik előfeltétele” – mondta a kormányfő, aki kialakult politikai szokásnak nevezte, hogy a két ország évente egyszer a legmagasabb szintű találkozón tekinti át az együttműködés kérdéseit.
A kétoldalú kapcsolatokban szerinte minden téren előrelépés következett be. Csupán a kereskedelem területén tapasztalhattunk visszalépést – tette hozzá -, amiről azonban nem a két fél tehet. A miniszterelnök szólt arról, hogy a magyar gyógyszeripar is komoly lehetőségeket kapott Oroszországban, de a magyar jármű- és gépipar is partneri együttműködést alakíthat ki vezető orosz cégekkel. Szólt annak jelentőségéről is, hogy a Magyarország által felajánlott 200 ösztöndíjat Oroszország időarányosan, vagy annál is gyorsabban tölti fel, mert ez szintén szolgálja a hosszú távú kapcsolatokat a két ország között.
A miniszterelnök szerint a világpolitika nagy kérdéseiben Oroszország megkerülhetetlen. Magyarország nagyra értékeli azokat az erőfeszítéseket, amelyek a válságtérségek helyzetének rendezésére irányulnak, és hogy “a migránsok millióinak kibocsátása megszűnjön”. A migrációról kérdésre válaszolva külön is beszélt a kormányfő, kifejtve: az európai biztonság romlásával összefüggő események az európai polgárok egyre nagyobb hányadát teszik megértővé, sőt támogatóvá a magyar állásponttal szemben. Magyarország álláspontja szerint – erősítette meg – az ellenőrzés nélkül, tömegesen beáramló migránsok jelensége rossz dolog Európának. Kiállt amellett, hogy a schengeni előírásokat be kell tartani, majd leszögezte azt is, hogy “a keresztény és nemzeti értékek a jövőben is fontos értékek lesznek”. Jelezte egyúttal: nagy vita zajlik Európában arról, eldöntheti-e bárki helyettünk, hogy “mi, magyarok kikkel akarunk együtt élni”. Magyarország ebben a kérdésben azt képviseli: “nem lehet rákényszeríteni senkit arra, hogy olyanokkal éljen együtt, akikkel nem akar” – közölte. Tudatta azt is, hogy Magyarország vállalta: saját költségvetési forrásból Szíriában kórházat építtet és működtet, hogy ezzel is hozzájáruljon a szíriai helyzet kezeléséhez.
Az EU és Oroszország közötti gazdasági szankciókkal kapcsolatos kérdésre válaszolva a miniszterelnök kijelentette: szerinte az év közepén nem lehetséges az Oroszországgal szembeni európai uniós szankciók automatikus meghosszabbítása, arról nyílt vitát kell folytatni. Magyarországon kívül egyre több EU-s tagállam gondolja így – közölte, hangsúlyozva egyúttal, hogy Magyarország lojális tagja az EU-nak. Megítélése szerint az Európai Uniónak és Oroszországnak mielőbb meg kell találnia a gazdasági együttműködés lehetőségét, ellenkező esetben lemarad a világgazdasági versenyben. Kijelentette: az unió gazdasági növekedése lassú, ezért nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ne működjön együtt mindenkivel, aki dinamizálhatná a gazdaságát. “Minden észérv amellett szól, hogy előbb-utóbb együttműködést alakítsunk ki” – összegezte álláspontját, megjegyezve, lát esélyt arra, hogy “az együttműködés szükségességének felismerését” politikai cselekvés is követi.
Az orosz elnök nagyra értékelte a magyar kormány következetes politikáját Oroszországgal szemben. Az árufogalom ugyan esett, de Putyin ezt a szankciók, az olajárcsökkenés számlájára írta.
A csúcstalálkozó után Kovács Zoltán kormányszóvivő a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott, “miközben Magyarország szolidáris az európai politikával és hazánk az uniós tagja, aközben a kormány tovább erősíti a magyar-orosz kétoldalú kapcsolatokat, de szigorúan gazdasági alapon.” Kovács Zoltán nyomatékosította, hazánk érdekelt az európai-orosz kapcsolatok normalizálásában, az Oroszország elleni uniós szankciók újragondolásában. Kérdésünkre a kormányszóvivő elárulta, tavaly a magyar-orosz kétoldalú áruforgalom 40 százalékkal, 4,7 milliárd dollárra csökkent, de a mostani megállapodásoknak köszönhetően ez az érték újra emelkedni fog.
Kovács Zoltán: Magyarország érdekelt az európai-orosz kapcsolatok normalizálásában. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
“A magyar-orosz áruforgalomban egymilliárd dolláros kárt okozott az Oroszország elleni uniós szankció életbe léptetése. Magyarország nem kerüli meg a szankciókat, Európával vagyunk szolidárisak, de a szankciókat felül kell vizsgálni, mert azok Európának is kárt okoznak. Magyarország álláspontja, hogy Oroszország az Európai Unió természetes szövetségese, egymásra vagyunk utalva” – fogalmazott Kovács Zoltán.
Portálunk kérdésére elárulta, Paks II., “a paksi projekt előkészítése kellő ütemben megy előre, és ugyan az ezzel kapcsolatos uniós vizsgálatok folyamatban vannak, de ezekről a magyar kormány a lehető legnagyobb nyíltsággal beszél, és a beruházás, a szerződés kiállja a próbát“.
“Magyarország számára az EU-n kívüli piacok közül Oroszország az első három legfontosabb partner között van az Amerikai Egyesült Államokkal és Kínával együtt. A mai találkozó fontos fejleménye, hogy a Gazprom 2019-ig meghosszabbította a szerződést a gázszállításra. A Malév adósságügyében is van előrelépés, körvonalazódik az ezzel kapcsolatos megoldás. Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin ma arról is megállapodott, hogy magyar cégek is részt vehessenek a 2018-as oroszországi futball-vb előkészítésében” – ismertette Kovács Zoltán.
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS