A dinamikusan fejlődő kétoldalú kínai-magyar kapcsolatokról, a Kína és a kelet-közép-európai országok együttműködéséről, a koronavírus elleni küzdelemről, valamint a magyar Országgyűlés és a kínai Országos Népi Gyűlés kapcsolatáról is szó volt azon a videokonferencián, amelyet pénteken tartottak Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Li Csan-su, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottságának elnöke részvételével.
Kövér László – a kínai fél kezdeményezésére rendezett tanácskozáson – kijelentette, hogy mind a magyar kormány, mind a magyar Országgyűlés részéről kifejezetten elégedett a Kínai Népköztársasággal fenntartott kapcsolataink fejlődésével. Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnökének az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a házelnök köszönetet mondott kínai kollégájának azért a segítségért, amelynek eredményeként a koronavírus-járvány kitörése után egy közvetlen, Kína–Budapest légihídon jelentős mennyiségű egészségügyi felszerelés érkezett Kínából Magyarországra. Kövér László megköszönte azt is, hogy sikeres tárgyalások után idén január végéig mintegy 5 millió adag kínai oltóanyagot vásárolhatott hazánk a Sinopharm cégtől, amelynek első szállítmánya, 550 ezer vakcina ezen a héten érkezett meg Budapestre. Li Csan-su ugyancsak megköszönte Kövér Lászlónak, hogy Magyarország az elsők között ajánlott fel konkrét segítséget országának a járvány megfékezése érdekében. Az Országgyűlés elnöke elismerését fejezte ki partnerének, hogy Kína saját eszköztárával sikeresen küzdötte le a vírust, akadályozta meg annak továbbterjedését, ami jórészt a gyorsan meghozott intézkedéseknek és a fegyelmezett állampolgári magatartásnak volt köszönhető.
Nehéz esztendő van mögöttünk és egy bizonytalan év van előttünk, de azt a reményemet fejezem ki, hogy mind a kínai, mind a magyar emberek számára ez az esztendő az előzőhöz képest ismét a felemelkedés, ismét a derűlátás esztendeje lesz
– fogalmazott Kövér László. A két ország gazdasági kapcsolatáról szólva a házelnök kijelentette, hogy az elmúlt tíz esztendőben nagy utat tettek meg egymás felé: Magyarországon a Keleti Nyitás stratégiájának meghirdetése – amely révén 25 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelmi forgalom –, Kínában pedig az Egy Övezet, Egy Út program megteremtette a stratégiai együttműködés alapfeltételeit. 2020-ban Kínából érkezett Magyarországra a legtöbb külföldi befektetés, amivel a kínai befektetések összértéke meghaladta az öt milliárd dollárt, és a Magyarországon működő kínai vállalatok több, mint 16 ezer embernek és családjuknak adnak megélhetést. Kövér László örvendetesnek nevezte, hogy miközben a járvány miatt gazdaságaink is lendületet vesztettek szerte a világon, a kínai-magyar kereskedelmi kapcsolatokban mind a kivitel, mind a behozatal oldalán több, mint 20 százalékos növekedést könyvelhettünk el 2020-ban. A felek nagyra értékelték a 17+1-es együttműködést, és szorgalmazták, hogy a program keretében minél több konkrét projekt megvalósulhasson. Kövér László kijelentette, hogy a Kína és a kelet-közép európai országok közötti együttműködést nem tekintik az Európai Unió alternatívájának, sokkal inkább egyfajta hídnak az unió és Kína, illetve Ázsia között, amely révén mások számára is hasznosítható modelleket tudnak kidolgozni. Li Csan-su és Kövér László egyetértett abban, hogy országaik a jövőben is a pragmatikus együttműködésben érdekeltek, amelynek egyik feltétele a belügyekbe való be nem avatkozás, valamint a partner stratégiai érdekeinek a tiszteletben tartása.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Az Országgyűlés Sajtóirodája/Pólya-Pető Dávid
Facebook
Twitter
YouTube
RSS