Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2022-es tevékenységéről tárgyal az Országgyűlés hétfőn, e heti kétnapos ülésének első napján. A parlamenti honlapon olvasható napirendi javaslat szerint az ülés 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. Közel három órán keresztül interpellációk, azonnali kérdések és kérdések hangzanak el, majd a képviselők lefolytatják az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2022-es tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az annak elfogadását javasló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitáját. A beszámoló szerint tavaly az Ukrajnában kitört háború határozta meg az ombudsman feladatait. Az alapvető jogok biztosának hivatala tavaly márciusban két ideiglenes irodát is nyitott az ukrán–magyar határnál, hogy alkotmányos feladatát ellátva érdemi segítséget tudjon nyújtani az Ukrajnából menekülő emberek, családok megsegítésében, jogvédelmének erősítésében.
Kanász-Nagy Máté az LMP szokása szerint természetesen a “zöld energia és klímavédelem” kérdéskörével kezdte napirend előtti felszólalását. A politikus kérdéseire Koncz Zsófia válaszolt, aki kiemelte, hogy a zöld energiának nem csupán a megtermelése, de a tárolása is fontos. Mint mondta, jelenleg a legfontosabb a paksi atomerőmű fejlesztése, hiszen a tervek szerint ennek befejezésével a magyar energiaszektor ellátásának több mint ötven százaléka nukleáris, harminchét százaléka pedig megújuló forrásokra támaszkodhat, így garantálva az energiabiztonságunkat és szuverenitásunkat.
Dömötör Csaba: nem volt még kormány–árnyékkormány egyeztetés
Toroczkai László Aktuális ügyek című felszólalásában a digitalizációs veszélyek mellett kitért a techóriások magyar belügyekbe való beleszólását, itt kitérve többek között portálunk letiltására a Facebookról. De kérdőre vonta a kormányt annak kapcsán, hogy miért nem lép fel szigorúbban az ellenzéki pártok külföldi finanszírozásának kérdésében.
Dömötör Csaba viszonválaszában elsősorban arra reagált, hogy Toroczkai László arra utalt felszólalásában, hogy a digitalazáció és a külföldi finanszírozások kérdésében a Fidesz “egy követ fúj” Gyurcsányékkal.
Még nem volt példa kormány–árnyékkormány egyeztetésre
– reagált a vádra Dömötör. A külföldi kampányfinanszírozások kapcsán hozzátette, hogy ebben szinte minden ellenzéki párt érintett. A digitalizáció kérdésében pedig kijelentette, hogy ez nem veszélyezteti a magyar állampolgárok biztonságát, sőt, segít a mindennapi ügyintézésben.
Z. Kárpát visszatérne a régi Jobbikhoz
Z. Kárpát Dániel “Mennyire fontos Önöknek a magyar emberek biztonsága?” című felszólalásában elővette a Jobbik régi narratíváját, ismét fájlalva a migrációt, azonban a jobbikos politikus nem az illegális bevándorlók ellen szólalt fel, hanem a külföldi munkavállalók beengedését kritizálta. Felszólalásában azzal vádolta a kormányt, hogy “filippínó vendégmunkásokkal akarja pótolni” a fogyatkozó magyarságot.
A kormány nevében Rétvári Bence reagált Z. Kárpát kérdésére. Rétvári emlékeztette Z. Kárpátot Gyöngyösi Márton azon kijelentésére, hogy “segíteni kell a bevándorlást és nincs más megoldás, mint menedékjogot adni a szíriai bevándorlóknak”. A fideszes politikus hozzátette, hogy a Jobbik elnöke aláírta a migrációs paktumot, és mindenben támogatta az Európai Unió bevándorláspárti politikáját. Rétvári azt is kijelentette, hogy a magyar kormány több százezer magyar számára biztosít foglalkoztatási programot, ezzel elérte, hogy a munkanélküliséget történelmi szinten csökkentse. Hozzátette, hogy a baloldal által gyakran támadott közfoglalkoztatottsági program működik, és a kormány célja továbbra is, hogy segély helyett munkát biztosítson a magyar lakosságnak.
A törvény egyértelművé teszi, hogy senki nem kaphat határozatlan idejű tartózkodási engedélyt Magyarországon, és azt is, hogy csak abban az esetben jöhet külföldi munkaerő egy helyre, ha arra magyar embert nem találnak
– jelentette ki.
Dömötör Csaba: Ki is árulja el az országot?
Gelencsér Ferenc felszólalásában a szuverenitásvédelmi törvényt támadta, és ismét azzal vádolta a kormányt, hogy Oroszországot szolgálja, valamint számon kérte az uniós források megérkezését.
Dömötör Csaba válaszolt a felvetésekre a kormány nevében, emlékeztetve Gelencsért, hogy a Momentum Brüsszelben rendszeresen “az egyik tagországunkként” hivatkozik Magyarországra. Dömötör ennek kapcsán feltette a kérdést, hogy mégis milyen hovatartozás mentén határozzák meg magukat ennek alapján. A fideszes politikus kitért arra is, hogy miközben a baloldal politikusai itthon folyamatosan számon kérik a kormányon a nekünk kijáró uniós forrásokat, addig Brüsszelben gátolják annak kifezetését, sőt, újabb és újabb feltételekért “kuncsorognak”, hogy ezzel gátolják a nekünk járó pénzek kifizetését.
Ki is árulja el az országot, tisztelt képviselőtársam?
– tette fel a kérdést Dömötör.
Varga Judit: számunkra Magyarország az első!
Varga Judit a Financial Times cikkének idézetével kezdte felszólalását, amelyben azzal indokolták Soros György az év emberévé nyilvánítását, hogy a mágnás “saját külpolitikát folytat”. A volt igazságügyi miniszter beszédében kijelentette, hogy ezt a hozzáállást kell megakadályozni, amely azokat díjazza, akik pénzügyi befolyásuk alapján szólnak bele országok belpolitikai ügyeibe. Varga Judit szerint egy ország belpolitikai kérdéseibe csak annak lehet beleszólása, akik a népakarat jegyében, választáson nyerik meg a bizalmat. Varga Judit arra is emlékeztetett, hogy maga Ursula von der Leyen indítványozta azt az uniós jogszabályt, amely gátolná a harmadik országok befolyását az Európai Unió belügyeibe. A képviselő azonban hozzátette, hogy ezen kijelentések ellenére Brüsszelben ebben a kérdésben nem kívánnak semmit tenni, ezért Magyarország magára van utalva abban, hogy megvédje szuverenitását.
Mi a következő kormányzati évben is mindent meg fogunk tenni, hogy megakadályozzuk az ilyen befolyásolási kísérleteket, hiszen számunkra Magyarország az első!
– jelentette ki Varga Judit.
Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS