Laborc Sándor is megjelent a ténymegállapító bizottság előtt

Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója kedd délután megjelent az Országgyűlés Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága előtt. Az ülés másik meghívottját, a találkozók megszervezésében közreműködő üzletembert, Vajtó Lajost hiába várta a testület.

Mile Lajos, a bizottság LMP-s elnöke az ülés után sajtótájékoztatóján elmondta: keddre három ember meghallgatását tűzték napirendre. A testület délelőtt mintegy másfél órán keresztül beszélgetett egy büntetés-végrehajtási intézetben Portik Tamással, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatójával. Délutánra meghívták Vajtó Lajost és Laborc Sándort. Az üzletembert három ismert címén értesítették, de mindenhonnan visszajöttek a meghívók. “Úgy látta jónak, hogy szabálysértést kövessen el, s nem jelent meg” – jegyezte meg Mile Lajos.

Laborc Sándor felkészült a keddi, újbóli meghallgatására, alaposan és érdemben válaszolt a bizottság kérdéseire – mondta az LMP-s politikus és hozzátette: néhány dolog valamivel tisztább és világosabb, mint korábban, de az üggyel kapcsolatos alapkétségeit nem oszlatta el.

A ténymegállapító albizottság munkája során nagyjából 15 embert hallgatott meg, mindenkit, aki a találkozókban érintett volt – folytatta. Több meghallgatást már nem terveznek. Az eddig összegyűjtött információkat összesítik, és február végére elkészítik a jelentést. Mile Lajos hangsúlyozta, hogy amit elvégeztek, nem értéktelen, de “botorság lenne azt állítani, hogy végére jártak az egész históriának”, hiszen “ez rendkívül szövevényes ügy”.

Mile kijelentette: az már most leszűrhető, hogy a vizsgált időszakban – a 2008-as találkozók idején – nem voltak “felhőtlenek” a viszonyok a rendvédelmi szerveknél és titkosszolgálatoknál, és ez nemcsak bizalmatlanságot jelentett, hanem Mile Lajos megítélése szerint a szabályok hiányosságát, szervezetlenséget is. Megállapítható, hogy a politikai irányítás sem volt hibátlan – tette hozzá. Mint mondta, ezzel együtt sem tárták fel az alapokat. Mile Lajos szerint a vizsgálódásban vissza kell menni a 90-es évek elejéig, az Energol megalapításáig, sőt az is lehet, hogy még több, ebben az időszakban létrejött egyéb szerveződést is vizsgálni kell.

Mile Lajos bízik benne, hogy a munka, amit elvégeztek, és a jelentés, amelyet elkészítenek, alapot jelenthet a jövőre nézve, továbbá az új parlamenti ciklusban “meglesz az elszántság” ahhoz, hogy az új nemzetbiztonsági bizottság vagy annak albizottsága folytassa a munkát. Szerinte ez csak akkor lesz sikeres, ha a politikai elitben is meglesz az elszántság a szembenézésre. Ugyanis – mint megjegyezte – az akkor kialakult “együttműködés” a mai napig érezteti hatását, s ebben a politikának is szerepe van.

mti