Kövér: A menekültügy az európai civilizáció válságjelensége

“A bevándorlási kvóta bevezetése Európa azon törekvését szolgálja, hogy a nemzetállamokat az Európai Unió bürokráciája alá rendeljék” – jelentette ki a Napi Gazdaságnak Kövér László házelnök. Az Országgyűlés fideszes elnöke keresztényi alapon nem híve a halálbüntetésnek, de elfogadhatatlannak tartja, hogy bármi tabutéma legyen a demokratikus Európában.

Kövér László beszélt arról is, hogy amit a Gyurcsány-­kormány idején, csak a titkosszolgálatok körében elkövettek, azt a világ minden táján hazaárulásnak nevezik. Kovács Béla kémbotrányáról pedig úgy vélekedett: az önmagában szimbóluma annak, milyen zavaros hátterű párt a Jobbik. Elmondta: miközben sokak szerint a Fidesz politikájának köszönhető a Jobbik megerősödése, nem veszik észre, hogy ez alapvetően 2010-ben kezdődött, a szocialisták nyolcéves nemzetietlen és szociálisan érzéketlen politikájának következményeként. A Fidesz népszerűségvesztése kapcsán megjegyezte, át kell gondolni a párton belüli munkamegosztást. Ezt azzal indokolta, hogy a kormányzás túlságosan igénybe vette a Fidesz erejét.

“A polgári társadalom – amelynek törzsét a saját lábukon megállni képes, relatív létbiztonságban élő családok, vagyis a középosztály adja – nem tudott kiépülni, mivel az utóbbi 25 évet a régi rendszer ellenérdekelt haszonélvezőivel folytatott küzdelem határozta meg. Négy év romeltakarítás és alapozás után a polgári Magyarország építése tehát valóban most kezdődik” – mondta el a házelnök. “A társadalom egy jelentős része azért csalódott, mert gyorsabb felzárkózásban hitt, úgy gondolta 1990-ben, hogy ha nem is négy vagy nyolc év alatt, de belátható időn belül megközelítjük az európai átlagos életszínvonalat” – mondta el Kövér László, majd hozzátette: a csalódás oka az is, hogy elmaradt a történelmi igazságtétel és a felelősségre vonás az előző rendszer hibáival, bűnöseivel szemben. Ugyanígy nem került sor valódi elszámoltatásra sem. 

Kövér szerint ellentmondásos a helyzet, hiszen ha természeti katasztrófa sújtja az országot, mint árvíz idején, nagy az összefogás, “máskor viszont ugyanez a magyarság képes megtagadni a saját fajtáját, ahogy az 2004. december 5-én történt a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson.” Hozzátette: ha a kormány hitelesen el tudja magyarázni, miért fontos az összefogás, akkor a többségi társadalom követni fogja ezt az irányt. 

Kövér elmondta, hogy az elmúlt 25 év tragédiája az ország megosztottsága, “a posztkommunisták és az antikommunisták – között mély szakadék tátongott, nem volt közös nevező az alapértékek tekintetében.” 

A brüsszeli kvótarendszerrel kapcsolatban elmondta: sunyi törekvésről van szó. “Illeszkedik abba a sorba, amelynek a lényege, hogy a nemzetállamokat az Európai Unió bürokráciája alá rendeljék, kvázi tartományi státusba. A menekültstátusra jogosult létszámot nevetségesen alacsony, húszezres kvótában határoznák meg, amelyből Magyarországra mindössze 307 fő jutna, miközben az év első három hónapjában már 43 ezer menedékkérelem érkezett hazánkba. Ez a kvótarendszer csupán csali, amivel horogra akarják akasztani a tagállamokat, hogy az uniót a föderalizáció irányába tereljék.”

Majd hozzátette: “Valójában nem menekültkérdésről van szó. A fehér ember által meghatározott európai modell és mutációinak elterjedésével létrejött globális civilizáció válságjelenségeivel állunk szemben. A menekültproblémát nem fogjuk tudni megoldani a következő harminc évben, ha figyelembe vesszük a demográfiai mutatókat, a kibocsátó térségek – Afrika, a Közel-Kelet, valamint Ázsia – népesedését, illetve az európai adatokat. A probléma nem az, amit kezelni akarunk. Ideje számot vetni magunkkal: kik vagyunk, és mi dolgunk a világon? Mi az, ami európaivá teszi az embert, ami összeköti az európai nemzeteket?”

“Miért van az, hogy miközben egyes országokban rekordokat dönt a munkanélküliség, azonközben bizonyos munkákat csak bevándorlók hajlandók elvégezni? Az áldozatvállalásra szintén meg kell tanítani a fiatalokat, mert értük is áldozatot vállaltak korábban annak a jólétnek a megalapozásában, amelynek ma ők a haszonélvezői. Talán nem ártana arról is beszélni az európai vezetőknek, hogy a mai életnívónk a mai életmódunk mellett nem tartható fenn. Elsősorban a gyermekvállalás fontosságát kell tudatosítani, mert ez meghatározó a munkaerő megteremtésben is. Az Európai Bizottság legutóbbi dokumentumában például az a cinikus mondat szerepel: a bevándorlók kérdését úgy kell kezelni, hogy ne riasszuk el azokat a migránsokat, akikre az európai gazdaságnak potenciális munkaerőként szüksége van. Ez az álláspont azt jelenti, hogy miután elszívtuk ezen országok erőforrásait, kiaknáztuk az ásványkincseiket, most még az ott kinevelt kevés szakképzett munkaerőt is elhozzuk, hogy ők is Európának hajtsák a hasznot.” 

Forrás és a teljes interjú: Napi Gazdaság Online