Kövér László: Nagy baj lenne, ha a migrációt támogatók kerülnének többségbe az EP-választáson

Optimista a jövő évi európai parlamenti választásokat illetően Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki szerint “nagy baj” lenne, ha valamilyen ok miatt mégis a migrációt támogató erők kerülnének többségbe. Kövér László a Magyar Katolikus Rádióban szerdán arról is beszélt, hogy a héten várható döntés a Nagy Imre-szoborról, illetve arról, hogy 2018 legfontosabb történésének a választások megnyerését tartja, míg 2019 legjelentősebb eseményei az EP- és az önkormányzati választások lesznek.

Arról, hogy mi lenne, ha minden várakozással szemben a migrációt támogató erők kerülnének többségbe a jövő évi EP-választáson, azt mondta: “röviden: nagy baj”. Erre vonatkozóan B-terv nincs, szerinte reális az a feltételezés, hogy az a tendencia, ami egy-két éve elindult, kitart a jövő évi választásokig. Az emberek elég világosan látják most már Nyugat-Európában, hogy a saját politikai elitjük lebecsüli és semmibe veszi őket – mutatott rá. A házelnök arra számít, hogy a választások után az EP új összetétellel kezdi meg működését, s az Európai Bizottság sokkal barátságosabb lesz Magyarország és azon értékek iránt, amelyeket képviselnek. Fordulatnak kell bekövetkeznie – rögzítette, hozzátéve: ezen fognak dolgozni.

Kövér László úgy vélekedett, hogy Nyugat-Európában a demokrácia modellje válságban van, a hagyományos pártokhoz képest keresik az alternatívákat az emberek, ezt mutatják a választási eredmények is. Szerinte mára túlságosan összecsiszolódtak a szereplők, a jobb- és balközép a konszenzuskeresésben odajutott, hogy középen összefonódtak, lényegében eggyé váltak, miközben az élet termeli azokat a kérdéseket, amelyekre nem adnak választ, de az embereket nagyon is foglalkoztatják. “Hülyeségeket beszélnek” és intellektuális alkalmatlanságról tesznek tanulságot – értékelte Kövér László azokat az időről időre megjelenő liberális véleményeket, miszerint Magyarországon nincs demokrácia. Megjegyezte: Magyarországon nagyobb mértékben érvényesül a sajtó “színessége”, a szólásszabadság, mint az úgymond “remek demokráciákban”. Arra a felvetésre, nem érzi-e, hogy vannak esetek, amikor túltolják a biciklit, azt mondta: van, amikor úgy érzi, de összességében nincs benne rossz érzés. Az a lényeg, hogy “egy politikai mezsgye” határvidékén tudjanak mozogni, és szerinte erről nem tértek le.

Kérdésre válaszolva közölte: megszavazza a túlóra-számítás átalakításáról szóló törvényt. Megvan a bizalom a képviselőtársai iránt, és ha Kósa Lajos (Fidesz) azt mondja, ez egy jó törvény, ő látatlanban elhiszi – rögzítette. Az ellenzék részéről megint “handabandázásról” van szó, nincs semmilyen rabszolgatörvény, a munkaerő-piac rugalmasabbá tételét szolgálja az új jogszabály – mutatott rá, hangsúlyozva: a plusz 100 óra elrendeléséhez a munkavállaló írásos hozzájárulására lesz szükség. A Nagy Imre-szobor sorsáról a héten várható a döntés – jelezte. A házelnök felidézte, hogy az első világháborút követő forradalmak áldozatainak az 1920-as években állítottak egy emlékművet, amit a kommunisták 1945 után eldózeroltak a Kossuth térről. Ők Nagy Imréről 1989-ben elmondták a véleményüket, az azóta nem változott, tisztelik azt a nemzeti mártírt, aki kommunista elveit is hajlandó volt feladni, és feláldozta magát a nemzete érdekében. Azt gondolják azonban, posztkommunista trükk volt, hogy éppen ide állították fel a Nagy Imre emlékművet.

A szobrot várhatóan átszállítják a Jászai Mari térre, ahol már van egy Bibó Istvánt, egy Kéthly Annát és Kovács Bélát ábrázoló emlékmű, és még hiányzik egy Barankovics-emlékmű, de lehet, hogy nem egy szobrot kap a kereszténydemokrata politikus, hanem róla nevezhetik el a képviselői irodaházat. A Kossuth térnél pedig rekonstruálnák a régi emlékművet – ismertette az Országgyűlés elnöke. A házelnök Ukrajnáról azt mondta: bonyolult történet, az állami hagyományai nem túl erősek, mélyek, és az államalkotó elitje sem rendelkezik mély politikai kultúrával, “kicsit szertelenek”, nem tudják, hol a határ. Megjegyezte: nem lát lényeges különbséget az ukrán politikai szereplők között, így nem optimista a közelgő választások kapcsán sem. Azt ugyanakkor némi optimizmussal látja, hogy a kárpátaljai ukrán politikai elitnek vannak olyan józan képviselői, akik jelzik Kijev felé, hogy amit csinálnak, az Kárpátalja ukrán lakosságának is rossz.

Kitért arra is: bár Szlovákia esetében nem értenek mindenben egyet a nemzetiségi politika területén, de mostanra kialakult egyfajta érzékenység a szlovák politikai vezetőkben a közös ügyek iránt. Az irány – ahogy Szerbia esetében is – jó – állapította meg. Románia esetében kevéssé optimista, ebben a pillanatban nagyon nehéz belső helyzet áll fenn, a politikai elit bármelyik oldaláról előhúzhatják a magyar kártyát, amire felkészülten kell reagálni. További felvetésre elmondta: az új házelnöki rezidenciára nem kíván beköltözni. Az azért készül, mert nem mindig lesz olyan házelnöke Magyarországnak, aki 22 kilométerre lakik az Országgyűléstől.

A rádióinterjúban a házelnök arról is beszélt, a család adja a boldogságot, és ő maga abban a korban van, hogy joggal számít arra, unokával ajándékozzák meg a gyermekei, lelkileg felkészültnek tartja magát erre. Az adventi időszakról azt mondta, nagyon fontos lenne mindenkinek, hogy legyen év végén idő egy kis lazításra, hogy többet tudjanak a családjukkal foglalkozni, mérleget vonni. Erre sajnos neki megint nem nagyon lesz ideje – jegyezte meg.

Forrás: MTI; Fotó: MTI