A történelem arra tanított bennünket, Európában mi, magyarok és lengyelek csak önmagunkra és egymásra számíthatunk – emelte ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke kedden, Józef Pilsudski lengyel hadvezér és államférfi budapesti mellszobrának avatóünnepségén. A házelnök hozzátette, ezt nevezik sorsközösségnek, és ez akkor sem fog változni, ha a mai világ hatalmasai nem akarnak hinni sem a sorsban, sem bármilyen természetes és hagyományos közösségben és értékben.
Kövér László azt mondta, 1920-ban a Vörös Hadsereg számára Lengyelországon keresztül vezetett volna az út a világot lángba borító forradalomhoz. Egy évvel korábban Magyarország “Európában elsőként esett túszul ennek a kereszténygyűlölő és nemzetellenes internacionalista erőnek, amely a lengyelek leigázásán keresztül egész Európát túszul akarta ejteni”. Mint mondta, a lengyeleknek éppen a szabad, önrendelkező állam és a megtaposott nemzeti önbecsülés helyreállítása volt a legfőbb vágyuk.
A lengyel csapatok Varsó közelében Józef Pilsudski vezetésével visszaverték a szovjet csapatokat.
Úgy fogalmazott,
a Trianonnal halálra ítélt Magyarország akkor az utolsó erejével is a halálos veszedelembe lévő Lengyelország segítségére sietett – Magyarország több vagonnyi lőszert küldött a lengyeleknek.
Józef Pilsudskit olyan emberként említette a házelnök, “akinek történelmi teljesítménye nélkül minden bizonnyal nem létezne a mai Lengyelország”.
A magyaroknak is kirendelt a gondviselés egy követet, Tisza Istvánt; 1918. október 31-én bolsevik terroristák gyilkolták meg az otthonában, ezért sajnos már soha nem fogjuk megtudni, hogyan alakult volna Magyarország sorsa, ha az 1918 és 1920 közötti válságos időkben egy igazi államférfi áll az élén
– mondta a házelnök.
Marek Kuchcinski, a varsói szejm elnöke azt emelte ki, 1848-49-ben a lengyelek segítették a magyarokat szabadságharcukban, és nem felejtik el azt a szolidaritást, amelyet az 1920-as bolsevik invázió idején a magyarok, “a lengyelek történelmi és mai barátai” tanúsítottak. A szejm elnöke arra emlékeztetett, Pilsudski marsall nagy híve volt Lengyelország és Magyarország szoros együttműködésének, és olyan közös értékeket vallott az akkori magyar politikusokkal, mint az önálló, erős és független állam. Hangsúlyozta, Pilsudski korában a két állam egymás szövetségese volt, napjainkban pedig a két házelnök is azon dolgozik, hogy a két nép jobb életének érdekében elmélyítsék az együttműködést.
Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP), a főváros XII. kerületének polgármestere az eseményen kiemelte, a főváros e része ezer szállal kötődik a lengyel államférfihez, hadvezérhez és a lengyelekhez, emlékeztetve arra, hogy Józef Pilsudski halála után egy évvel közterület, majd nem sokkal később emléktábla tisztelgett a marsall előtt.
Jerzy Snopek, Lengyelország budapesti nagykövete a 123 évnyi rabság után egy évszázada visszanyert lengyel függetlenség atyjaként beszélt Pilsudskiról, aki a szovjet sereget visszaverő nemzeti hős volt egy olyan korban, amikor országa győzelme vagy veresége Európa további sorsát is meghatározta.
Ezt követően lépett a politika színpadára, és ha voltak is ellentmondásos döntései, legfőbb célja mindvégig a köztársaság szolgálata, a jövőért folytatott küzdelem volt
– emelte ki a diplomata.
Forrás/fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS