Az elmúlt hetvenhét esztendőben Európa eszményei és valósága között még soha nem tátongott akkora szakadék, mint napjainkban, az eszmény soha nem tűnt olyan távolinak, a valóság pedig soha nem volt olyan aggasztó, mint jelenleg – fogalmazott az Országgyűlés aktuális ülésén, hétfőn Kövér László. Az Országgyűlés elnöke szerint a május 9-én ünnepelt Európa-nap ünneplése helyett önvizsgálatra volna szükség. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt: bár az ellenzéki összefogás közös listája súlyos vereséget szenvedett, annak mégis volt egy nyertese Gyurcsány Ferenc személyében. Mint kifejtette, lényegében minden korábbi ellenzéki parlamenti frakció megfeleződött, egyetlen politikai csoportosulás van, amelyik megduplázta a létszámát: a Demokratikus Koalíció.
A Momentum Mozgalom mégis eljött a Parlamentbe, ahol Fekete-Győr András mindjárt néhány tanácsot is kapott az országgyűlési munkához, de kiderült az is: bár súlyos veszteségeket szenvedett az ellenzék, a Demokratikus Koalíció mégis jelentősen profitált az ellenzéki összefogásból. Ez történt ma az Országgyűlésben.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Európa nem ura önmagának
1985-ben döntöttek arról, hogy minden év május 9. napja legyen Európa közös ünnepe
– idézte fel Kövér László, az Országyűlés elnöke a hétfői Országgyűlés aktuális ülésén. Mint megjegyezte,
az elmúlt hetvenkét esztendőben Európa eszményei és valósága között még soha nem tátongott akkora szakadék, mint napjainkban. Az eszmény soha nem tűnt olyan távolinak, a valóság pedig soha nem volt olyan aggasztó, mint jelenleg. Ezért a mai napon európai ünneplés helyett inkább európai önvizsgálatra volna szükség.
Kövér László úgy vélte, a II. világháború után az európai eszmény a béke, egység, jólét és szabadság megteremtése volt, amelyet az önrendelkező európai nemzeti államok együttműködésén alapuló politika volt hivatott szolgálni.
Napjaink európai valóságában azonban béke helyett ismét háború dúl, az európai politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális érdekek védelme helyett önfeladás van. Az európai nemzeti államok együttműködését és egységét birodalomépítési törekvések zilálják. Az európai emberek kemény munkájával és küzdelmeivel évtizedek alatt elért jólétet és szabadságot pedig soha nem fenyegette akkora veszély, mint most
– fogalmazott. Az Országgyűlés elnöke szerint az Ukrajna területén zajló háború földrajzi értelemben európai háború, amelynek megelőzésére az Európai Uniónak nem volt erkölcsi és diplomáciai ereje, de a befejezés elősegítéséhez sem.
Úgy tűnik, csak ahhoz van elegendő bürokratikus ereje, hogy az agresszor Oroszország büntetésére szánt, és e tekintetben hatástalannak bizonyuló gazdasági szankciókkal romba döntse az európai országok gazdaságát
– vélekedett. Hozzátette:
Európa nem ura önmagának, hanem a demokratikus ellenőrzés mechanizmusain és a kontinensen kívüli gazdasági és politikai érdekcsoportok cselédje. Mindez azért van így, mert az elmúlt évtizedekben az európai értelmiségi és politikai elit egy része elárulta és cserbenhagyta Európa eszményeit, ezáltal cserbenhagyja, nap mint nap elárulja az európai embereket is.
Szavait azzal zárta:
jövőre lesz 200 esztendeje annak, hogy 1823-ban az amerikaiak a korabeli európai gyarmatosítási törekvések ellen meghirdették a mai napig érvényes Monroe-elvet, vagyis azt, hogy Amerika az amerikaiaké. Segítse a Jóisten Európát és minden európai embert abban, hogy egyszer egy valóban ünnepi napon mi is mindannyian elmondhassuk: Európa az európaiaké!
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Az orosz energia elleni szankciók jelentik csak a vörös vonalat
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, hogy az orosz–ukrán háború kitörése óta Magyarország érdeke és álláspontja világos. Hozzátette: az a magyar érdek, hogy ismételten béke legyen Ukrajnában, amelyért hazánk mindent megtett és meg is tesz.
