Tévedni tévedtünk, rossz szándékkal semmit nem tettünk, kárt – azt hiszem – soha nem okoztunk – nyilatkozta a Mandiner.hu-nak adott nagyinterjúban Kövér László. Az Országgyűlés elnöke úgy vélte, „a rendszerváltozást levezénylő elit minősége – ideértve az utódpártot és az SZDSZ-t – is a történelmünk által meghatározott”. Ugyanakkor úgy látta, már nincsenek az élők között, akiket elszámoltatni lehetne, e mulasztásainkat nem tudjuk pótolni.
A Fidesz, mint közösség döntéseit illetően: tévedni tévedtünk, rossz szándékkal semmit nem tettünk, kárt – azt hiszem – soha nem okoztunk – jelentette ki a Mandiner.hu-nak adott interjúban Kövér László. Az Országgyűlés elnöke ugyanakkor hozzátette, bizonyos nézőpontból totális illúzióvesztés az elmúlt harminc év.
Mint mondta, a rendszerváltozás időszakában politikai közössége, és az ország is abban hitt, hogy „létezik egy életminőségben, gazdasági fejlettségben, kultúrában kiforrottabb nyugati modell, amitől minket a szovjet megszállás eltávolított”. Valamint abban, hogy az EU „valóban Európa újraegyesítésén fáradozik, a hozzá való csatlakozás pedig történelmi erkölcsi-politikai kárpótlásként is felfogható a kommunista diktatúra évtizedeiért”. Kövér László hozzátette, ezért is érezhetjük ma magunkat a nyugat által elárulva, „értékeinkben, méltóságunkban megalázva, érdekeinket tekintve gyakran mellőzve”. Úgy vélte, ennek is köszönhető, hogy a Visegrádi Négyek kormányaik eltérő ideológiai, pártcsaládbeli besorolásától függetlenül egyre jobban megtalálják a közös hangot.
Kövér László az interjúban arról is beszélt, véleménye szerint „a rendszerváltozást levezénylő elit minősége – ideértve az utódpártot és az SZDSZ-t – is a történelmünk által meghatározott”. Ugyanakkor úgy látta, már nincsenek az élők között, akiket elszámoltatni lehetne, e mulasztásainkat nem tudjuk pótolni. Kijelentette, erkölcsi és politikai értelemben lezártuk a posztkommunizmus időszakát is. Felidézte, a rendszerváltást követően a szocialistákat és szabad demokratákat csak a politikai korrektség kedvéért nevezték ellenfeleknek, valójában ellenségnek tekintették őket. Ez ugyanakkor elsősorban nem a személyüknek szólt, hanem annak a világnak, amit ők képviseltek. Mára ugyanakkor „teljesen más neveltetésű nemzedék lépett a politika porondjára, amely nemhogy az íratlan szabályokat nem hajlandó tiszteletben tartani, gyakran az írottakat sem”.
Az Országgyűlés elnöke arról is szólt, véleménye szerint „alapvető mentális és politikai különbségek választják el hazánkat a nyugattól, amelyek olyan társadalmi folyamatok eredményei, amelyek a ’60-as években kezdődtek el, és most tetőztek”. Mint kifejtette, „sem 1994-ben, amikor beadtuk a csatlakozási kérelmünket, sem amikor 2004-ben felvételt nyertünk, Európa, az európai politika még nem olyan képet mutatott, mint ma. Persze, az is lehet, hogy csak nem vettük észre”.
Úgy vélte, a ma az Európát uraló politikai generáció, függetlenül a pártcsaládtól, „nejlontermék” csupán. Hozzátette, „nincs történelem-élményük, és már a 68-as generáció is kifutott modell. Az persze más kérdés, hogy a ’68-asok aberrálttá vált gondolkodásmódja miként hagyott nyomot a politikán”. Mint megjegyezte, „az Európát jelenleg irányító nyugati elitnek azonban nincs szilárd értékrendje”, ugyanakkor tudják, hogy a tömegkommunikáció befolyásoló ereje „messze felülmúl minden korábbit, így nincs jelentősége annak, ha egyik nap ezt mondják, a másik nap azt”.
A teljes interjút itt olvashatják.
Forrás: mandiner.hu; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS