Kövér: „…hogy Magyarország magyar ország maradhasson“

A háborúkban, a határon inneni és határon túli harctereken elesettek előtt tisztelgett Kövér László Vámosújfaluban vasárnap, a magyar hősök emlékünnepén, hangsúlyozva, életük feláldozásával a magyar hősök egy ezredéven át nemcsak Magyarországot, hanem Európát is védték.

Az Országgyűlés elnöke a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település 1934-ben állított első világháborús emlékműve előtt egyebek mellett azt mondta: magyar hőseink egy ezredéven át azért áldozták életüket, hogy Magyarország magyar ország maradhasson, ahol a magyar emberek akarata és érdeke a legelső. Az emlékműnél, amely mellé a Szent Korona másolatát is elhelyezték, első világháborús egyenruhát viselő katonák álltak őrséget.

Kövér László beszédében Márai Sándornak az ember hőssé válásának lényegét leíró szavait idézve azt mondta: „minden ember és minden nemzet életében felvirrad a nap, mikor meg kell érteni, hogy semmire és senkire nem számíthatunk e világon: egyedül vagyunk. (…) Ez a pillanat, mikor minden ember – emelt fővel vagy akár fogcsikorgatva, akarata ellenére – hős lesz“. A házelnök szerint ezt tapasztalta meg a magyarság egy ezredéven keresztül, ez volt és ez marad a magyar hősies újjászületés lényege az elmúlt és az elkövetkező ezredévben egyaránt. „Azok a magyar hősök, akik előtt az emlékünnepen tiszteleg az ország, a létező legnagyobb vámot fizették a lehetséges legnagyobb vámszedőnek, a történelemnek. Az utókor által hősökként tisztelt magyar emberek életüket adták azért, hogy helytállásukból a magyar utókor erőt és példát merítve mindig újjászülessen, és továbbhaladjon a történelem útjain, az újabb vámszedő helyekig“ – folytatta a házelnök, felsorolva Muhit, Mohácsot, Nagymajtényt, Világost, Doberdót, a Don-kanyart, az 1956-os pesti utcát, „ahol mindig egyedül maradtunk, ahol mindig magyar hősök születtek és haltak, ahol a mérhetetlen életáldozatból és szenvedésből azonban mindig újjászületett a magyar élet”.

A magyar hősök emlékünnepét május utolsó vasárnapján tartják azokra a magyar katonákra és civilekre emlékezve, akik az életüket áldozták Magyarországért. Az emlékezést az elesett magyar hősökre először az első világháború idején, 1917-ben iktatták törvénybe, majd 1924-ben újra törvényben rögzítették.

„1924 és 1945 között minden évben méltóképpen emlékezhettek a magyarok a hőseikről, 1945 és 1990 között a kommunisták betiltották a magyar hősök emléknapját, elfojtani kívánták az emlékezetét mindannak, ami a magyarok számára erőt, önbizalmat és önbecsülést adhat“ – mondta Kövér László, hozzáfűzve, 2001-ben, az első Orbán-kormány idején az Országgyűlés helyreállította a magyar hősök emléknapját. Kitért arra is, hogy napjainkban szembe kell nézni azokkal az erőkkel, amelyek Európának és benne Magyarországnak is olyan jövőt szánnak, amelyben nem a népakarat, azaz a demokrácia uralkodik, hanem valami egyéb, „senki által meg nem választott bürokraták akarata érvényesül“.

forrás és kép: MTI (Kovács Tamás)