Mi világos különbséget teszünk a támadók és a megtámadottak között, ezért az Ukrajnával szembeni orosz katonai agressziót elítéltük, kiállunk Ukrajna szuverenitása mellett, és minden idők legnagyobb humanitárius akcióját hajtjuk jelenleg végre
– hangsúlyozta, hozzátéve: vörös vonalat Magyarország számára pusztán az energiaellátás biztonságát veszélyeztető szankciók jelentenek. Szijjártó Péter szerint hazánk földrajzi helyzete és az évtizedek alatt létrejött szállítási útvonalak, valamint a földgáz- és kőolajmezők elhelyezkedése és elérhetősége meghatározzák Magyarország energiaellátásának biztonságát, a szankciók viszont Magyarország eddig biztos lábakon álló energiaellátását teljes mértékben képesek lerombolni.
A brüsszeli csomag elfogadása esetén 700 forintos benzinárhoz és 800 forintos gázolajárhoz vezetne
– hangsúlyozta Szijjártó Péter, kiemelve: a brüsszeli javaslat Magyarország számára problémát jelent, ugyanakkor nem tartalmaz megoldásra vonatkozó előterjesztést, ezért hazánk nem támogathatja ezt a szankciót.
Tordai nem is támogatta az orosz agressziót elítélő határozatot, most mégis a jobboldalt oktatja erkölcstanból
Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője hozzászólásában arról beszélt, hogy a háború látszata alatt az Európai Bizottságban folyik egy harc az orosz és az amerikai fosszilis energia érvényesülése között, amelyet az LMP zöld pártként nem támogathat.
Mi nem gondoljuk, hogy zöld javaslat lenne az, hogy milliárd eurót költsünk arra, hogy amerikai palagázt szállítsunk Európába a tengeren át
– fogalmazott, hozzátéve: egyetértés van a Parlamentben, hogy Magyarországnak el kell indulnia az önrendelkezés útján, amelynek alapja a nap- és szélenergia lehet.
Tordai Bence, a Párbeszéd frakcióvezetője felszólalásában úgy reagált: örül, hogy a kormánynak sikerült különbséget tenni végre az orosz agresszorok és az ukrán áldozatok között, ugyanakkor a “propagandamédia” még mindig “putyini” üzeneteket sugároz. A képviselő szerint a kormány hibája, hogy az elmúlt 12 évben Magyarország válságállóságát nem sikerült kiépíteni. Véleménye szerint zöld energiára kell átállítani a hazai energiaipart.
Kocsis Máté, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője Tordai Bence szavaira reagálva kifejtette: az Országgyűlés 2022. március 10-én fogadta el az Oroszország Ukrajna elleni agresszióját elítélő parlamenti határozatot, amelyet Tordai nem szavazott meg, tehát nincs joga kioktatni a jobboldalt erkölcstanból.
Az MSZP képviselője, Gurmai Zita arról beszélt: Szijjártó Péter megállapításai ugyan helytállóak, ugyanakkor megoldási javaslatokat nem tartalmaztak, és úgy vélte, rövid távon el kell érni, hogy az EU megértse a magyarországi helyzetet, de közép- és hosszútávon a magyar kormánynak le kell raknia az asztalra egy javaslatcsomagot.
Durva megszorítócsomaggal riogat az ellenzék
Tordai Bence felszólalásában arról beszélt, hogy a Párbeszéd azt a közel kétmillió polgárt akarja képviselni, akik az Egységben Magyarországért listájára szavazott. A képviselő úgy vélte, elszabadultak az árak, robbanásszerűen növekednek a megélhetési költségek, a kormányzati intézkedések ugyanakkor szerinte gyengék és hatástalanok.
Nincs tehát kormányzati megoldás a megélhetési válságra, de van helyette brutálisan növekvő államadósság, a közös jövőnk elzálogosítása, és készül a durva, fideszes megszorító csomag
– fogalmazott. Úgy vélte, az óriáscégek megadóztatása, az alapjövedelem bevezetése és a munkanélküli segély folyósítási idejének megnövelése lenne a megoldás a problémára.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Bement dolgozni Fekete-Győr, kapott is néhány jó tanácsot
A Momentum Mozgalom frakciója mégiscsak befáradt a Parlamentbe, így Fekete-Győr András frakcióvezető elmondhatta első beszédét. Mint kifejtette, politikustársaival együtt hisznek a parlamenti demokráciában. Szerinte az Országyűlésnek megtépázott a tekintélye. Úgy vélte, miközben a Parlamentben az ország jövőjéről kellene dönteni, jellemzően az ellenzék mindent leszavaz, amit a kormányoldal megszavaz, és fordítva, ez azonban nem helyes. A képviselő kiemelte: a “rendszerszintű bűnök” mellett el kell ismernie az ellenzéknek az eredményeket, példéul az új munkahelyeket vagy a beruházásokat. Kitért arra is:
történelmi tragédia, hogy a magyar nemzet és Magyarország határai nem esnek egybe. Ezért történhetett meg az, hogy a múlt héten orosz bomba hullott magyarokra Kárpátalján. Szintén tragédia, hogy 32 évvel a rendszerváltozást követően a magyar államvezetés önkéntes túsza Oroszország diktátorának. Mi egy olyan Magyarországért dolgozunk, ahol a keleti elnyomás helyett szabad a sajtó, a munka, a mindennapok levegője az élet.
Dömötör Csaba a Fidesz-frakció részéről úgy reagált: a Momentum Mozgalomnak először nyílik lehetősége a Parlamentben is szerepelni, bár pár héttel ezelőtt még azon gondolkoztak, hogy hogyan bojkottálják az üléseket, és “mindenféle feltételeket is megfogalmaztak azért, hogy egyébként bejöjjenek dolgozni”. Dömötör Csaba több javaslatot is megfogalmazott a Momentum Mozgalomnak a parlamenti munnkájukkal kapcsolatban:
- ha egy szomszédos országban magyar párt is elindul egy választáson, akkor ne kampányoljanak ellene;
- ha a magyaroknak van egy közös álma, mondjuk az olimpia, akkor ne attól reméljenek politikai hasznot, hogy ezt összezúzzák, akkor sem, ha külföldről ezt kérik;
- ha háborús konfliktus robban ki a szomszédságunkban, akkor ne tegyenek elhamarkodott kijelentéseket, ne akarjanak fegyvereket és katonákat küldeni, főleg ne olyan területeken keresztül, ahol magyarok is élnek;
- ha nem értenek egyet a kormánnyal, akkor ne dobjanak füstgránátot a rendőrökre.
Végezetül Dömötör Csaba arra kérte a Momentum politikusait, hogy az ellenzéki koalícióban ne képviseljék a 2010 előtti kudarcpolitikát, még ha “DK-s ifjúsági tagozatként” erre nem is igazán van lehetőségük.
Az ellenzék vesztett, de Gyurcsány pártja megkétszerezte parlamenti létszámát
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője felszólalásában elöljáróban megköszönte annak a több mint hárommillió választópolgárnak a szavazatát, akik a jobboldal mellett voksoltak. Mint hozzátette, ez a felhatalmazás ugyanakkor “nem ok az elbizakodottságra, nem ok a dölyfösségre, hanem alázatot, munkát és szolgálatot kell, hogy jelentsen”. A fideszes politikus ugyanakkor kitért arra is, hogy bár az ellenzéki összefogás közös listája súlyos vereséget szenvedett, annak mégis volt egy nyertese Gyurcsány Ferenc személyében. Mint kifejtette, lényegében minden korábbi ellenzéki parlamenti frakció megfeleződött; egyetlen politikai csoportosulás van, amelyik megduplázta a létszámát, a Demokratikus Koalíció. Kocsis Máté szerint az ellenzék 12 év alatt visszajutott Gyurcsány Ferenchez, pártjának, a Demokraikus Koalíciónak lettek a tagozatai.
Van egy zöld tagozata a DK-nak az LMP formájában, egy ifjúsági tagozata is van a momentumosokkal, van egy fasiszta tagozat a Jobbikkal, van egy nosztalgia tagozat a szocialistákkal, és egy tengerentúli tagozat a Párbeszéd frakciójával
– fogalmazott a frakcióvezető, hozzátéve:
érdemes lenne az ellenzéknek nem azt néznie, mikor kapnak dicséretet a külföldi sajtóban, hanem arra koncentrálni, mi a magyar érdek.
Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS