A legújabb, 2030-ig szóló köznevelési stratégia fontos célként tűzte ki a tanárok tehermentesítését és a lemorzsolódás csökkentését. Tovább javítanák a pedagógusok felkészültségét és megbecsültségét. A tervek között szerepel a tanárképzések reformja is, emellett javítanának a nyelvoktatáson, új iskolákat és tanuszodákat építenének, és több figyelmet szentelnének a külhoni magyar diákoknak – írta a hétfői Magyar Nemzet.
A lap közölte: sokkal több asszisztensre van szükség, hogy a pedagógusok az érdemi feladataikra koncentrálhassanak. A tervek között szerepel továbbá a tanárképzések reformja, emellett javítanának a nyelvoktatáson, új iskolákat és tanuszodákat építenének, és több figyelmet szentelnének a külhoni magyar diákoknak. Az új köznevelési stratégiát az Emberi Erőforrások Minisztériuma készítette el, a felkészülés jegyében az Európai Unió következő fejlesztési ciklusára.
A dokumentum tizennégy beavatkozási irányt határoz meg. Egyebek mellett még tovább javítanák a pedagógusok felkészültségét és megbecsültségét, kiterjesztenék az óvodáztatást, fejlesztenék a fiatalok idegennyelv-tudását, a digitális kompetenciákat, a rászorulók hozzáférését, valamint erőteljesebben csökkentenék a korai iskolaelhagyók arányát.
A stratégia rögzíti, hogy rendszerszintű pedagógushiány nincs, a tanárok munkáját támogató szakemberek, segítők ugyanakkor nincsenek elegen, emiatt a tanároknak sok nem pedagógiai jellegű feladatot kell elvégezniük. Az iskolai étkezés lebonyolítása, a hiányzásokkal kapcsolatos adminisztráció, a mérések, vizsgák és orvosi vizsgálatok szervezése, vagy éppen a továbbtanulás adminisztrációja asszisztensekre is rábízható, akikből többre van szükség –idézte a Magyar Nemzet a dokumentumot.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS