Sebastian Kurz osztrák kancellár hétfőn szlovák kollégájával, Peter Pellegrinivel folytatott megbeszéléseket követően visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint diszkriminatív, illetve jogellenes lenne az Ausztriában dolgozó külföldieknek nyújtott családi pótlék kiigazítása. Egy olyan rendszert hozunk tehát létre, amely igazságosabb – tette hozzá.
Az osztrák kormány a múlt hét elején – az Európai Unió és több tagállamának tiltakozása ellenére – úgy döntött, hogy a juttatásokat a jövőben annak az országnak a megélhetési költésheihez igazítják, amelyben az Ausztriában dolgozó munkavállaló gyermeke él.
Egyszerűen téved, aki azt állítja, hogy hátrányos megkülönböztetés esete állna fenn
-jelentette ki Kurz.
Pellegrini viszont így válaszolt, „nem értünk egyet az indexálással“. Mint mondta, kormánya kételkedik abban, hogy az osztrák intézkedés összhangban áll az uniós joggal. A szlovák miniszterelnök emellett hangsúlyozta, annak, aki ugyanazokat az adókat és járulékokat fizeti, ugyanazokra a szolgáltatásokra kellene jogosultnak lennie. Pellegrini ugyanakkor kijelentette, tiszteletben tartja Ausztria azon álláspontját, miszerint Szlovákiában a családi pótlékról téves információk is szárnyra kaptak.
Sebastian Kurz aláhúzta, hogy az Ausztriában dolgozó szlovákok, akik gyermekei szintén Ausztriában élnek „ugyanarra a családi pótlékra jogosultak, mint minden osztrák“. A kancellár hozzáfűzte, amennyiben viszont a gyermekek Szlovákiában élnek, úgy az osztrák családi pótlékot a helyi árszínvonalhoz kell igazítani. Hangsúlyozta, a juttatás mértéke „még így is magasabb annál, ha egy szlovák Szlovákiában dolgozik és gyermekei is ott élnek“.
Egy olyan rendszert hozunk tehát létre, amely igazságosabb
-tette hozzá. Az osztrák kancellár kiemelte, ellenzi, hogy a munkaerőpiac egy további – mesterséges – torzítását hozzák létre, „mert már most is elég vonzerővel bír a keleti szomszédállamokból érkező emberekre az, hogy Ausztriába jöjjenek dolgozni“.
Az osztrák koalíciós kormány által elhatározott új jogszabály várhatóan 2019-től lép életbe, és évente mintegy 100 millió eurót (több mint 31,3 milliárd forintot) takaríthat meg vele a bécsi kormány. Az Európai Unió és több tagállamának tiltakozása ellenére a juttatásokat a jövőben annak az országnak a megélhetési költségeihez igazítják, amelyben az Ausztriában dolgozó munkavállaló gyermeke él.
A két kormányfő eltérő véleményen volt más kérdésben is. „Az atomenergiáról is szót ejtettünk” és Ausztriának „komoly aggodalmai vannak, amikor az atomerőművek építéséről van szó” – hangsúlyozta Kurz. Pellegrini viszont az osztrák kancellárt és Ausztriát is arról igyekezett biztosítani, hogy Szlovákia minden meglévő és tervezett reaktorblokkja esetében a legszigorúbb biztonsági intézkedésekre ügyel. Mint mondta, ez a szlovákok érdeke is.
Szlovákia híd akar lenni a V4-ek és Ausztria között
A két politikus szót ejtett ezen felül a júliusban kezdődő osztrák soros uniós elnökségről, illetve arról is, hogy Szlovákia szintén a nyári hónapban átveszi Magyarországtól a visegrádi csoport (V4) soros elnökségét.
Ausztria számára kiemelt fontossággal bír az Európai Unión belüli feszültségek csökkentése
-mondta Kurz, utalva arra, hogy a menekültügyi kérdésben alakultak ki erős feszültségek a visegrádi csoport és Németország között. Úgy vélte, hogy országa a migrációs vonatkozásban „hiteles álláspontot” képvisel, mivel egyrészt „korlátozó politikát” folytat ezen a téren, amit a visegrádi országok „tiszteletben tartanak“, ugyanakkor Svédországot követően a legtöbb menekültet fogadta be. Pellegrini hozzátette, Szlovákia “jó partnere” lesz a július elsején kezdődő osztrák uniós elnökségnek. Kijelentette, hogy országa “hidakat építene” az EU és a visegrádi államok között, hogy a bonyolult kérdésekben konszenzusra tudjanak jutni.
Az EU következő hétéves (2021-2027) költségvetéséről folytatott tárgyalásokról szólva Pellegrini reményét fejezte ki, hogy azokat még Ausztria uniós elnöksége alatt lezárhatják. A szlovák miniszterelnök úgy vélekedett, hogy minden országnak nyitottnak kellene lennie a büdzsét érintő kérdésekben. Mint mondta, azoknak az államoknak, amelyek a jövőben kevesebb forrást kapnak a költségvetésből, nagyobb szabadságot kellene engedni, hogy mire költhetik el a pénzeket. A két politikus megállapodott abban is, hogy az osztrák kancellár “minél hamarább Szlovákiába látogat“. Pellegrini elmondta, örül, hogy osztrák kollégája elfogadta meghívását Szlovákiába.
Nem lesz előrehozott választás Szlovákiában
Ausztria Szlovákia legfontosabb kereskedelmi partnerének számít. Kurz ezzel összefüggésben emlékeztetett, hogy Ausztria a második legnagyobb beruházó Szlovákiában, hozzávetőleg 2000 osztrák vállalat rendelkezik képviselettel Ausztria keleti szomszédjánál. Kurz és Pellegrini a szlovák belpolitikai helyzetről is eszmecserét folytatott.
Jónak tartom, hogy az újságíró (Ján) Kuciak gyilkossági ügyében nem csak folytatják a nyomozást, hanem nemzetközi hatóságokkal együttműködve elő is mozdítják azt
-jelentette ki Kurz. Pellegrini a szlovák belpolitikai helyzettel, és a nem csituló tiltakozási hullámmal kapcsolatban elmondta, kizárja az előrehozott választások lehetőségét a 2020-ban esedékes parlamenti választásokat megelőzően. “A politikai helyzet stabil“, éppúgy a gazdasági is, miközben alacsony szinten van a munkanélküliség – hangsúlyozta Pellegrini.
Szlovákiában azt követően kezdődtek példátlan nagyságú tüntetések, hogy február végén meggyilkoltak egy fiatal, főként adócsalási ügyekkel foglalkozó szlovák tényfeltáró újságírót, Ján Kuciakot és barátnőjét. Az ügy belpolitikai válságba torkollt, amelynek hatására széleskörű – Robert Fico kormányfő távozását is magába foglaló – átalakításon esett át a szlovák kormány.
Forrás/fotó: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS