Az igazságot érvényre juttató ítélkezéshez megfelelő szervezeti kultúra kell – hangoztatta Darák Péter Kúria-elnök az általa vezetett szervezet 2015-ös tevékenységéről szóló országgyűlési beszámoló szerdai általános vitájában a parlamentben. Az ülés az ügyészség 2015-ös tevékenységének vitájával folytatódott.
Kúria: megfelelő szervezeti keretek kellenek az igazságot érvényre juttató ítélkezéshez
A bírósági vezető szólt a Kúria önkormányzati tanácsának 2015-ös tevékenységéről. Mint mondta, az ügyek a legtöbb esetben bírói kezdeményezésre érkeztek a Kúriához.
Az ügycsoportokról elmondta, a jogalkotói hatalom korlátait állapították meg, amikor az önkormányzat meghatározott társadalmi csoportot a település elhagyására kívánt rábírni. Hozzátette: törvénysértőnek ítélték azt, hogy a közösségi együttélés szabályait sértő magatartásnak minősítette egy önkormányzat a választási plakát kihelyezését, vagy szankcióval fenyegette azt, aki közterületen közhasználatú létesítményt szennyez, mivel ezt a szabálysértési törvény szankcionálja.
A Kúria jogegységgel kapcsolatos tevékenységéből kiemelte a hatályon kívül helyező végzések kúriai kontrolljának megteremtését. Hozzátette: megállapították a tényleges életfogytiglan kiszabásának gyakorlati ismérveit is.
Fidesz: kiváló munkát végzett a Kúria
Répássy Róbert, a Fidesz vezérszónoka kiválónak minősítette a Kúria munkáját, és jelezte, hogy a Fidesz-frakció támogatja a beszámoló elfogadását.
Répássy Róbert azt mondta: a bírósági ítélkezés olyan elemzésére is szükség lenne, amelynek eredményeképpen a közvélemény megérthetné, hogy az egyes bírói szintek döntései között miért olyan nagy az eltérés. Szerinte ugyanis az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat veszélyezteti, ha a szögesen eltérő álláspontra helyezkednek az egyes bírói szintek. Úgy vélte: nem az a probléma, ha a különböző szinteken eltérően ítélnek meg egy jogesetet, de ha ez rendszerszintű és nagyok az eltérések az első és a másodfok között, akkor erre fel kell hívni a figyelmet.
MSZP: a függetlenség és szakmaiság jellemzi a Kúria munkáját
Teleki László, az MSZP vezérszónoka frakciója nevében támogatta a beszámoló elfogadását és úgy vélte, hogy a Kúria független és szakmai munkája sokat javít azon a helyzeten, ami ma Magyarországon jellemző, vagyis, hogy politikai nyomásgyakorlás ér különböző intézményeket. Fontos, hogy a bírák függetlenségükkel ellen tudnak állni a nyomásgyakorlásnak – tette hozzá.
A KDNP támogatja a Kúria beszámolójának elfogadását
Rubovszky György, a KDNP vezérszónoka frakciója nevében támogatta a Kúria beszámolójának elfogadását. Felidézte: a bíróságok szakmai és igazgatási vezetésének szétválasztása kapcsán ugyan voltak félelmek, de ezek alaptalannak bizonyultak.
A Jobbik alapvetően elégedett a Kúria munkájával
Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: a Kúria munkájával alapvetően elégedettek, de a beszámolóról szóló szavazáson a devizahitelesek ügye miatt tartózkodni fognak. Jelezte: a devizahitelesek ügyét igazságtalan lenne a “Kúria nyakába varrni”, még akkor is, ha a Kúria is sok szakmai hibát vétett, így elsősorban a kormányt és az Országgyűlés többségét okolják ebben az ügyben.
Budapest, 2016. december 7.
Polt Péter legfõbb ügyész beszámol az ügyészség 2015-ös beszámolóját az Országgyûlés plenáris ülésén 2016. december 7-én.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Az ügyészség 2015-ös tevékenységének vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán.
Legfőbb ügyész: csökkent a bűncselekmények száma
Az előző évek működésének sikerességét is jelzi Polt Péter legfőbb ügyész szerint az, hogy 2015-ben csökkent a regisztrált bűncselekmények száma. Ez összefügg az ügyészség büntetőjogi tevékenységével – mondta Polt Péter.
A Központi Nyomozó Főügyészséghez és regionális szerveihez 25 százalékkal kevesebb feljelentés érkezett tavaly a megelőző évhez képest, a nyomozás elrendelésének száma azonban csak 10 százalékkal csökkent a bűncselekmények bonyolultabbá válása miatt. Ugyanakkor az ügyészség által alkalmazott fokozott felügyelet számában jóval kisebb arányú csökkenést tapasztaltak.
Polt Péter elmondta, a legsúlyosabb kényszerintézkedésre, az előzetes letartóztatásra vonatkozó indítványaik 88 százalékát a bíróság megalapozottnak találta, ami a gyanú megalapozottságára is utal. A tavalyi tevékenység legfontosabb tényezőjének nevezte Polt Péter a büntetőeljárás egyszerűsítését és gyorsítását. A legfőbb ügyész megjegyezte: rendkívüli módon növekedett a tárgyalás mellőzésével lezárt ügyek száma. Tavaly folytatódott az a tendencia is, hogy a bűncselekmény útján szerzett javakat minél nagyobb arányban vonják el, itt a legfőbb ügyész a pénzmosás visszaszorítását és a vagyonvisszaszerzést emelte ki.
Az országgyűlési képviselőktől érkező tájékoztatási kötelezettségnek az ügyészség a jogszabályoknak megfelelően eleget tett – jelentette ki Polt Péter.
Fidesz: az ügyészség megfelelt a kihívásoknak
Vitányi István, a Fidesz vezérszónoka úgy összegezte az ügyészség munkáját, hogy az megfelelt a kihívásoknak, ezek közül kiemelte a migrációval kapcsolatos és nemzetközi tevékenységet.
Vitányi István hangsúlyozta, hogy a legjelentősebb kihívást a tömeges bevándorlás kezelésével kapcsolatos ügyek kezelése jelentette. A Legfőbb Ügyészség iránymutatást adott ki a bevezetett három új bűncselekmény-kategóriával kapcsolatban, valamint biztosította az esetekkel kapcsolatban a személyi, tárgyi és jogi feltételeket, emellett a jogi határzár bevezetésében is kiemelt szerepe volt.
MSZP: semmi nem változott az ügyészség működésében
Bárándy Gergely, az MSZP egyik vezérszónoka szerint az ügyészség működésében semmi nem változott, egy XXI. századi diktatúra nem is kiszolgálója, hanem pillére, alapvető építőeleme az intézmény.
A képviselő szerint az ügyészség az ellenzéki politikusokkal szemben koncepciós eljárásokat folytat, de már a bíróságok is sorra hozzák a felmentő ítéleteket, másrészt megalapozatlan vádemelések születnek. További problémaként említette Bárándy Gergely, hogy az ügyészség semmit nem tesz a nyilvánvalóan korrupciógyanús ügyekben, amikor tarthatatlanná válik a helyzet, akkor megindítják az eljárást, majd később csendben megszüntetik.
A KDNP támogatja a beszámoló elfogadását
Rubovszky György (KDNP) a szocialista felszólalókra reagálva hangsúlyozta, hogy az igazságügyi bizottság hét tagja, köztük ő maga is támogatta a beszámoló elfogadását, ezt a véleményét pedig továbbra is fenntartja.
Jobbik: fontos megállapítások maradtak ki a beszámolóból
Gyüre Csaba, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, hogy a legfőbb ügyész beszámolójából fontos tényeket ismertek meg, miközben abból fontos megállapítások ki is maradtak. A politikus külön hangsúlyozta, hogy az ügyészség az állam büntetőjogi igényének kizárólagos érvényesítője, mert ha a szervezet nem emel vádat egy ügyben, akkor az elkövetőket biztosan nem ítélik el.
A jelentésből kimaradt, hogy ellenzéki politikusok ellen nem kellően megalapozatlan ügyek indulnak a kampányidőszakban, majd utána ezek az esetek le is kerülnek a napirendről – bírálta Gyüre Csaba. Eközben viszont nem lépnek fel olyan esetekben, ahol kellene – folytatta, hangsúlyozva, az emberek is azt látják, hogy amikor milliárdokról van szó, akkor nem indul büntetőeljárás.
A Jobbik nem tudja elfogadni a beszámolót – mondta végül Gyüre Csaba.
LMP: az ügyészség vagy alkalmatlan, vagy szándékosan nem fejezi be a korrupciós ügyek vizsgálatát
Hadházy Ákos, az LMP vezérszónoka arról beszélt, hogy a rendszerváltás óta csak egyetlen politikust ítéltek el korrupció miatt, egy “lúzert”, Zuschlag Jánost. Ezt a számot “ordítónak” nevezte, ami “negligálja” a legfőbb ügyész által ismertetett adatokat. Az LMP szerint az ügyészség vagy alkalmatlan, vagy szándékosan nem fejezi be az ügyeket – jelentette ki.
A politikus ismertetett egy történetet, már az elején felhívva ugyanakkor a figyelmet arra, hogy bizonyítani nem tudja. E szerint – részletezte – Szekszárdon arról beszélt neki egy helyi polgár, hogy “Pesten fel vannak osztva a kerületek politikusok, miniszterek között”. Az említett polgárnak egy ilyen miniszter próbálta megszerezni az ingatlanát, erre az illető elment a főügyészhez – akiről azt gondolta, hogy jó barátja -, aki azonban “könnyezve” azt felelte neki: “nem tudok segíteni semmit, én prostituálódtam” – fejtette ki Hadházy Ákos, aki szerint ma az ügyészség egyetlen kontrollja a kormány.
MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS