A magyarság Szent István királyunk óta részese Európa keresztény építkezésének – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke vasárnap a székelyföldi Csíkzsögödön. A Szentháromság-plébániatemplom keresztúti bronzdomborműveit megáldó szentmisét követő beszédében Kövér László úgy fogalmazott, hogy a nyugati világot a halál kultúrája fenyegeti, amely anyagi érdekektől vezettetve szét akar verni minden lelki közösséget.
Hangsúlyozta: “Szent II. János Pál pápa a halál kultúrájának nevezte azt a romboló nihilizmust, amely anyagi érdekektől vezettetve szét akar verni minden lelki közösséget – a családjainkat, a hitbéli gyülekezeteinket és a legtágabb lelki sorsközösséget, a nemzetet is”.
A halál kultúrája a szabadság nevében a rend ellen fordul, a jog nevében a demokrácia létére tör
– hívta fel a figyelmet a házelnök.
Célja a természetes közösségek felmorzsolása olyan, a nemi, családi, vallási és nemzeti önazonosságukból kiforgatott, fogyasztói lényekké silányított egyénekre, akik értéktudatuk elveszítése miatt már képtelenek érdekeik felismerésére, képtelenek az önvédelemre, és ezért biztosabban alávethetők, uralhatók és kifoszthatók
– tette hozzá. Kövér László szerint
mindez ellen az európai embernek csak a keresztény hite, a gyermekáldást vállaló családi szeretetközössége és az értékeiben öntudatos nemzeti közössége nyújthat védelmet.
A házelnök hangsúlyozta: a nyugati világ három dombra – az athéni Akropoliszra, a római Capitoliumra és a jeruzsálemi Golgotára – épült szabadságból, kultúrából és hitből. A “nyugati világ nem létezhet a Golgota nélkül, Európa nem létezhet kereszténység nélkül” – húzta alá Kövér László.
Minden fontos dolog, amit Európa az elmúlt századok alatt hozzátett az emberiség életéhez, valamiféleképpen kapcsolatban van a kereszténységgel: annak eszmeiségéből sarjadt, folyamatosan abból táplálkozik
– vélekedett. A házelnök szerint a zsögödi keresztút egy európai emlékeztető arra, hogy “hit, hűség és áldozat nélkül senki számára nincs sem megmaradás, sem feltámadás”. A csíkzsögödi műemlék templom restaurálását a magyar kormány támogatta. A keresztúti stációk Blaskó János budapesti születésű szobrászművész alkotásai.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mónus Márton
Facebook
Twitter
YouTube
RSS