Gyógyszereik jelentős drágulásához, az ellátás bizonytalanságához vezethet, ha az Országos Vérellátó Szolgálat tavaly kinevezett igazgatójának elképzelése szerint kvázi privatizálják a véradásból megmaradó vérplazma kereskedelmét, és az eddigi gödöllői gyártó helyett német és osztrák kézbe kerül az alapanyag – állítja Csuja László, a Hemofíliások Baráti Körének elnöke. Csuja etikai eljárás megindítását fontolgatja Jákó Kingával, az OVSZ igazgatójával szemben. Az igazgató kollégái ígérete és többszöri megkeresésünk ellenére sem reagált kérdéseinkre. A PestiSrácok.hu utánajárt a botrányszagú ügy mögött felsejlő érdekvitáknak.
Megváltozhat a „plazmapiac”, ha az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) által meghirdetett és jelenleg tárgyalási szakaszban lévő pályáztatás végén a három versenytárs közül valamelyik külföldi székhelyű plazmafeldolgozó kerül ki győztesen. A korábbi években kiváltságosnak számító gödöllői Humán Bioplazma Kft. könnyen alulmaradhat a versenyben a másik két kihívóval, a német Behringbeli CSL Plasmával, és a bécsi Octopharma AG-val szemben, akik először szállhatnak ringbe a magyar plazmáért.
Veszélyes hulladék, vagy eltékozolt kincs?
A Kormányzati Ellenőrzási Hivatal (KEHI) év eleji ellenőrzése során visszázsságokat tárt fel az OVSZ-nél, ez lehet az indoka a korábbi értékesítési gyakorlat újragondolásának. A vizsgálat szerint az OVSZ – szembe menve a vérplazma értékesítési árára vonatkozó jogszabályi előírással – 2006-tól kezdve a piaci árnál jóval olcsóbban adta át feldolgozásra a plazmát a gödöllői HUMAN BioPlazma Kft.-nek. Ezzel a céggel még az egykori SZDSZ-es egészségügyi miniszter, Molnár Lajos utasítására szerződött a vérellátó. Van az éremnek másik oldala is: míg a jogszabályban rögzített 250 milliliteres űrtartalmú és főleg kórházi értékesítésre szánt üvegcsék rögzített eladási ára 11 ezer forint, addig a HUMAN BioPlazma Kft. nem ezt, hanem a gyógyszeralapanyagul szolgáló, feldolgozás előtt álló vérplazmát vásárolta meg a rögzített ár körülbelül 60-70 százalékáért. Azét a plazmáét, melyet Dr. Jákó Kinga, az OVSZ 2014 májusa óta regnáló igazgatója „Levél a Véradókhoz” című és az OVSZ honlapján jelenleg is elérhető nyílt levelében “veszélyes hulladékként” említ, melyet „meg kell semmisíteni”. Tehát nagyon úgy tűnik: a valóban terhes múltú Molnár Lajos nyakába most egy olyan visszaélést varrnak, ami nem feltétlenül az, és a változtatás végső soron a hazai betegeket érinti majd hátrányosan.
Ténykérdés ugyanakkor, hogy az OVSZ a KEHI-vizsgálat után nem jogerősen 24 millió forint bírságot kapott, továbbá a plazmafeldolgozásra vonatkozó versenyeztetési felhívást írt ki, amelyen a már említett két külföldi székhelyű, ám hazai képviselettel is bíró pályázó mellett a HUMAN BioPlazma Kft. is elindult.
A vérplazma és az abból készült gyógyszerek évente 50 ezer beteg ellátását segítik – ez körülbelül 5 százaléka a mindenkori kórházi betegszámnak. A hemofília, vagy közismert nevén a vérzékenység egyike ennek a betegségcsoportnak (úgy 7-8 ezer beteg tartozik ide). A hemofíliásokon kívül plazmából készült gyógyszereket alkalmaznak toxikus sérültek, átmeneti és tartós immunhiányos betegségek, nagy fehérjeveszteséggel járó műtétek, vagy éppen az égési sérülések kezelésére is, de a krónikus leukémia gyógymódjának is fontos eleme a plazmából előállított gyógyszer.
A hemofíliásoknak létkérdés
A nekik szánt életmentő gyógyszerek alapanyaga az a vérből kinyert plazma, amelyből évente 85 ezer kilogramm jut az OVSZ-hez, ugyanakkor ez feldolgozás híján beadásra alkalmatlan és a tárolása sem megoldott, a tartósítás hiányában ugyanis maximum 30-60 napig áll el. Mivel alapanyag állapotában a plazma nem minősül gyógyszernek, így szakmailag akceptálható az OVSZ főigazgatójának kijelentése, ugyanakkor az állásfoglalása érthető módon mégis visszásnak hathat olyan súlyos betegek szemszögéből, akiknek minden milliliter plazma életmentő fontosságú lehet.
A HUMAN BioPlazma Kft. forgalmazta készítmények egyfajta árszabályozó hatással is bírtak – a hazai piacon kialakuló referencia árszint azt is szabályozta, hogy ugyanaz az import termék legfeljebb a hazai ár 20 százalékával lehessen drágább, így valamelyest lehetett bízni a plazmagyógyszerek árstabilitásában. Egy esetleges árváltozás különösen a hemofíliás betegeket érintené, mert bár a költségvetési törvény külön elszámolásban rögzíti ellátásukat, ám így is állandó, egymilliárd forint körüli hiányt görget maga előtt az OEP a túlhasználás miatt. Nem garantált, hogy egy áremelkedést, valamint az abból keletkező hiányt ki tudná-e gazdálkodni a magyar állam, vagy ami a legrosszabb, a hiány növelésének elkerülésével esetlegesen kevesebb beteg juthatna az életmenő készítményekhez.
Újabb kérdés, hogy vajon milyen mértékben teremtene a plazmakészítmények értékesítésében monopolhelyzetet az, ha a hazai feldolgozás megszűnne és a külföldi feldolgozó magyarországi gyógyszeripari leányvállalata kizárólagosan uralná a jövőben ezt a piacot.
Mikola István: A véradók vére nemzeti érték
A rendszerváltozást követően az egészségügy hanyatlásával az OVSZ is újraszervezésre szorult, melyre Mikola István minisztersége alatt került sor. Szintén Mikola volt az, aki kormányrendeletben hangsúlyt adott a vér és az abból készülő gyógyszerek fontosságának, és szabályozta a nemzeti vérkészlettel való gazdálkodást (114/2000. (VI. 29.)) továbbá kimondta: a magyar véradók vére nemzeti érték, felhasználásának szabályozása az OVSZ kezében van, ugyanakkor csak a hazai körülmények között nem feldolgozható felesleg vihető ki külföldre. Ezt a rendeletet 2012-ben hatálytalanították.
Csuja László, a Hemofíliások Baráti Körének vezetője, civilben bioméhész, ökológus – Fotó: Mészáros Péter/PestiSrácok.hu
Megkerestük Csuja Lászlót, a Hemofíliások Baráti Körének elnökét, aki kérdésünkre elmondta, a főigazgató asszony kijelentései miatt fontolóra vette, hogy etikai eljárást kezdeményez, mert tűrhetetlennek tartja, hogy a többezer beteg életben tartásához fontos alapanyagról így nyilatkozzon az intézmény vezetője. Hozzátette, elvárják, hogy ha a vérplazmát mégis külföldön dolgozzák fel, legyen garantált az ár, továbbá, hogy egy évig csak hazai értékesítésre kerüljön sor. A pályázati kiírás szerint február 27-én hirdettek volna nyertest, ám a tárgyalások egyelőre állnak, ennek pontos oka ismeretlen. A PestiSrácok többször kereste Dr. Jákó Kinga főorvost, ám kérdéseinkre a mai napig nem érkezett válasz az OVSZ-től. A kérdés, hogy az évi 85 ezer kilogramm vérplazma gyógyszerként a magyar kórházakhoz és betegekhez kerül-e majd, vagy csak egy része jut vissza az országba. Továbbá a legfontosabb: ebben a konstrukcióban mennyibe kerül majd a hemofíliás betegek gyógyszere.
A vezető képen korábbi igazgatójukat, Jákó Kingát búcsúztatja a Semmelweis Egyetem vezetése az OVSZ-es kinevezése alkalmából. Fotó: SE
Facebook
Twitter
YouTube
RSS