Megjelent a KSH A háztartások életszínvonala című kiadványa a 2017-es évről, amelyből kiderül, hogy nőtt a magyar lakosság reáljövedelme, nőtt a munkából megszerzett pénz aránya a juttatásokhoz és más transzferekhez képest, minden szegénységi mutató csökkent, fogyasztásra is több pénzünk maradt. A kiadvány szerint évek óta a tízes skálán körülbelül 6-osra értékeli az életét egy átlagos magyar, 2017-ben viszont kicsit javult ez a mutató, átlagosan 6,5 pontot adtak a mindennapoknak az emberek.
Jövedelmi helyzet
2017-ben az egy főre jutó átlagos éves bruttó éves jövedelem 1 millió 644 ezer forint volt, 9,3 százalékkal magasabb, mint az előző évben, a nettó jövedelem pedig 1 millió 300 ezer forintot tett ki, ami 8,4 százalékkal haladta meg a 2016-ost.
Forrás: KSH
A háztartások jövedelme három fő bevételi forrásból tevődik össze: munkajövedelemből, társadalmi jövedelmekből és egyéb jövedelmekből. Ezzel kapcsolatban a KSH anyagából kiderül, a magyar kormány gazdaság programjának köszönhetően a munkajövedelmek aránya évek óta nő, a társadalmi jövedelmek aránya pedig csökken a lakosság összes bevételén belül.
A legszegényebbek és a leggazdagabbak jövedelmi tizede közti különbség a bruttó jövedelmek tekintetében nem változott 2016-hoz képest, de úgy tűnik, a családi adókedvezmény kicsit csökkentette ezt a különbséget.
Forrás: KSH
Az is kiderül, hogy 2017-ben a legmagasabb jövedelemmel az egyedülálló férfiak rendelkeztek, éves nettó jövedelmük átlagosan 1 millió 754 ezer forintot ért el. Ennél 7,9 százalékkal kevesebb volt a nőké. A gyermekes háztartások egy főre jutó nettó jövedelme 1 millió 42 ezer forintot tett ki, amely 19,8 százalékkal maradt el az összes háztartás átlagától, a gyermekteleneké pedig közel ugyanennyivel (19,2 százalék) haladta meg azt, összegszerűen pedig 1 millió 549 ezer forint volt. 2016-hoz képest a gyermekesek egy főre jutó nettó jövedelme 11, a gyermekteleneké 7,1 százalékkal emelkedett.
Tavaly a legszegényebb tizedben a háztartások bruttó jövedelmének több, mint fele társadalmi ellátásokból származott, és a munkajövedelem mindössze 46 százalékát tette ki a háztartások összes bevételének; a legtehetősebbek tizedében a teljes bruttó jövedelem 79,7 százaléka származott munkajövedelemből.
A felmérésből egyértelműen látszik, a gyerekesek és a gyerektelenek jövedelme is nőtt.
Csökkent a szegénység
Magyarországon a szegénységmérések kezdete óta 2012-ben érte el a mutató a legmagasabb értéket, ezt követően pedig folyamatosan csökken a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség száma és aránya. 2017-ben a teljes lakosság kevesebb, mint egyötöde (19,6 százalék), azaz 1 millió 887 ezer ember volt érintett, 578 ezer fővel kevesebb, mint 2016-ban. 2017 folyamán a szegénység valamennyi dimenziójában folytatódott a javulás. A legnagyobb mértékű csökkenés a súlyos anyagi deprivációban élők arányában és számában következett be: 14,5-ről 10,2 százalékra mérséklődött a hányaduk, az érintettek száma pedig 426 ezer fővel csökkent. A jövedelmi szegénységben a népesség 12,8 százaléka, 1 millió 227 ezer fő élt, a munkaszegénység pedig 4,1 százalékot, 398 ezer embert érintett 2017-ben.
Forrás: KSH
A szegénység vagy kirekesztődés kockázata 2017-ben a gyerekes háztartások valamivel több, mint egyötödét érintette, ez viszont 7,3 százalékponttal kevesebb, mint 2016-ban.
Egyre többet költünk
2017-ben minden kiadási főcsoportban nőtt a fogyasztás, reálértéken a legnagyobb ugrás a vendéglátási és szálláshely-szolgáltatásra elköltött kiadásokban volt. 2017-ben is igaz volt, hogy minél magasabb egy háztartás jövedelme, annál többet költ.
A háztartások még mindig élelmiszerre és alkoholra (273 ezer), lakásfenntartásra és rezsire (221,6 ezer) és közlekedésre adnak a legtöbb pénzt (128,8 ezer forint éves szinten fejenként).
Forrás: KSH
A felmérésből kiderül, élelmiszerre a legszegényebbek csaknem 6 százalékkal többet költöttek 2017-ben, mint 2016-ban, lakásfenntartási kiadásokra az alsó jövedelmi ötödbe tartozók egy főre jutóan 126 ezer forintot, a felső ötödben élők pedig csaknem 334 ezer forintot adtak ki, 3309, illetve 6560 forinttal többet, mint 2016-ban. Közlekedési kiadás a legalsó jövedelmi kategóriában az átlag 32,4 százaléka (41,7 ezer forint), a legfelső ötödben annak több, mint kétszerese (260,3 ezer forint) volt, az előző évinél 1,2, illetve 15,7 százalékkal több.
Jobb a kedvünk
Az élettel való elégedettség átlagértéke 2017-ben – egy 0-tól 10-ig terjedő skálán – a 16 éves és annál idősebb lakosságra 6,5 pont volt, ami kicsivel jobb, mint az elmúlt évek pontszámai. A KSH szerint az elégedettség az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken, az átlagérték a 16–24 évesek körében a legmagasabb (7,33), és a 75 évesek és annál idősebbek körében a legalacsonyabb. Az is kiderül, minél iskolázottabb volt valaki, annál boldogabbnak vallotta magát.
A teljes felmérés ITT érhető el.
Forrás: KSH, Index; Vezető kép: KSH
Facebook
Twitter
YouTube
RSS