A menedékkérők őrizetbe vételéről szóló magyar törvényjavaslat parlamenti vitájának kezdetével kapcsolatban közölt írást keddi számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap, a szintén konzervatív Die Welt pedig Lukács György budapesti szobrának lebontásáról írt.
A Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap a budapesti olimpiával kapcsolatban közölt jegyzetet. Az FAZ cikkének szerzője, Stephan Löwenstein A tranzitzónában című írásban kiemelte: Orbán Viktor kormányfő már 2015 februárjában – “amikor Németországban még szinte senki nem beszélt menekült- vagy migrációs válságról” – elmondta a lapnak, hogy a menedékkérők szabad mozgásáról rendelkező uniós szabályozás laza, ésszerűtlen és visszaélésekre ösztönöz, és gyengeségét kihasználják a gazdasági bevándorlók.
Két év után, 2017 februárjában Orbán “alapállása” – miszerint meg kell akadályozni, hogy migránsok embercsempészek segítségével bejussanak Közép-Európába – már józan belátáson alapuló, közkeletű vélekedésnek számít az EU-ban, akkor is, ha a politikusok többsége ezt semmi esetre sem mondaná ki nyíltan. Ezért nem is meglepő, hogy nemigen tettek megjegyzéseket a törvényhozás elé terjesztett javaslatra, amely “két éve még nagyon felverte volna az európai port”.
A gond csak az, hogy az uniós szabályozás változatlan – írta a FAZ szerzője, hozzátéve: Kovács Zoltán kormányszóvivő “sajnálkozva megerősítette, hogy ezzel tisztában vannak”, ezért az az egyetlen lehetőség, hogy csak akkor engedik magyar területre az embereket, ha menedékjogi kérelmüket elfogadták, és addig a határnál kialakított, úgynevezett tranzitzónákban kell maradniuk.
Stephan Löwenstein hozzátette, hogy a jogi konstrukció nem új, lényegében ugyanígy működik az úgynevezett repülőtéri eljárás Németországban. A Die Welt az online kiadásában Magyarországon egyre inkább elharapódzik az antiszemitizmus címmel közölte Paul Jandl cikkét, aki kiemelte: Lukács György budapesti szobrát egy Szent István-szoborra cserélik, ami ugyan kicsinységnek tűnik, mégis jól mutatja, miféle szellemiséget képvisel az “Orbán-rezsim”.
Kifejtette: a Fővárosi Közgyűlésben csupán három ellenszavazattal fogadták el az “ultranacionalista és antiszemita” Jobbik vonatkozó javaslatát, amelynek révén “a hivatalos állami szellemi élet” még inkább a hazafias és “antiszemita színezetű konfekció” felé mozdul.
A Lukács-archívum bezárásának ügyét felidézve hozzátette: valójában a “szellemi elit” ellen irányuló “szűklátókörű barbárságról” van szó, és nem is a filozófus kommunista elkötelezettsége a fontos, hanem zsidó származása. Ami pedig igazán fenyegető 2017 Európájában, az az, hogy “ezzel a témával valamennyi magyarországi döntéshozatali szinten lehet politikát csinálni”.
A Magyarország “szellemi örökségében a politika által előidézett tisztogatás” mélyreható voltát mutatja az is, hogy a “tekintélyelvű kormány kiátkozta” a Fideszt bíráló Lukács-tanítványt, Heller Ágnest – írta a Die Welt szerzője. A cseh Hospodárské Novinyban Martin Ehl úgy vélte, hogy Orbán Viktor kormánya nagy valószínűséggel nem fogja vállalni az éles konfrontációt az emberekkel, és a budapesti olimpia gondolatát, amelyet eddig nagy erővel népszerűsített, várhatóan elveti.
A nagyobb ellenállás esetén, mint például az internetes adó vagy a vasárnapi nyitva tartás ügyében, “a kormány eddig mindig meghátrált” – állította Ehl az Olimpia mint a választásra való felkészülés próbája című írásában. A szerző úgy látja: függetlenül attól, hogy Orbán Viktor meghátrál-e vagy sem, az olimpiai kampány fokozatosan választási kampánnyá alakul, mégpedig mindkét oldalon. A Momentum Mozgalom ugyanis nem titkolta, hogy nem egyszeri használatra alakult, és új ellenzéki erővé szeretne válni.
A Fidesz, amely uralja az államot és a közélet nagyobbik részét, azonban nagy valószínűséggel nem fogja mindezt tétlenül nézni. Az olimpia körüli vita így talán egy, a vártnál élesebb választási kampány előjátéka”
– vélekedett a Hospodárské Noviny külpolitikai rovatvezetője.
PS/MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS